Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 9°C Még több cikk.

A lánya miatt ülne, egy hónapos fia viszont apa nélkül marad

Gönyű–Győr - Mire ez az írás megjelenik, meglehet, Gartai István már a börtönben olvassa e sorokat. Közel félmillió forint elmaradt tartásdíj miatt öt hónap börtönre ítélték a férfit, s hozzácsapták korábbi, felfüggesztett büntetését is. Gartai István nem bujkál, történetét leginkább tanulságképpen osztotta meg a Kisalföld olvasóival.
Nézem az arcát, tanácstalan. Már azt hitte, a héten hűvösre teszik, mégis parányi vigasza a bajban, hogy egy hónapos kisfiát és feleségét egy anyaotthonban biztos helyen tudhatja. Persze Gartai István sem így képzelte a jövőt. Boldog, családi életet remélt, nem jött össze, elvált, s mondja, rajta kívülálló okok miatt három évig nem fizette a tartásdíjat most nyolcéves leánya után.

– Az összeg mára négyszázötvenezer forintra rúg, emiatt öt hónap börtönre ítéltek – sorolta a férfi. – Hiába egyeztem meg a volt feleségemmel, hogy visszavonja a feljelentést, mert ellehetetlenít, már nem lehetett, elutasítottak bennünket. Az öt hónaphoz ugyanis hozzácsaptak egy korábbi, felfüggesztett büntetést is, így hiába dolgozom, hiába kezdtem új életet, most úgy tűnik, romba dől minden. Új életet kezdtem, megnősültem, egy hónapos a kisfiúnk. Pék a szakmám, rendes a főnököm, de most fogalmam sincs, hogyan tovább.

Gartai István minden tettéért vállalja a felelősséget, de leginkább feleségét s egy hónapos kisfiát sajnálja, akiket ugyancsak lehetetlen helyzetbe sodort. A fiatalasszony kisbabájukkal együtt most egy mosonmagyaróvári anyaotthonban kapott helyet, a férfi pedig halasztó kérelmével ügyvédhez fordult. Perújítást, büntetése halasztását szeretné elérni, s reméli, mások is tanulnak az esetéből.

István számára úgy tűnik, romba dől minden.
István számára úgy tűnik, romba dől minden.

Cigarettát csempészett

Gartai Istvánt korábban cigarettacsempészetért ítélték el, ám ennek súlya miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Semmiféle értesítést nem kapott arról, hogy volt felesége tartásdíj-elmaradás miatt feljelentette, ezért december közepén meglepetten fogadta börtönbehívóját a büntetés-végrehajtási intézetbe. Nem akar kibújni a büntetése alól, de becsületes munkával rendezni szeretné végre életét.


Minden eszközzel kibújnának

Dr. Horváth Gizella ügyvédtől tudjuk, több ilyen vagy ehhez hasonló ügy van folyamatban, s az ezzel kapcsolatos büntetőeljárások száma is érezhetően megnövekedett. Több végrehajtás kezdeményezését követően büntetőfeljelentés következik a tartás elmulasztásának vétsége miatt – ami már büntetőeljárásnak számít. „Sajnálatos, hogy sok esetben a nem fizető minden lehetséges eszközt igénybe vesz ahhoz, hogy kibújjon a fizetési kötelezettség alól. Az összeg viszont hiányzik azokból a háztartásokból, ahol gyermeket vagy gyermekeket nevelnek. Ez egyébként rengeteg többletmunkát jelent a bíróságoknak, a rendőrségnek" – nyilatkozta lapunk megkeresésére Dr. Horváth Gizella.

Hallgassák meg Harcsás Judit riportját Gartai Istvánnal!

