Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Szakács Imre, a Fidesz megyei elnöke: – Egyértelmű, hogy a megye lakossága is elutasítja, amit a kormány az oktatás és az egészségügy területén reformként hirdet, s nem akarja tovább finanszírozni azt a rendszert, amit más csatornákon keresztül fizet. A magánvéleményem a szavazásról egyébként, hogy ez nem csupán pénzkérdés volt: az eredményben nagyban benne van a kormány tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott általános vélemény.

Szakács Imre

Vagyis elutasítják a hazugságokra épülő, a lakosság feje fölött diktatórikusan meghozott döntéseket. Ami Gyurcsány Ferenc nyilatkozatát illeti – vagyis, hogy ezeket a pénzeket az intézményeknek kell kigazdálkodni –, bízom benne, hogy csak első dühében mondta. Nem azért fizeti a lakosság a járulékokat, hogy azokat a kormány más célra használja, s úgy gondolom, ha valóban ilyen döntésre kerül sor, az ismét a társadalom ellenállásába fog ütközni.

Molnár Csaba

Molnár Csaba, az MSZP megyei elnöke: – Az történt, amire a közvélemény-kutatások alapján számítani lehetett: a népszavazás eredményesnek bizonyult. Előre lehetett látni, hogy ha az embereket arról kérdezik, akarnak-e fizetni vagy sem, inkább azt választják, hogy nem fizetnek. Az Orbán Viktor által kitűzött 60 százalékosnál ugyanakkor kisebb lett a részvételi arány. A választópolgárok többsége vagy nemmel szavazott, vagy távol maradt az urnáktól. Utóbbiak kettős nemet mondtak: nemcsak a feltett kérdésekre, hanem a hatalmi civakodásokra, a Fidesz politikai zavarkeltésére is. A végeredmény világos, így a kormány által hétfőn benyújtandó, a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás esetében az eredeti állapot visszaállításáról szóló törvényjavaslatot az MSZP-frakció természetesen támogatni fogja. A népszavazás egyébként nem a kormánynak okozott nehézséget, hanem az orvosoknak és a tanároknak, miután ezek a díjak teljes egészében a háziorvosoknál, a kórházaknál és az egyetemeknél-főiskoláknál maradtak. Nekünk most az a dolgunk, hogy vigyük tovább az új polgárosodás politikáját, ami a munkáról, a tudásról és a tulajdonról szól – azaz valódi, és nem álkérdésekről. Felelős megyei politikusként örömmel tölt el, hogy a megye legnagyobb településein, Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron a nemek aránya az országos aránynál jóval magasabb volt.

Szentkuti Károly

Szentkuti Károly, az SZDSZ megyei elnöke: – A megyei eredményeket nézve megállapítható, hogy a kampányunk eredményes volt, sok – többségében liberális gondolkodású – embert sikerült megszólítanunk, akik támogatták az SZDSZ és az MSZP elképzeléseit. Tudomásul kell venni, hogy az emberek reálisan döntöttek, hiszen a zsebükbe vágó kérdésről volt szó. Mindezek mellett azonban nem gondolom, hogy a népszavazás országgyűlési választás volt.

Szabó Miklós

Szabó Miklós, az MDF megyei elnöke: – Örülök annak, hogy a korábbi népszavazásokkal ellentétben a választópolgárok ezúttal éltek a demokrácia adta lehetőségükkel és érvényes lett a referendum. Az már más kérdés, hogy ki fogja pótolni az egészségügyből és a felsőoktatásból kieső összeget. Ez intő jel, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon kellett volna jobban odafigyelni a választóknak, hiszen akkor indult el ez a mélyrepülés. A mostani népszavazás eredménye csak szépségtapasz lehet, de igazából nem old meg semmit. Kérdés továbbá az is, hogy meddig ülnek még fel az emberek a felelőtlen ígérgetéseknek.


A tandíj kiesése nem okoz nagy gondot
 

Dr. Faragó Sándor

Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora: – Nem lepett meg a népszavazás eredménye. A tandíj azonban más kategória, mint a vizit- vagy a kórházi napidíj, hiszen a tandíjakból tervezett összeg nem szerepel a költségvetésünkben, míg a napidíj és a vizitdíj kiesése gondot okozhat a kórházakban, de különösen a háziorvosoknál. Az arányok érzékeltetése miatt  érdemes megemlíteni, hogy egyetemünk 14 milliárd forinttal gazdálkodik, a tandíjakból szeptember és december 31. között mintegy 80 millió forinttal számolhattunk volna. Ennek az összegnek a kiesése tehát nem rendíti meg az egyetem munkáját, gazdálkodását.  Nekünk tudomásul kell azt is venni, hogy a hallgatóink és a leendő egyetemi polgárok a szüleikkel együtt nemet mondtak a tandíjra.

