Kisalföld logö

2017. 09. 27. szerda - Adalbert 12°C | 22°C Még több cikk.

A megye egy részén befulladhat a hulladékterv

Összeomlani látszik a soproni és mosonmagyaróvári hulladékgazdálkodási projekt: a csatlakozó települések reménytelennek látják, hogy a korábban „beígért" öt-tíz százalék helyett – leszámítva a rekultivációs pályázatokat – harmincszázalékos önrészt vállaljanak. Győr környékén a Komszol viszont átvállalta a terheket.

Néhány éve kezdődött a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Induláskor húszmilliárdos költséget emlegettek (most ennek többszörösét), és hogy 237 település, összesen 484 ezer ember szemetének összegyűjtését, hasznosítását szolgálja. A költséges infrastrukturális beruházásokhoz kezdetekben három forrás igénybevételéről volt szó: ötven százalékát az uniós kohéziós alapból, negyven százalékát az állami költségvetésből finanszírozták volna. A fennmaradó tíz százalék oszlott volna meg – lélekszámarányosan – a csatlakozó települések és a szolgáltató között. Az eredeti tervek szerint a megyében többek közt két új hulladéklerakó épül, egyet bővítenek, 126 hulladékudvar létesül s több mint 700 szelektív gyűjtőszigetet hoznak létre. Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár (valamint a hozzájuk csatlakozó települések) saját hulladékprojektjüket azóta külön viszik: utóbbi két város esetében viszont gondok akadtak.


Ötszázalékos ígéret

2006 májusában bejelentették: a Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás  8,2 milliárd forintos projektjében a tervek szerint 2009-re kiépül a rendszer. A beruházás tíz százalékát állják az önkormányzatok. A Kisalföldnek korábban (2003. december 23.) Ágota Zsolt, a Rekultív kft. akkori ügyvezető igazgatója azt ígérte: az önkormányzatoktól az általuk fizetendő tízszázalékos önrésznek a felét, azaz öt százalékot átvállalnak. A hetven település 116 ezer lakóját érintő rendszer központja a jánossomorjai hulladéklerakó lesz. A térségben két átrakóállomás – Mosonmagyaróváron és Csornán – épül, 27 hulladékudvart és 224 szelektív gyűjtőszigetet alakítanak ki. Tizennyolc helyen rekultiválják a korábbi lerakókat, köztük a mosonmagyaróvári levéli úti szeméthegyen – hangzott el akkor a sajtótájékoztatón.


Megvalósítási kockázatok

Az EU azonban 2006-ban csökkentette az úgynevezett jövedelemtermelő programok támogatását és a központi támogatás is kevesebb. A megyei területfejlesztési tanács bizottsága nemrégiben foglalkozott a soproni, a győri és a mosonmagyaróvári rendszer helyzetével.

Utóbbi anyagban a „Projektmegvalósítás kockázatai" című fejezetben már szerepelt, hogy változott az uniós költségvetési arány, s szóba került az önkormányzatok számára nagyobb – 30 százalékos – önrész vállalása.
 Széles Sándor máriakálnoki polgármester szinte valamennyi kistérségi társulási ülésen javasolta, hogy a mosonmagyaróvári nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer társulási ülését hívják össze, hogy tisztázzák és pontosítsák, mekkora önrész vállalása mellett valósulhat meg az eredeti elképzelésnek megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer. Erre azonban nem került sor. „Információim szerint a lerakótelepek rekultiválására önrész nélkül lehet pályázni, a többi esetben azonban ez csak önrésszel kivitelezhető" – mondta.


A helyzet megváltozott

„A mostani helyzet a korábbihoz képest jócskán megváltozott. Úgy tűnik, egyes pályázatok esetében harminc százaléknál is nagyobb lehet az önrész, hisz országos átlagban 66 százalékos a támogatás" – mondta Nagy Lajos, a mosonmagyaróvári és a soproni nagytérségben is közszolgáltatást ellátó Rekultív kft. ügyvezető igazgatója. „A projekt nagysága miatt a Rekultív nem vállalhatja az önrészt. Ha ezt megtenné, akkor az – tíz évre vetítve a megtérülését – további huszonöt százalékos szemétszállításidíj-növekedést jelentene a lakosság számára, melynek teherbíró képessége már így is a tűréshatáron van. Azonban több gond is akad ebben a kérdésben: az egyik az amortizáció költsége, a másik pedig az üzemeltetésé. A mostani megoldás szerintem a műszaki átértékelés lehet: néhány milliárddal csökkenteni kell a projekt tartalmát úgy, hogy a közszolgáltatás része ne sérüljön. Mindezt a területen jelen lévő, a közszolgáltatói szerződéssel rendelkező, hatóságilag kijelölt közszolgáltatók által már létrehozott és működtetett hulladékkezelő műtárgyak (átrakóállomások, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, hulladéklerakók) figyelembevételével. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek és a hulladékudvarok mindenképp maradnának, ám például a depóbővítés már meggondolandó fejlesztés" – mondta.