Olvasóink írták

33 hozzászólás
12
  • 33. tomorprof 2009. január 28. 12:22
    „Az emberek, még az erős férfiak is megbetegedhetnek, vagy elveszíthetik az állásukat!! Erre mostanában elég sok példa van azt hiszem!! Ha a férfi nem tud elhelyezkedni újra, nincs miből fizetni ugye??? Vagy ha esetleg olyan betegsége van, ami huzamosabb ideig munkaképtelenné teszi akkor sem!! Ebben a cikkben nem írják le konkrétan, mi volt az ok!!”
  • 32. knifemaster 2009. január 27. 12:38
    „Akkor valamit áruljatok már el,mert itt nagyon vágják sokan a tutit.
    KI TUDJA KONKRÉTAN, hogy mit takar a rajta kívül álló okok valójában?Bár ezt a kérdést feltettem már korábban,úgy néz ki hába,mert egy két illetékes a maga vélt igazát hírdeti mint valami szentírás.
    A tények 100%-os ismerete nélkül.”
  • 31. Judytka 2009. január 27. 09:28
    „Goldmund igazad van!
    Attól,hogy egy anyának 5-6 gyereke van,4-5 apától(ahogy lentebb írják) szintén nem tehet egyik kölyök sem!!!Akkor támogassa az 5-6 gyerekét,az a 4-5 apa!Ne csak az élvezetből vegye ki a részét,hanem a felelősségből is!Egyébként gyerekkel pasit fogni(megtartani)a legnagyobb téveszme!Ezzel egyetértek!”
  • 30. Goldmund 2009. január 26. 14:32
    „Én is férfi vagyok, mégis pancserrel értek egyet.
    Amikor a gyerek megfogant, az apja és az anyja is ott voltak nem? Ha tehát megfogant és megszületett, amíg fel nem nő, mindketten kötelesek gondoskodni róla. Az, hogy közben egymást elhagyták, ill. képtelenek együtt élni, ez a gyerek érdekét nem sértheti.
    Egyébként minden tartozásra igaz, hogy ha valaki évekig nem fizet, akkor nagy összegek halmozódhatnak fel. Közüzemi számláknál, lakáshitelnél stb. ugyanígy van. Csak ott van mit elárverezni, behajtani, itt meg úgy látszik, ez alól is ki tudott bújni. Itt is kiderül, felelősen gondolkodik-e valaki (egy apa!) vagy csak él bele a világba, és azt képzeli, mindig minden kötelezettséget el lehet bliccelni.”
  • 29. PrettyWoman 2009. január 26. 11:55
    „27.kismarti! Nálad a pont. Én sem értem az olyan nőket, (pedig egyre több ilyen van és állati büszkék magukra), akik szülnek 4-5 különböző pasitól 5-6 gyereket, majd fűnek-fának panaszkodnak, mert otthagyta őket a pasi és neki egyedül kell annyi gyereket felnevelnie. Milyen megkapó! Mielőtt teherbe esett, ugyanez a kérdés hogy hogy nem jutott eszébe? No persze sok nő nem hiszi el (hiába a tapasztalat), hogy ha egy pasi el akar hagyni, az el fog akárhány gyerekkel is. Gyerekkel nem lehet pasit fogni se, megtartani se. Régen rossz, ha ezért kell egy kis életnek megszületnie.”
  • 28. Judytka 2009. január 26. 11:21
    „Azt mindenképp érdemes tisztázni,hogy nem a gyerek akart megszületni!!Ha már két felnőtt(elvileg felelősségteljes ember)úgy dönt,hogy gyereket vállal KÖTELESSÉGE MINDEGYIKNEK EGYFORMÁN GONDOSKODNI RÓLA!attól,hogy ők megutálták egymást,a gyerek ott van!Nem lehet szögre akasztani,sem a lábtörlő alá söpörni,mint egy szemetet!Egy életre vállaljuk,nem két-három napra!Pancsernak igaza van,ez morális kérdés..”
  • 27. kismarti 2009. január 26. 08:18
    „Kedves kmmk! Én úgy saccolom, hogy a cikkben szereplő férfi gyerektartásként kb. 13000 Ft-ot fizethet, az államtól 13700 Ft családi pótlékot kap az anya. Szerinted ebből az "őrült nagy összegből" az anya mekkora dőzsölést rendezhet a mai árak mellett? Én is elvált vagyok és annak a híve, hogy jobb ha megegyezik az ember a volt férjével, sőt így is tettem, mert szerintem ezt kívánja a gyerek érdeke és a két szülőé is! Azt vallom válaljon mindenki annyi gyereket amennyit el tud tartani és ne arra várjon, hogy majd valaki segít, mert mi van ha mégsem.”
  • 26. pancser 2009. január 25. 17:22
    „LovasKárolynak! A törvény és erkölcsi felfogásom miatt az a véleményem ami. Tökéletesen mindegy, hogy milyen a gyermek anyja, szőke vagy barna, hogy van-e vitánk, vagy bosszú a másik fél részéről. Ha Ön a tiszta lelkiismeret híve, akkor fizet, helyesebben vállalja a megfelelő anyagi részt a gyermek nevelésének költségeiből. Számomra aki ezt nem teszi az a legelemibb ösztöneinek is híján van. Szomorú ha ezt a törvény útján kell kikényszeríteni, mint a cikkbéli esetben.”
  • 25. LovasKároly 2009. január 25. 00:49
    „"PANCSER"-nek
    mint több gyermek apja (ezt mondhatom magamról is) talán meg kéne próbálkozni az elvált nők(a válófélben lévőket is ideértve) "OKOS" agyával gondolkozni, vagy csak meg kéne tapasztalni azt,hogy az ember több éven keresztül nem láthatja a gyerekeit, a volt felesége a bíróságon lefele alkudja a tartásdíjat( IGEN LEFELE) minden hónapban megy a tartásdíj és megy a huzavona.
    T PANCSER ÚR mikor vállalja már végre fel önmagát, hogy lássuk kivel van dolgunk?”
  • 24. LovasKároly 2009. január 25. 00:35
    „családjogi törvény 60. paragrafus
    Egyre több esetben merül fel a családokban nézeteltérés a gyermekek vallási, illetve világnézeti nevelése kérdéséről. Nagyon nehéz döntés elé kerül ilyen esetben a bíróság. Olyan ügyben kell állást foglalnia, ami a magyar állampolgárok AIkotmányban is biztosított egyik alapvető joga [60. § (1 )-(2)]. Természetesen a gyermekek érdekét kell szem előtt tartani, azonban a döntésnél elkerülhetetlen az egyes vallási és világnézeti elképzelések értékelése, illetve mérlegelése.

