Kisalföld logö

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

A ˝kívüli˝ beteg kívül marad?

Győr - Ami néhány hónappal ezelőtt még jól csengő mondat volt – a súlyos eseteket még a szomszédos megyékből is Győrbe szállítják –, az új finanszírozási rendszerben már komoly problémát jelent ugyanannak a Petz-kórháznak. Döbbenetesek a számok: az idegsebészeten és a gyermekintenzíven minden második; az onkológián és a CT-n minden harmadik beteg ˝területen kívüli˝. A kérdés most már az, mi lesz ezekkel a betegekkel...?


Éppen egy héttel ezelőtt írtunk arról, hogy az április 1-jétől bevezetett új finanszírozási rendszerben végzetes adósságcsapdába kerülhetnek az egészségügyi intézmények, így a Petz-kórház is. A lényeg az, hogy a kórházak a tavalyi évhez viszonyított teljesítményüknek 70 százalékát kapják meg biztosan az OEP-től, a maradék 30 százalékot pedig ˝lebegtetett˝ összegként – ez viszont borítékolhatóan sok százmilliós bevételkiesést jelent egy klinikai szintű kórháznak. Az egészségügyi intézmények egyet tehetnek: a jövőben csökkentik a beteg- és műtétszámokat.

Az egyetemi klinikák kedden közleményben tudatták, hogy ha nem lesz változás a rendeletben, akkor ők nem tudják vállalni a korábban kijelölt területükön kívülről beutalt  betegeket – vagy ha megteszik, csődbe mennek. Győr-Moson-Sopron megyében a Petz-kórház bír a gyakorlatban egyetemi ranggal (még akkor is, ha a nevében ez a szó nem szerepel);  a súlyos vagy speciális ellátást igénylő betegeket a nyugat-dunántúli régió több megyéjéből rendre Győrbe hozzák.

Pontos számok is vannak 2008-ról: a fekvőbeteg-ellátásban a területen kívüli betegek aránya összességében 12,1 százalék volt.

Vannak  kiugróan magas számokat hozó területek, ilyen az idegsebészet, ahol szinte minden második beteg (45,45 százalék) nem Győrből érkezik.

A gyermek-intenzívellátásban még ennél is magasabb az arány: 46,15 százalék, a felnőttintenzíven 33,81, a PIC-en 32,24. Az általános sebészeten minden ötödik beteget (18,16 százalékot) területen kívülről vesznek fel, s magas a gyermeksebészeti 17,49 százalékos arány is, valamint a traumatológia 17,26 százaléka. Végül, de nem utolsósorban a szülészet-nőgyógyászaton is 15,15 százalék az arány.

A balesetin – az új rendszerben – a statisztika szerint minden ötödik beteg ellátását meg kellene gondolni. Fotó: H. B. E.
A balesetin – az új rendszerben – a statisztika szerint minden ötödik beteg ellátását meg kellene gondolni. Fotó: H. B. E.

A járóbeteg-ellátásban összességében 14,39 százalék az összesített arány, de itt is találunk kiugró területeket: az onkológián 30,52 százalék, a képalkotó diagnosztikán 30,22, a szemészeten 19 százalék, a pszichiátrián 16,56; s a sebészet-traumatológia járóbeteg-ellátásán is 16–17 százalékot mutat a statisztika.

A legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az, hogy ezúttal valóban ˝vészhelyzettel˝ állunk-e szemben, magyarán tényleg kérdéses-e ezeknek a betegeknek az ellátása. Annyit érdemes tudni, hogy a kórházak a területen kívüli betegek után ugyanazt az OEP-támogatást kapták meg eddig, mint a területen belüli páciensekért. Csakhogy mostantól a 70 százalékos ˝biztos˝ HBCS-be (támogatási  keretbe) kell beleférni a területen belüli és kívüli betegellátásnak. 

De visszatérve a kérdésre, prof. Oláh Attila, a kórház orvos igazgatója (s egyben a sebészeti centrum vezetője) azt válaszolta: ˝Ilyen súlyos helyzettel még soha nem szembesültünk. A klinikák állásfoglalását ismerjük, s mi gyakorlatilag ugyanabban a cipőben járunk. A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy amit húsz év alatt szakmailag sikerült felépítenünk, azt egy pillanat alatt lerombolhatjuk, ha valóban nem láthatjuk el a hozzánk küldött »területen kívüli« eseteket. A betegek szempontjából beláthatatlanok a következmények. Nem tudjuk, mi lesz a sorsuk, ha a legmagasabb progresszivitási szinten álló kórházak – beleértve a miénket is – nem tudják fogadni őket.˝

Ami biztos: Székely Tamás egészségügyi miniszter  elrendelte a 110 százalék felett teljesítő kórházak ellenőrzését, s azt várja, hogy a teljesítményeket a valóságnak megfelelően jelentik az intézmények. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor azt válaszolta, nincs extrém teljesítménynövekedés: ˝Vannak intézetek – az úgynevezett top 15, jellemzően a legnagyobb egészségügyi intézmények, megyei kórházak (például a Petz Aladár – a szerk.), egyetemek –, melyeknél túlteljesítés tapasztalható. Ennek azonban az az oka, hogy ezek az intézetek nem tudják már elküldeni a betegeket. Míg a kisebbek szabályozhatják a betegforgalmat, a nagyobbaknak el kell látniuk a jelentkező betegeket.˝

A nyilatkozatháború nem zárult le tehát, de a kórházak az első számlákat júliusban kapják meg – a témára ekkor visszatérünk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szünetel a félfogadás

Győr - A köztistviselők napján, július elsején a megyében több hivatal zárva tart. Tovább olvasom