Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

A második győri csata

A győri csata 194. évfordulóján újból összecsaptak Napóleon seregei az osztrák–magyar hadsereggel, illetve a nemesi felkelőkkel. A szervezők célja a méltatlanul kezelt ütközet valós bemutatása volt.

Kattintsin a képekre >>

A kismegyeri síkon 240 hazai és külföldi hagyományőrző elevenítette fel az 1809-ben történteket.
Az első ágyúlövés majdnem a frászt hozta az emberre, de mellettem is többen összerezzentek. Kevesen gondolták, hogy egy ártatlan hadijáték ilyen hangos tud lenni. Pedig a helyzet később csak fokozódott, a szemben álló csapatok másfél órás tűzharcot vívtak egymással a kismegyeri mezőn, míg kiderült, hogy 194 évvel az eredeti ütközet után ismét Napóleon katonái diadalmaskodnak. Az 1809. június 14-én zajlott győri csata leginkább Petőfi Sándor sorai miatt ismert a köztudatban. A forradalmár-költő gúnyosan énekelte meg a magyar nemesi felkelés gyors menekülésben testet öltő „vitézségét".

A történészek már régen kiderítették, hogy a versben leírt tények köszönő viszonyban sincsenek az igazsággal.

Eredics Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy a kismegyeri juniális szervezői éppen erre akarták felhívni a figyelmet. A valóságban a csatát a francia hadsereg nagyobb létszáma, jobb kiképzése és felszerelése döntötte el. Az osztrákok elismerően nyilatkoztak a magyar nemesi felkelők magatartásáról, akik mindazt megtették, ami egy ilyen fiatal és tanulatlan csapattól elvárható volt.

Ennek megfelelően a szombati összecsapás sem a megfutamodásról, hanem a harcról szólt azon a síkon, ahol 194 éve, s amely mellett még mindig áll az akkori ütközetben erődítményként használt magtár.
A csata nem jött volna létre a Második Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társaság nélkül, de a 240 katona között a magyarokon kívül franciák, valamint – éppen mint a Habsburg-birodalomban – csehek, szlovákok, osztrákok és németek is voltak.

Dr. Budai Gábor, a hagyományőrzők vezetője elmondta: a résztvevők korhű ruhákban léptek a közönség elé. Az eredeti szabásminták alapján elkészített egyenruhák darabja körülbelül ötvenezer forintot kóstál, de a kard-szurony-
puska hármas ára negyedmillió forintnál kezdődik. A fegyverek persze nem eredetiek voltak: egyrészt azokat nem lehetne megfizetni, másrészt már nem is lennének üzembiztosak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tilos a fürdés

A nem megfelelő vízminőség miatt tilos a fürdés a Rába úgynevezett Kóvalter szabad strandjánál… Tovább olvasom