    Az egyik szülő erkölcsi tartásra, emberséges életmódra, a másik beilleszkedési nehézségre, "életbenmaradási", érvényesülési szükségességre hivatkozik, és egyik sem előbbrevaló a másiknál. A bíróság természetesen - a szülők megállapodásának hiányában - mindenképpen döntésre kényszerül, és amennyiben a szülők ezt nem tudják elfogadni és kulturált módon értékelni, a házasság felbontását követően az ítélet folyamatos konfliktusforrás marad.
    Komoly követelmény tehát, hogy "...a vallás különbözőségén alapuló különbségtétel... a szülők között - amint arra az Emberi Jogok Európai Bírósága a Hoffmannak Ausztria elleni ügyében Strassburgban 1993. július 23-án hozott ítéletében is rámutatott (BH 1994/2. sz. 158-160. old.) - nem fogadható el: a szülők közötti világnézeti különbözőségek egyik szülőre nézve sem járhatnak hátrányos következménnyel, nem értékelhetők a javára vagy terhére sem." (BH 1998. 132. II. A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető. /Alkotmány 60. §, 67. § (2), 70/A. §, 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7. számú kiegészítő jegyzőkönyv 5. cikke/)

    --------------------------------------------------------------- --
    (BH 1992. 29. Nagykorú gyermeket megillető tartásdíj megállapításánál irányadó szempontok. [Csjt. 60. § (2), XXIX. PED]”
  • 23. tarcus 2009. január 24. 22:09
    „Én sem tudom valahogy sajnálni ezt az embert, mert pék (jó szakma) lévén nem hiszem el, hogy ne tudott volna havonta 10-12-ezer forintot kiadni a saját gyermeke megsegítésére. És ez az összeg nem is sok ahoz képest, hogy a bíróság a nettó jövedelem feléig állapíthat meg tartásdíjat. Még ha minimálbéren is tengődött volna (vagy ennyivel lenne bejelentve, ugye...?), akkor is többet kellene fizessen. Ergo menjen csak szépen a sittre, remélhetőleg az ott dolgos munkája után termelt jövedelmet a hatóság utólag eljuttatja a gyermekhez.
    Gab2000 kimerítő válaszát kicsit egyszerűsítve: tartásdíjat addig köteles valaki fizetni, amígy a gyermek nem kezd el dolgozni, vagy nem végez egy (azaz 1) nappali tagozatos egyetemet (államvizsga). Tehát ha már levelezőre jár, vagy tanulás mellett hivatalosan is elhelyezkedik, nem jár neki. Jó esetben és a leghosszabb orvosi egyetemet alapul véve 24 éves koráig kell fizetni.”
  • 22. Gab2000 2009. január 24. 17:11
    „21#

