Kisalföld logö

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 13°C | 25°C Még több cikk.

A középiskolákban hiányzik a fejlesztés

Győr - Két év alatt több mint hússzorosára nőtt a győri iskolákban, óvodákban a fejlesztő- és gyógypedagógusok száma. Még így is kevés van azonban, most kerül ugyanis a középiskolákba az első érintett generáció.
Ugrásszerűen (és örömtelien) megnőtt a számuk, de még mindig nincsenek elegen – ez derül ki a győri önkormányzat oktatási osztályának napokban készült összesítéséből, amelyet a fenti szakemberekről készített. A város 59 óvodájára és iskolájára most 84 gyógypedagógus és 35 fejlesztőpedagógus jut – két éve alig hárman-négyen(!) voltak –, azaz sokszorosára nőtt a számuk. Ez első hallásra soknak tűnik, valójában azonban még mindig nem elég, a két éve bevezetett integrált oktatás ugyanis ennél is többet kívánna. Ideális esetben iskolánként legalább 1–1 főállású szakembert.

– Ma már minden önkormányzati iskolánk fogadja a sajátos nevelési igényű, azaz valamilyen tanulási, beilleszkedési vagy magatartászavarral küszködő gyerekeket, amennyiben oktathatók, nevelhetők együtt a többiekkel – magyarázza az okot Körmöci Katalin, az oktatási és kulturális osztály főtanácsosa, aki szerint (amint a számok is mutatják) „rohamtempóban" készült fel a város a követelményekre. Igaz, a képet árnyalja, hogy a Radó-iskolában és a Speciális Szakiskolában az átlagnál jóval több a gyógypedagógus, de még ezeket leszámítva is átlagosan 1,5 szakember jut egy-egy intézményre, ami nagyon jó arány. Különösen, hogy ma már nemcsak a gyenge képességű vagy „hivatalosan problémás" gyerekeknek jár a különfoglalkozás.

Időben: Csomai Jánosné kiscsoportos foglalkozásokon térképezi fel, miért marad le egy-egy kisgyerek a tanulásban.Fotó: Krizsán
Időben: Csomai Jánosné kiscsoportos foglalkozásokon térképezi fel, miért marad le egy-egy kisgyerek a tanulásban.Fotó: Krizsán


– Teljesen egészséges kisgyerekeknél is előfordul, hogy lemaradnak egy-egy területen, például nem megy nekik a szép írás vagy elakadnak a számolással. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy kétszer annyit gyakoroltatunk vele, hanem hogy megtaláljuk az okot – mondja Csomai Jánosné, a Kölcsey-iskola fejlesztőpedagógusa. Az ok pedig sokféle lehet, a göcsörtös vonalaké például rejtőzhet az úgynevezett finommozgások kialakulatlanságában, ami gyöngyfűzéssel, gyurmázással fejleszthető.
Minél előbb, annál jobb, könnyen kiderülhet ugyanis, hogy az a kisgyerek, akit régen egyszerűen lustának, ügyetlennek vagy figyelmetlennek tituláltak volna, felzárkóztatható a többiekhez. A régi szemlélet megváltozása azon is látszik, hogy már az olyan, „elitnek" elkönyvelt iskolákban is, mint a Gárdonyi vagy a Kölcsey – ebben a két intézményben éppen szeptembertől – van főállású fejlesztőpedagógus.

Más kérdés, hogy az örvendetesen nagy szakembergárda jobbára az óvodák és az általános iskolák között oszlik meg, azaz a középiskolákba egyelőre alig néhány jut a speciális képzettségű pedagógusokból, ez pedig hamarosan kiütközik.

– Most kerül a középiskolákba az első olyan generáció, amelynél már felismerték, hogy valami probléma van, azok a gyerekek, akiknek az általános iskolákban speciális, fejlesztőfoglalkozásban volt részük. Nekik kénytelenek vagyunk elengedni a kezüket, s csak reméljük, hogy sikerül megbirkózniuk a nehézségekkel – mondja Körmöci Katalin.
A cél persze az, hogy a középiskolákba is kerüljenek szakemberek, amiben motiváló erő lehet – az általános iskolákhoz hasonlóan – a tanulói lemorzsolódás megakadályozása, s persze az is, hogy a fejlesztőpedagógusi képesítés a gyereklétszám-csökkenés mellett egyfajta biztosíték is lehet a tanítói, tanári pályán. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Torta helyett békesség a születésnapra

Győr - Az elmúlt három évben ötvenöt pert indított egymás ellen a győri élményfürdőt üzemeltető Rába… Tovább olvasom