Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

A mezítlábasok járnak a legrosszabbul

Győr–Sopron - Ugyanannyi taxisra egyre kevesebb kuncsaft jut, így a társaságok már nem vesznek fel új tagot. Aki most kezdi a sofőrködést, az nagy valószínűséggel „mezítlábasként", előkelőbben szólva szabadúszóként kénytelen boldogulni, ami szinte lehetetlen.
Győrben például háromféle taxis létezik: a „dunás", a „volános" és a szabadúszó. A dunások 80-an, a volánosok valamivel kevesebb mint 30-an, a „mezítlábasnak" nevezett önálló sofőrök pedig szintén 25–30-an vannak.

A blokád 17 éves évfordulóján – amikor mellesleg leegyszerűsítve arra emlékezünk, hogy a sima benzin literjét 33,5 forintról 56-ra emelték – érdemes megnézni, hogy megy most az üzlet az állomás vagy a buszpályaudvar előtt.

Olyasmit természetesen soha ne akarjunk hallani egy józan gondolkodású sofőrtől, hogy megéri a taxizás, de azt, hogy ugyanannyi kocsira jóval kevesebb utas jut, magunk is tapasztalhatjuk, ha kicsit várunk és figyelünk a soron. Amíg régen a sofőrök kívülről fújták a vasúti menetrendet, ma aligha tudják betéve az érkezések idejét, s míg a kilencvenes évek első felében sorban álltak az emberek, ma nem tudunk annyi ideig beszélgetni egy várakozó sofőrrel, hogy megzavarjuk a munkában.

– Ha egy nap négy-öt kuncsaftot viszek, az normálisnak számít, össze sem lehet ezt hasonlítani a régi napi húsz-harminc fuvarral – mondja a harminchat éve taxizó Varga Jenő. A taxisok ma már részben az éjjeli szórakozóhelyekből, részben a környékről bebuszozó, főként kórházba vagy rendelésre igyekvő nyugdíjasokból élnek. Ez azonban szinte teljesen kizárja a vérkeringésből a szabadúszókat, mivel a szórakozóhelyekkel leszerződnek az egyes társaságok, s az egymás között leosztott helyekre meg sem próbál beállni egy „mezítlábas". Ha megpróbálna, elzavarnák, ez nem is kérdés.

Viszont a piac olyan telített, hogy bővítést egyik társaság sem akar. Vagyis aki most kezdené el a szakmát, az csak „mezítlábasan" indulhatna neki, s aki korábban kilépett, az is hiába kopogtat: nem engedik vissza.

Önállóként dolgozik és nem kell úgynevezett „brekipénzt" fizetnie a diszpécser közvetítéséért Molnár Endrének, igaz, nem is közvetíti ki már senki. Mint mondja, van olyan nap, hogy az egyetlen utasa saját felesége, akit reggel a munkába visz.

– Előfordul, hogy reggel fél héttől délután háromig hiába állok itt az állomás előtt. Márpedig én nem akarok társasághoz menni, annak idején, nyolcvankettőben is az első maszek taxis voltam Győrben. Mást nem tudok csinálni, nem vagyok már fiatal. A fő baj azzal van, ahogy a taxistársaságok egymással, de főleg ahogy a mezítlábasokkal szemben viselkednek. Óriási a harc, néhányan csak azért képesek 600-ért elvinni valakit innen a csanaki Metróba, hogy nekünk alákérjenek. Véleményem szerint az volna az igazságos és az ésszerű, ha egy társaság és egységes tarifa lenne.

Ebben a legtöbb magányos taxis egyetért, a társaságban dolgozók viszont már megegyeztek egymással: mind a két győri cég 300 forinttal indul és 240-et kér kilométerenként. Varga Jenő szerint az egyetlen óriáscég ötletéről hallani sem akarnának a volánosok, hiszen éppen azért maradtak fenn, mert nem voltak hajlandók beolvadni más társaságba, mint példul a City taxi.

– Ameddig egy kicsit is megéri, addig csináljuk, de a fő ellenségünk az nem a konkurencia, hanem az üzemanyagár. Meg az, hogy mindenkinek van kocsija, van akinek kettő meg három is – mondja Molnár Endre.
A szabadúszó Molnár Endre szerint az a baj, hogy már mindenkinek van kocsija. Bertleff András


Sopron: béke az árháború után

Sopronban három társaság – kettő nagyobb és egy kisebb – és néhány önálló taxis verseng az utasokért. A kocsik száma megközelíti a százat. Az éles konkurencia eredményeként városon belül ma még 550–800 forintért is lehet utazni. Ma már béke honol a soproni taxisok között, de néhány évvel  korábban olyan árháborúba kezdtek, amelynek eredményeként jelentősen csökkentek a tarifák. Abban mindenki egyetért, hogy sok taxi fut a városban, de a versenyből senki sem akar kiszállni. Európában általában ezer lakosra jut egy kocsi. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor Sopronban harminccal, negyvennel van több. A kínálati piac eredménye az alacsony ár és az egyre jobb kiszolgálás. Ennek köszönhető, hogy a taxi ma már szinte a tömegközlekedés részévé vált. Az  más kérdés, hogy például 550 forintból miképp lehet fenntartani az autót, fizetni a járulékokat és jövedelemhez jutni. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy még így is megéri, mert többen veszik igénybe a szolgáltatást, mint amikor drágább volt. Az árak azonban sokáig nem tarthatók mesterségesen alacsonyan, van egy határ, ami alá nem lehet menni. Sőt! Hivatalosan még nem jelentették be, de a Kisalföld úgy értesült – két társaság holnaptól 100 forinttal emeli a tarifát, így egy átlagos helyi fuvar 650 forintba kerül majd.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KDNP a nyugdíjasok büntetése ellen

Győr–Budapest - "A Kereszténydemokrata Néppárt elfogadhatatlannak tartja és ellene szavaz a… Tovább olvasom