    A független magyar Bíróság dönt az ügyben.”
  • 21. tomorprof 2009. január 24. 16:51
    „Gab 2000

    Ez aztán kimerítő felvilágosítás!! Köszönöm!!
    Azt nem tudom, hogy ki vizsgálja meg azt, hogy kinek milyen az anyagi helyzete, hogy mennyire nem lehet magunkat megszorítani az ő rovására!! A bíróságon kell kérni ezt?”
  • 20. Sophia 2009. január 24. 15:11
    „Én azért kíváncsi lennék a"rajta kívül álló okokra"!”
  • 19. pancser 2009. január 24. 14:38
    „Több gyermek apjaként mondom, aki gyermeket nemzett az gondoskodik róla, már csak az ösztönök miatt is. Aki ezt nem teszi büntessék meg. Ehhez a dolognak kettő embernek van köze, az apának és gyermekének. A gyermek helye a természet törvényei szerint is általában az anyánál van. A fickó kibúvót keres, saját vérét akarja megtagadni, teszi ezt úgy, hogy még ő merészel panaszkodni! Vastag a bőr azon a területen, amit általában arcnak szoktak nevezni és még van képe szemközt nézni a világgal!”
  • 18. bank 2009. január 24. 10:41
    „végre elindult valami! sok család kerül felelőtlen emberek miatt lehetetlen helyzetbe. a baj csak az, hogy, a börtönben töltött időszak sokkal többe kerül mint az elmaradt tartásdíj. én a jóvátétel híve vagyok, dolgozza le az elmarad összeget, és azt kapja meg a család. de ez esetben megosztás szükséges, ne feledkezzünk meg a fedél nélkül maradt másik gyermekről sem.”
  • 17. hozsuzs 2009. január 24. 09:19
    „a börtönt tán túlzásnak érzem - bár önmagában a tartásdíj fizetésének elmaradásáért nyilván nem csukják be, hanem a csempészésért kapott felfüggesztett lépett érvénybe - de ha jó munkahelye volt/van, akkor miért nem vonták le a béréből? Vagy tán nincs bejelentve? A becsületes munka számomra csak a bejelentett munka. Olvastam itt olyan empatikus jóhozzászólókat, akik az anya felelősségének gondolják a gyermekvállalást...had ne kommentáljam. De ezen a logikán tovább haladva, az új feleség is mérlegelhetett volna...de ez hülyeség. Szerintem az ember nem úgy szüli a gyermekét, hogy x idő múlva elválunk, nyilván - általában - a holtomiglan-holtodiglan reményében, de ha ez nem jön össze, mindegyik szülőnek megmarad a felelőssége. Van aki neveli, van aki pedig a nevelés költségeihez járul hozzá, és botorság azt gondolni, hogy nem fogy el a gyerektartás a gyerekre - én ha csak az iskolai étkezést, és a buszbérletet számolom, elfogyott az a pénz amit e címen kapok az exemtől, és akkor nem evett itthon, nem vettem ruhát, cipőt a számára (és ezek a fránya kölkök nőnek:) ), nem vettem számára se könyvet, se játékot, se bármiféle iskolai eszközt, nem vittem sehova néha művelődni/szórakozni...stb. Szóval azt gondolom, én havonta a többszörösét költöm a gyerekre mint amit apuci küld, de nem panaszkodom, mert én vállaltam, és az a dolgom, hogy mindent megtegyek érte. Ennyi.”
  • 16. Gab2000 2009. január 24. 08:51
    „tomorprof utálok ennyit írni de hát a tisztán látás végett még egy kis adalék másnak is.
    Arról miért nem beszél senki, hogy a ha a bíróság kötelezi általában az apákat a gyermek tartásdíj fizetésére és amikor ugyebár aktuális lenne a megszüntetése akkor sem í bíróság sem a kedves anyukák nem intézkednek arról a tartásdíj fizetés megszűnjön mert ugyebár ezt az anyukának kell kezdeményeznie a bíróságon a gyermektartásdíj megszüntetését. Ha ez nem történik meg akkor meg az apukának kell a bíróságra egy kereset levelet beadnia és kezdődik a peres procedúra megint.

