Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

A megszorítás után reformok kellenek

Győr–Magyarország - Először az állami költségvetést kell rendbe tenni. Ezt kövesse az alapvető struktúrák megreformálása és a vállalkozások terheinek számottevő csökkentése. E folyamattól várható a gazdaság tartós egyensúlya – véli Sragner László győri vállalkozó, megyei GYOSZ-elnök.

Vélhetően új kabinet alakul a következő napokban, válságkezelő programmal. Hogy jutottunk idáig, mi várható a következő kormánytól, mit kell mindenképp megtenni? – ezt kérdeztük Sragner Lászlótól, akit a  kisalfold.hu bloggereként is ismerhet az olvasó.

„Úgy érzem, eljött az idő, amikor bizonyos alapvető dolgok kezdenek a helyükre kerülni" – kezdi a győri üzletember. Szerinte ugyanis a magyar társadalom a demokrácia alapjait eddig még nem tudta megfelelően kezelni. Ez persze egy hosszú tanulási folyamat, amit nem lehet megspórolni, de nálunk még mindig gyorsabb, mint ahogy a nyugati országokban az organikus fejlődés során, kétszáz év alatt kialakult. Most e folyamatnak egy nagyon lényeges állomásához érkeztünk.

„Negyven év kommunizmus után az emberek jelentős részének még mindig kezelhetetlenül illuzórikus fogalmai vannak a demokráciáról, a szabadságról, a jóléti társadalomról és a szociális piacgazdaságról" – véli Sragner.

Sokan továbbra is azt gondolták, hogy az állam alapvetően majd gondoskodik róluk, „a pénz terem valahol a nemzeti bank pincéjében, a politikusoknak pedig az a dolguk, hogy abból minél többet adjanak nekik, akik szegények, elesettek, rászorultak" – fogalmaz.


Csapkodjuk a Merci-ajtót

Meglátása szerint a rendszerváltáskor és azóta is kevesen mondták ki, hogy „emberek, nem fog könnyen menni az átalakulás. Nem lesz mindenki milliomos, a demokrácia nem az, hogy mindenkinek kétszintes háza van, az élet pedig nem abból áll, hogy csapkodjuk a Mercedes ajtaját." A demokrácia  Németországban, meg Svájcban sem ebből áll. Ott sokkal jobban beosztják az emberek a pénzt, mint nálunk, sokkal jobban átgondolják, mit engedhetnek meg maguknak és mit nem. És a nagyon-nagyon demokratikus állam sokkal szigorúbb, mint a miénk.

Tudatosulnia kell mindenkiben, hogy ha az emberek ilyen tömegesen nem akarnak gondoskodni magukról, ilyen hamis elképzelések közepette akarják leélni az életüket, akkor hamarosan nem lesz, aki eltartja a társadalmat. „Hogy a már ismert intézkedéseket mind meg kell csinálni, az egyszerűen nem kérdés" – állítja.

Sragner László: A magyar gazdaság jelentős része élet-halál harcot folytat.
Sragner László: A magyar gazdaság jelentős része élet-halál harcot folytat.

A megszorítás nem elég

A vállalkozó hangsúlyozza, világosan kell látni azt is, hogy amit az eddig megismert Bajnai-csomag tartalmaz, az nem reform, hanem megszorítás. Elkerülhetetlen, de semmiféleképpen nem helyettesítheti az alapvető struktúrák reformját. Ami természetesen érinti az államigazgatást, az önkormányzati rendszert, sajnos a nyugdíjrendszert, a szociális kiadásokat, az egészségügyet és az oktatást is. El kell érni azt, hogy az emberek is a helyükre kerüljenek. „Például aki szobafestőnek alkalmas, az ne az egyetemen üljön és mondjuk ne ruhatár–büfé szakos hallgató legyen, hanem tanulja ki a festőmesterséget és úgy legyen hasznos, megbecsült tagja a társadalomnak. Ez sem egy-két év, és ezt már nem a Bajnai-kormány fogja megcsinálni" – teszi hozzá.

Sragner László úgy látja, hogy a megszorítások bármekkora társadalmi felzúdulásokkal is járnak majd, mégis sokkal könnyebb lesz véghezvinni, mint azokat a reformokat, amelyektől olcsóbb és mégis hatékonyabb államot várhatunk. Egy példát is említ, ami egy hatékonyabb államigazgatás, hatékonyabb önkormányzati rendszer létrehozásának buktatóit jelzi: „Van Budapesten két kerület, egymás mellett, jól ismerem a vezetők gondjait. Az egyik szocialista, a másik fideszes. Mindegyik pontosan ugyanúgy küzd az apparátus ellenállásával. A hivatali gépezet mindent megtesz, hogy a jelenlegi struktúrát megőrizze. A két különböző színezetű polgármesternek ugyanolyan problémái vannak és pontosan ugyanolyan dolgokkal próbálkoznak. Az ellenzék pedig pontosan ugyanolyan demagóg módon támadja és keresi az apparátus támogatását. Egymástól fél kilométerre."