Dr. Szekeres Tamás

Dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora: – Az idei, 2008-as költségvetésünkben még nem számoltunk a tandíjjal, s mivel szeptembertől felmenő rendszerben vezettük volna be, az első két évben ennek összege nem lett volna jelentős. Azért is nem számoltunk a tandíjjal az idei költségvetésben, mivel éreztük ennek politikai bizonytalanságát. Az egyetem fejlődése azonban számunkra továbbra is kiemelt feladat, s arra törekszünk, hogy a tandíjból kieső összeget a gazdasággal való intenzív együttműködéssel pótoljuk. 


Az OEP a járulékokból pótolni tudná a kieső bevételeket?

Dr. Varga Gábor

Dr. Varga Gábor, a Petz Aladár megyei kórház főigazgatója: – Ez a lakosság egyértelmű visszajelzése arról, hogy az egészségügyi reform útját járva más bevételi forrásokat kell találni, mert a magas tb-járulékok felett már nem vállal egyéb terheket. A vizitdíj és a kórházi napidíj bevétele egyébként együttesen sem tette ki a kórházi költségvetés egy százalékát, míg ehhez képest a lakosságra aránytalanul nehéz terhet rótt. A vizitdíj esetében ez úgy mutatkozott meg, hogy az ambuláns kezelésekre a korábbi másfél millió helyett csak 1,1 millióan jöttek el, s így az intézménynek az ebből származó kiesés a vizitdíjbevételének háromszorosa volt. A kórházi napidíj a betegekre nézve még érzékenyebb tétel, mivel a fekvő betegek nyolcvan százaléka idős, nyugdíjas, sokan nem tudták kifizetni a néha több tízezer forintot.

Dr. Baranyai Tibor

Dr. Baranyai Tibor, a soproni Erzsébet oktató kórház főigazgató főorvosa: – A véleményem eddig is az volt, és ez a népszavazás eredményének ismeretében sem változott, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj nem megoldás az egészségügy finanszírozására. A munkáltatói és a munkavállalói járulékból ma van annyi bevétele az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), hogy abból pótolni lehet a kieső bevételeket. Ez a soproni oktató kórház esetében mintegy nyolcvanmillió forint. Az OEP-nek ezt az összeget ki kell gazdálkodnia, ráfordítás alapon kell a finanszírozást korrigálni. A tandíjjal kapcsolatban az a véleményem, Magyarországon mindenki számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Ezért fontos, hogy az oktatás mindenki számára hozzáférhető, azaz ingyenes legyen.

Dr. Éger István

Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK)  elnöke:   – A népszavazás legnagyobb eredménye, hogy ilyen sokan  nyilvánítottak véleményt. Elértük célunkat. A konkrét végeredmény számomra sem volt kétséges, biztos voltam az igenek győzelmében. A vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséből adódó bevételkiesést a kormánynak  pótolnia kell, nincs más lehetősége. Az összefogás számomra már előrevetíti, hogy az őszi, a több-biztosítós  rendszerről tervezett népszavazás is eredményes lesz, mert az  emberek úgy érzik, érdemes saját ügyükben összefogni és megnyilatkozni. A népszavazás egyben üzenet a mindenkori politikának, hogy nem szabad erőből politizálni, nem szabad az emberek véleményét figyelmen kívül hagyni.

Dr. Begya László

Dr. Begya László nyúli háziorvos: – Az orvosi kar nagy része egy évvel ezelőtt sem értett egyet a vizitdíj bevezetésével, de a korábbi forrásmegvonások miatt jobb híján megbarátkozott vele. Örülök, hogy ilyen sokan vettek részt a szavazáson. A veszélyről azonban szólnom kell: lesznek olyan praxisok, amelyeknél fenntartási nehézségek jelentkeznek, mert a több éve változatlanul alacsony szinten tartott állami finanszírozás nem elegendő. Ezért fenyegetésnek tekintem azt a mondatot, hogy a kieső összegeket nem pótolja majd az állam, hiszen az alapellátás finanszírozása az ő alkotmányban foglalt feladata. A mostani népszavazás arra volt jó, hogy a kormányzat belássa: az emberek a társadalmi párbeszédre mondtak felelős igent; ez nem a hatalom és az egészségügy harca volt.