Sopronban még bonyolultabb

A helyzet a mosonmagyaróvárihoz hasonló, sőt, valamivel még bonyolultabb Sopronban: az önkormányzatok itt is aggódnak, hisz a korábbi ötszázalékos önrész helyett most már itt is – a rekultivációs projektek kivételével – harmincszázalékos pályázati szerepvállalásról esik szó. „Reménytelennek látom a helyzetet, ilyen önrészt képtelenek vagyunk a költségvetésből kigazdálkodni" – mondta Horváth Attila, Fertőhomok polgármestere. „Továbbra is mindenki hallgat, szerződésmódosításra sem került sor. Vártuk a pályázatot, fizetjük a projekt felmerülő költségeit, de nem tudjuk, miért. Amikor még tízszázalékos önrészről volt szó, ennek a Rekultív vállalta volna a felét, ám erre most nem látok esélyt."


Érdekellentétek

Nagy Lajos, a területileg illetékes közszolgáltató, a Rekultív kft. ügyvezető igazgatója szerint a mosonmagyaróvári és a soproni projekt tartalmában van egy lényeges eltérés: ez pedig a hulladéklerakó ügye. „A mosonmagyaróvári térségben a jánossomorjai depó bővítés nélkül 2016–2018-ig tudja fogadni a hulladékot. A fertőszentmiklósi EU-normás, szigetelt lerakónkban a partnereinknek biztosítjuk a közszolgáltatást, ám ez – mivel itt nem a Rekultív a közszolgáltató – nem vonatkozik Sopronra és négy partnertelepülésére. A cséri hulladékfeldolgozó megépítése kapcsán pedig így érdekellentétek vannak. Információink szerint a mosonmagyaróvári projekt 8,2, a soproni 13 milliárdba kerül: a különbség vélhetően a Csérre tervezett hulladéklerakó-komplexum ára. A Rekultív kft. a fertőszentmiklósi regionális lerakó ilyen irányú bővítésével olcsóbb megoldást ajánlana" – mondta.


Győrben kedvezőbbek a kilátások

Sopronnal és Mosonmagyaróvárral ellentétben a győri társulásnál – az anyagi lehetőségek miatt – kedvezőbbek a kilátások. Kovács Barnabás, a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás projektmegvalósítási egységének vezetője a két futó pályázatukról és annak költségvállalásáról beszélt. Ők tavaly az országban elsőként adtak be két KEOP-os projektet. „Azóta a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztéséről szóló pályázatot befogadták, a szilárdhulladék-lerakók rekultivációs programjának anyagát hiánypótlásra küldték vissza. Készül a pályázati tender kiírása, s majd a kivitelező kiválasztása" – mondta. Hozzátette: a mostani fejlesztési pályázatuk 31,5 százalékos önrészt kíván. A száztizenkét csatlakozó település ezt elvileg létszámarányosan fizeti: Győr lakossága ötven százalékot tesz ki, így ezt a részt vállalta a város, a „vidéknek" fennmaradó ötven százalékot pedig a közszolgáltató (vagyis a Komszol).

Az ide csatlakozó települési önkormányzatoknak így egy fillérjükbe sem kerül ez a beruházás. „Szakmailag ez így reális" – mondta Kovács Barnabás, ám arra nem akart felelni, hogy szerinte Sopronban és Mosonmagyaróváron is ez lehetne-e a követendő példa.

Olvasóink írták

  • 2. öregapó 2008. március 22. 12:00
    „Mosonmagyaróváron dupla pénzért,feleannyi szemetet akarnak elvinni.Bűz és mocsok van konténerek mellett.A város szégyene.”
  • 1. k 2008. március 22. 07:51
    „A tormásligeti lerakót elkótyavetyélő Sopron környéki önkormányzatok most majd fizethetik a Rekultívnak a szemétdíjat.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A megye 150 rendőrét vezénylik a fővárosba

Győr-Moson-Sopron - Húsvéti meglepetésként tudták meg a megyei rendőrök, hogy közülük 150 embert… Tovább olvasom