Milyen legyen a csillár?

De azok az átlagemberek, akik közvetlenül nem tehetnek a nehéz helyzetről, most úgy érzik, mindig az ő hátukon csattan az ostor. Velük hogyan lehet elfogadtatni a megszorításokat? – kérdezte a Kisalföld.

„Amikor ég a ház, lehet arról ábrándozni, hogy milyen legyen a csillár, csak értelmetlen. Amikor ég a ház, oltani kell a tüzet. Utána lehet gondolkodni a berendezésen.  A tűzoltáshoz úgy néz ki, neki fog látni a társadalom. Ha Bajnaival, ha nélküle, ha lesz előrehozott választás, ha nem. Az IMF emlőin vagyunk, az tart bennünket életben, és ki fogja ezt kényszeríteni. A társadalom felzúdulását természetesen meg lehet érteni. Annak az embernek, akinek parizerre sem nagyon fog jutni, a keservét és elégedetlenségét nem lehet nem tolerálni egy bizonyos szintig. De itt nincs más választás" – jegyzi meg a győri vállalkozó. Mert nem arról van szó, hogy „vannak olyan pénzfészkek, amelyeken valakik ülnek és olyan utolsó trógerek, hogy nem akarnak adni belőle a szegény, egyszerű embereknek. Nincsenek ilyenek" – állítja. A magyar gazdaság jelentős része élet-halál harcot folytat. Ami igazán magyar belőle, az abszolút padlón van. Ha pedig azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság ne csak a globális piac kiszolgálója és kiszolgáltatottja legyen, ha erős, életképes hazai vállalkozásokat szeretnénk, amelyek mégiscsak itthon fogják tartani a profitjukat, ellentétben a külföldiekkel, akkor ehhez megfelelő környezetet kell teremteni. Ehhez alacsonyabb adózás, kisebb elvonás kell. Hogy csökkenteni lehessen a terhelést, ahhoz az állam és a jóléti intézmények működtetését hatékonyabbá kell tenni, hogy kevesebb pénzből is kijöjjenek.


A magas adó és a csalás

Abban a pillanatban, amikor a megszorító intézkedések következtében a költségvetés olyan állapotba kerül, hogy csökkenteni lehet a terheket, az elvonásokat, akkor azonnal meg kell tenni. És a lehető legnagyobb mértékben.

A jelenlegi magyarországi adó- és járulékszint olyan magas, hogy néhány százalékos csökkentés semmit nem változtatna. Csak a felezés körüli mérték lendítené meg az adófizetési hajlandóságot.

Persze van korrupció, van feketézés, vannak csaló vállalkozók, és ez joggal háborítja fel a társadalmat, ez ellen is tenni kell. A korrupció által lenyelt pénz nagyságrendje egy átlagember pénztárcájához mérve irdatlan mértékű, állítólag évi egy-kétszáz milliárd, de a költségvetésből hiányzó összeghez képest elenyésző. A feketefoglalkoztatás és az adóelkerülés a becslések szerint évente további ezermilliárd forint. De ebben benne vannak azok a vállalkozások is, amelyek azért kerülik ki az adózást, mert különben bezárhatnák a boltot, szélnek ereszthetnék az alkalmazottakat és a tulajdonos maga is munkanélküli-segélyért állhatna sorba. „A romániai tizenhat százalékos adó már egyértelműen olyan mérték, aminél egyszerűen nem érdemes sumákolni. De a nagymértékű csökkentéshez stabil költségvetési állapot és reform kell" – ismétli Sragner László.

Olvasóink írták

  • 1. kisis 2009. április 14. 17:53
    „Igen a megszorítások kellenek, de -ne a szegényembernél kezdjék hanem a felsö tízezernél. Irritáló a 3,5 millios fizetések hol ott egy sz.ember 1év alatt se keres annyit! Jobban bele törödne az ember ha a húsos fazékból nem csk zabálnának hanem raknának is bele. A mezőgazdaságot teljesen tönre tették az ipar is padlon van! Mi meg türjünk mint a birkák?-meddig! Eddig egy hazug volt most egy libatolvaj! Szép kilátás!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A válság miatt több lehet a kilakoltatás

Győr - A válság csak ráerősíthet a kilakoltatásokra – vélekednek a szociológusok, ennek pedig… Tovább olvasom