Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

A míves csodák mestere hazatért: Meghalt Bardocz Barna

Győr - Meghalt egy Mester, aki harminc évvel ezelőtt a Székelyföldről, a havasok öleléséből indult, hogy a lelkébe tarisznyált útravalót, Erdély, a magyarság ősi kincseit saját „szavaival", fémbe, fába, kőbe álmodott legendáival, míves-csodás alkotásaival, ékszereivel Győrnek, a világnak ajándékozza.
Meghalt Bardocz Barna ötvösművész, aki a mesék földjén – Benedek Elek szomszédjában –, Nagybaconban született 1946. október 10-én. Marosvásárhelyen, majd a budapesti iparművészeti főiskolán végezte tanulmányait, ahol Hefter László évfolyamtársa volt, barátja lett. A neves győri üvegművész szerint Bardocz Barna mindenkor a saját útját járta.

Azt csinálta, amiben hitt és két végéről égette gyertyaéletét. Soha nem engedett sem a divatnak, sem a hatalomnak, boldogan csinálta, amire rendeltetett. Szobraival, plasztikáival a családjától, a Teremtőtől kapott hűség üzenetét adta tovább.

Bardocz Barna egyik jeles munkája, a Széchenyi-egyetem rektori jogarának bemutatásán. Fotó: Kisalföld-archívum, Bertleff András
Bardocz Barna egyik jeles munkája, a Széchenyi-egyetem rektori jogarának bemutatásán. Fotó: Kisalföld-archívum, Bertleff András


Az elmúlt talán másfél évtizedben a nagy murális munkák híján saját birodalmába, a kövek, ékszerek, színek és fények, az arany és az ezüst örökkévaló világába vonult vissza. A régi mesterek szemébe nézve tanulmányozta a csipkeszövés mintáit és saját művekké – ékszerekké –, nyakpántokká, nyakláncokká, rekeszzománccal díszített kitűzőkké, medálokká, gyűrűkké adaptálta az ősi textiltechnikát. Bardocz Barna különös, egyedi színfoltot teremtett a kortárs ötvösművészet hagyományokat tisztelő ágában.

Meghalt Bardocz Barna, akinek a földi pályán 62 esztendő adatott. Haza akart térni a székely hegyek közé, most végleg hazaért...

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. aba 2013. június 03. 12:11
    „TEGNAP MULT 5-EVE HOGY ELMENT_NYUDODJ BEKEBE”
  • 23. Vajda 2008. augusztus 26. 09:32
    „Általa megtaláltam az utamat. Hitet adott nekem és annyi csodát a világnak. Ajándék volt Ő, múlandó mint bárki más és mégis örök.
    V.N.”
  • 22. uzonkai 2008. augusztus 19. 18:04
    „mas senki -megvalaki?”
  • 21. csak ennyien 2008. augusztus 03. 13:50
    „mas senki”
  • 20. mas.senki 2008. július 22. 20:08
    „senki”
  • 19. Darno 2008. július 11. 11:13
    „...köszönöm, hogy foghattam a kezét, azt hogy nevetést csaltam az arcára...és hogy megismerhettem, mert több lettem........"ez egy ilyen játék"”
  • 18. bardocz aba 2008. június 26. 18:45
    „Gratulalok a cikkhez
    Isten veled Batyam!
    Abi”
  • 17. T.Nagy Tamás 2008. június 15. 22:14
    „Huszon éve, hogy egy délelőtt konyhájában gyűrűket kalapált nekünk megérezve, hogy társra találtam.
    Szeretetből. Egybe olvasztotta , majd útunkra engedett.

    Isten veled Barna !

    Tamás”
  • 16. P.K. 2008. június 09. 19:36
    „"Az Aranypartot elérte lélekmadarad.
    Halálod siratja a világ vérző szíve.
    Földi életed az Úr saját Lélegzete."


    Nyugodj Békében Barnus ...........................”
  • 15. NemesC 2008. június 08. 11:59
    „Barna, életünk meghatározó élménye volt, amikor- évtizedekkel ezelőtt - Uzonkában családotok vendégei lehettünk. Később kaptam egy postai levelet tőled, a levélpapíron tucatnyi falevél lenyomatával... Szöveg csak ennyi volt: Nem érez, ki érez szavakkal mondhatót... Én sem tudok most mást mondani: Nem érez, ki érez szavakkal mondhatót... C”
  • 14. Sóder 2008. június 08. 02:54
    „Kevés barátja volt
    és rengeteg haverja.
    Mikor utoljára találkoztunk- 2OO2- vállon vittem haza. Előtte ittunk, Székely-dalokat énekeltünk, csaknem egyidőben született fiainkról beszéltünk..
    Nem lehettem ott a temetésén, ahogy Szombathelyi Lacién sem..
    Most azt teszem, amit ő tett Laci halálakor..
    Leiszom magam.
    Helyeselné.
    Isten veled barátom!”
  • 13. Gellérd Zizi 2008. június 05. 09:48
    „Bardocz Barnához
    "Jaj, leesett fejünknek ékes koronája!"
    Vasárnap este Hawaiiból megcsengettelek - megérzés? Te akkor már csillagutakon jártál...
    A Csillagösvényt és a Tejutat is Te ékesítetted, azért oly fényes. Ahol Te eljártál, ragyogás termett a nyomodban. Feszületeid fordítottak vissza az eltévelyedéstöl, koronaékszerek méltóságával és gyöngyös pávákkal, kékmadarakkal csábitottál vissza ösi kincseink újrafelismerésébe és soha-el-nem-felejtésébe. Magyarként büszkének lennünk: erre kaptunk Töled nemcsak ihletet, de alkotasaiddal elhívást kaptunk. Az a nép akinek ilyen müvésze van (volt! - ó be nehéz rólad, a jövöt álmodóról múlt idöben beszélni!) nem engedheti meg magának a kicsinyhitüséget és még kevésbé értékeivel való felelötlenül bánást. Gyengeséget te csak bennünk türtél meg, magad agyonhajszoltad. Azzal a tüzzel égtél mint aki tudja, hogy nem olyan hosszú az élet mint azt az ember reméli. S örök titokzatos mosolyoddal ráléptél a csillagösvényre. Mennyi "Miért?" fagyott ajkunkra!
    Maga az Úristen alkotott általad és benned - aki Téged valóban jókedvében teremtett és belédlehellt mindent ami szentség s ami nélkül alkotni nem lehet és nem szabad. Te olyan sáfár voltál ritka kincseiddel, hogy még a Teremtö is elcsodálkozott.
    S az egek elirigyelték az isteni alkotót a közömbös földiektöl. A müvészet Krisztusa, te is felfeszíttettél - vagy talán magadat feszítetted fel - hogy felvétess az Isten simogatásába, oda ahonnan jöttél hullócsillagként, magyar népünk koronázatlan müvészkirályává lenni.