    Tomorprof akkor egy kis adalék:

    A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
    Nem köteles a szülô tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

    1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
    2. a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élô közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
    3. ezáltal a szülô saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

    A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.
    A törvényes tartási kötelezettség alapja a családjogi kapcsolat, és ez a tartási kötelezettség megfelelô teljesítésének kiemelkedô jelentôséget ad. A tartási kötelezettségre vonatkozó jogi rendelkezések megszegése a közfelfogásban kialakult erkölcsi követelményekkel való szembehelyezkedést is jelent. A tartási kötelezettségnek jogi szankciókkal való kikényszerítésére akkor kerül sor, amikor a családi kapcsolat meglazul vagy felbomlik. A jogalkalmazás fontos feladata a törvényen alapuló tartási kötelezettséggel kapcsolatban a gyermek érdekeinek védelme, a gyermek sorsáért elsôsorban felelôs szülô felelôsségtudatának a fokozása.
    A Legfelsôbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a m?velôdéspolitikai szempontnak a figyelembevéte­lével, amely szerint indokolt törekvés az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetôleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának idejére esik, a tartásra köteles szülôre irányadó a Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint az a rendelkezés is, hogy a szülô a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésre áll. A kialakult ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni idôre is átnyúlik.
    Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet a szülôjétôl tartást.
    A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz f?zôdô egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettôs érdek érvényesülésének elômozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülôk maguk is alapvetô erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülô a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
    Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára elôkészítô tanfolyamra, fôiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülô nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeirôl, valamint megélhetésérôl maga gondoskodjék.
    A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszer?en tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a fôiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelôzôen megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
    Ha a középiskolai tanulmányok végzését követôen hosszabb idô telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a fôiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülôtôl elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elô. E vonatkozásban jelentôsége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kiesô idôben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelôzôen hosszabb idô alatt akkori életkörülményeinek megfelelôen választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülôtôl, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az idôre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérô vagy magasabb képzettség megszerzését igénylô újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettôl elvárható (pl. a megszerzett képesítés az idôközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
    A családi kapcsolatból eredô jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetôen is - különös jelentôsége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbrôl nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
    Az említett erkölcsi követelmény szem elôtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülôvel vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelô magatartását is. A nagykorú gyermektôl fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizetô szülôjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelô magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellôen értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a fôiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülôjével vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elô, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
    A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint a szülô csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülô nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülô teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az ôt terhelô kötelezettségekre.
    A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendô tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülô teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülôtôl - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ô is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényezô a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredô rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
    A gyermektartásdíj mértékének további tényezôje a tartásra kötelezett szülô teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülô a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülô és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetôen jelentôsége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülô tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.”
  • 15. rivotril2mg 2009. január 24. 08:49
    „én féltestvérem 14 éves, apja soha életében egy garast nem fizetett, állam fizetett gyerektartást hejette, de már 2 éve az sem. na mind1. Valahogy engem sem tud meghatni a bűnbánó pofája az embernek. Ha kiszámolod havi 12ezret kellett volna adnia ha rendessen dolgozik akkor mér nem adta? ugy volt vele leszarja magasról nem kell a gyerek fizetni se fizetek rá, most meg kicsit megszívta a dolgod. És azt sem értem hogy ez mellé hogy csaphatták hozzá az amugy bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetését”
  • 14. Gab2000 2009. január 24. 08:17
    „tomorprof
    A XXIX PED foglalkozik a gyermektartásdíj fizetéssel kapcsolatban.
    Lényeg az életpálya a fontos mert addig elméletbe fizetni kell, de egy egyetemistától elvárható már hogy a költségekhez hozzájáruljon.
    Ha tudsz jogtárat szerezni ott a a CSJT-t és aXXIX PEd (Polgári Elvi Döntés) tüzetesen olvasd el és úgy nyisd meg, hogy a az oda illő Bírósági Határozatok is ott vannak ebben a témában.
    Ha segítség kell írj segítek”
33 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kicsi kórházaink az élmezőnyben

Győr-Moson-Sopron - Megszületett a végeredmény a tavalyi esztendő legjobb egészségügyi intézménye… Tovább olvasom