    Osztálytalálkozónkra egyetlen-egyszer jöttél el negyven év alatt - múlt nyáron. S más volt ez a találkozó, hogy te köztünk voltál - a Mester, akit mi rajongva vettünk körül és az osztálytársak büszkeségével sütkéreztünk a fényben mely belöled áradt.
    A gyász elsö órájában döbbenek rá az isteni kegyelemre, hogy az elsö szerelem soha nem fakuló emléke Hozzád füz.
    Te immár a Murgó hegyed alatt, szülöföldünk ölelésében pihensz ezután. S én Jeremiás prófétával siratlak, "Jaj, leesett fejünknek ékes koronája!"
    Zizi”
  • 12. H.Heni 2008. június 04. 11:01
    „Aki ismerte Őt az tudja mennyi terve volt még, mennyire szeretett élni. Csodálatos ember, aki rengeteg szépet adott nekünk. Most már örökkre adósod maradok egy rajzzal és a hargitai utazással. Isten veled,Barna!”
  • 11. Orban Rozi 2008. június 04. 08:42
    „Ez van.”
  • 10. Hné Gabi 2008. június 03. 20:16
    „Én még kislány voltam mikor elöször találkoztam vele . De nagyon jo ember volt ! Nyugodj békében . Köszönettel tartozom neki . Isten veled”
  • 9. Sebestyén Dóra 2008. június 03. 15:19
    „Egy nagyon értékes embert veszítettünk!
    Közelről ismertem Őt, és egy nagyon rendes, őszinte tele szetettel embert imertem meg benne.Nagyon sajnálom és szomorúsággal tölt el a halála.
    Én így búcsúzom tőle.
    Isten Veled drága Barna!

    Dóra (Teátrumból)”
  • 8. andy 2008. június 03. 14:23
    „Bennem kérdéseket vet fel Barna hazatérése.
    Mi lett volna,ha olyan világba születik,ahol az emberek gondolkodása,egyezik a sajátjával?
    Mi lett volna,ha lelke az előbb említett helyzetben nem szorult volna rá a viszkis önvédelemre?
    Valóban nemcsak művészként,hanem emberként is tudott példát mutatni.
    Igazságelvű,határozott,emberközpontú,szeretetteljes személyiségét,én mihályi energiának éreztem,de lehet érhetőbb ha úgy írom,hogy Isten harcosaként élt közöttünk.
    Jó volt hallgatni terveit.Öröm volt tudni,hogy van még olyan ember,ki üzemnyitását középkorú hölgyekkel képzelte.Ráadásul önmaga által letesztelt munkamennyiség töredékét képzelte normának,megadva ezzel lehetőséget az elképzelt dolgozóinak a pénzkeresetre,amennyiben dolgozni akarnak.S máig is hallom szavait,hogy addig nem kezd,míg az általa gyártott szondák árát nem tudja maximálni.Ugyanis nem akart asszisztálni a beteg emberek kizsebeléséhez,azt akarta,hogy gyógyuljanak.
    Ez a nem művészi,hanem emberi része is hozzátartozott a világához.
    Sajnálom,hogy nincs látható valóságában közöttünk,mert hiányzik békéje,jelenléte.
    Már egy olyan világban létezik,ahol megérdemelt béke és szeretet veszi körül.”
  • 7. Cogito 2008. június 03. 12:03
    „A közös szülőföldről indultunk, vakációzó diákként ismertem meg, testvérén keresztül . Tehetséges művészpalánta volt , és erőteljes, különös istenadta tálentuma volt. Érett művészetét a zsenialitás jellemezte. Bár nem voltunk barátok, de a közös sorsban, most már győriként követtem életútját, és büszke voltam rá. Nyugodj békében Barna, s a fenyők susogás kísérjen örök álmodban. Isten veled!”
  • 6. N. Heni 2008. június 03. 11:30
    „Életem legszebb napjait, heteit töltöttem vele, fiával és testvéreivel a szülőiházában erdélyben. Köszönöm Barna! Nyugodj békében.
    Heni”
  • 5. Miszter Tejfel 2008. június 03. 10:45
    „Aki azt hiszi magáról, hogy nem ismerte, jusson eszébe, amikor elmegy a frigyláda-, vagy a Széchenyi téri szobor mellett. Nyugodjék békében.”
24 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balettproducer volt, de már nincs

Győr - Alig száradt meg a sajtónak kiosztott, táncfesztivált propagáló kiadványon Wilhelm Péter… Tovább olvasom