Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A hírneves várat látni kellene Európának

A Dunakapu téri ásatás eredményeihez igazítva új terveket kellene készíteni a lapunknak nyilatkozó egyik építész szerint, hogy a város most feltárult, európai jelentőségű műemlékét, a győri várat minél hitelesebben lehessen bemutatni a látogatóknak.

A Dunakapu téren szinte sértetlenül tárult fel a hatszáz éves történelmi valóság.
Szigeti Ferenc építész
Nemrégiben a győri várról tartott szakmai fórumon Szabó Gyula építész számolt be az erődítménnyel kapcsolatos hazai és külföldi – például bécsi, sankt-pölteni – levéltári kutatásairól. A szakember lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a műemlékvédelem sokat köszönhet a nagy múltú várkutatásnak.

– A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából – többek között Könyöki József által – végzett felmérések nyomán már a tizenkilencedik század második felében megállapították, hogy nem szabad elveszni hagyni azokat a reneszánsz korból megmaradt várakat, templomokat, illetve jelentős kastélyokat, amelyek hiteles bizonyítékai a letűnt korok fényének – hangsúlyozta visszatekintésében Szabó Gyula, majd hozzátette, hogy Győrben is végeztek az 1930-as években hasonló kutatásokat a középkori várral kapcsolatban, amelynek megállapításai a mai napig forrásértékűek.

Az építész megemlítette azt is, hogy a XIX. században munkálkodó Rómer Flóris dunántúli várakkal kapcsolatos kutatásai arra késztették a jelenkori építészeket, hogy a megmaradt romokból valami olyat kell alkotni, ami bemutatható, ami érdekes az odalátogatóknak.

– Ezekben a törekvésekben – például Sümegen, Szigligeten, Rezin – a hely szelleme kelt életre, vált csábító látnivalóvá, aminek hírét lehet vinni a világba. Ezekre a kutatásokon alapuló, általuk hitelesített várkiegészítésekre a Balaton-felvidéken szép iskolapéldákat találhatunk.

Egyébként ennek a korában jól működő dunántúli végvárrendszernek a központja, az Európa védőpajzsaként emlegetett, a reneszánsz gyönyörű szerkesztési elvei szerint épített győri vár is hasonló lehetőségeket kínál.
Kollégája, Szigeti Ferenc építész egyetért azzal, hogy a győri erődítmény szellemét is jól ki lehetne használni.

– Ráadásul a már említett várakkal ellentétben itt nem kellene túl sokat hozzáépíteni, javítani, mert az ásatások eredményeként a Dunakapu téren szinte sértetlenül tárult fel a hatszáz éves történelmi valóság, a győri erődítmény egyik jelentős része, ami miatt a várost évszázadokon keresztül csodálattal emlegették Európában.

Olyan idegenforgalmi kuriózum lehetne – ennek jelentőségét az ICOMOS szakmai segítséget ajánló megkeresése is bizonyítja –, amely a megyeszékhely legjelentősebb műemlékévé lépne elő.

Bemutatására új pályázatot kellene kiírni, az ásatás során feltárult tényekhez igazított új terveket készíteni, és az idegenforgalmi szakemberek segítségével, széles összefogással, lépésről lépésre a maga hitelességében megvalósítani – hangsúlyozta Szigeti Ferenc, majd hozzátette: – Annak idején a győri vár európai összefogással épült, most hasonló módon meg lehetne menteni, bemutathatóvá lehetne tenni Európa kapuját.

Olvasóink írták

  • 12. blise 2011. november 06. 17:16
    „Nem lehetne ez ügyben helyi szavazást kérvényezni? Csak vannak olyan intelligensek a győri emberek, hogy fel tudják mérni, hogy mi miért történik a városukban. Ki, mit ígért, mi lett belőle. Mit jelenthet a városnak, ha lenne egy olyan turisztikai látványossága, ami miatt talán nem 1 napot töltenek itt a városunkba érkező látogatok...
    Elmondhatnák a véleményüket arról is, hogy először megszüntetik az ingyenes parkolókat, és majd egyszer lesz helyette a tűzoltóságnál... talán...
    Mi kell ehhez?”
  • 11. Tündenéne 2011. november 05. 08:26
    „8. pancser 2011.11.03. 08:33

    Az ott lakók véleményét engedelmével majd megfogalmazzuk mi, ott lakók. Önnek nem kell félnie helyettünk.”
  • 10. és? 2011. november 03. 13:38
    „8. pancser 2011.11.03. 08:33
    tehát melyik ott lakót kérdezte meg ezügyben?
    Asszem...
    Ön mégcsak nem is próbál reprezentatív lenni.
    Én a belvárosban lakom, nem szeretem a régi bútorokat, magamnak csak újat veszek, de a vár mégis tetszene. Ugyanis attól, hogy valami tetszik, még nem biztos, hogy együtt is szeretnék vele élni. Igen, szép tud lenni egy régi míves szekrény, de nekem nem kellene. Nem is vagyok rákényszerítve. Egy várat szivesen nézegetnék. Aki ott lakik, annak eleve tetszik az a stílus, ami Önnek nem. Miért ne tetszhetne nekik egy vár?
    Ön nemhogy nem belvárosi, de még nem is győri. Nem mindegy Önnek? Az Audi ugyanúgy megmarad, a mi örömünk felett ne ön döntsön, továbbmegyek, lakhelyét illetően abszolút semmi joga beleszólni!!!
    Ezt érdeme lenne tudomásul venni. Ameddig Ön egy petkot sem fizet a győri Önkormányzatnak, nincs szavazati joga szerintem. Amennyiben fizet, természetesen van.

    A parkolás.

    Önnek nem tűnt fel, hogy a parkolás most lett probléma? Amikor a város megszünteti az ingyenes parkolókat, majd a forgalmi rend változásával forgalmat terel, megközelíthatőséget ront? Éppen azért, hogy egyes embereknek szimpatikus megoldás mellé szakmai indokot tudjanak támasztani. Hányszáz parkolót szüntettek meg a rakparton? Ez mind arra jó, hogy a polgár érezze, neki kell a parkolóház. Sőt, a parkolódíjak emelése is "pont jókor" jött, máris vannak, akik 400/óra díjért szivesen beállnak egy parkolóházba, ha már úgyis ugyanannyiba kerülne a várnál, mint az Újvilág utcában a Schwarzenberg körforgalomnál.

    Azért ezeket nem nehéz látni, főként, hogy egyesek itt előre megjósolták, és lassan-lassan kezdenek a dolgok valóban úgy alakulni.

    Remélem nem lesz igazam, de egyenlőre elég reálisnak látszik 1-2 összeesküvéselmélet...

    Egyébként elismert építészt talán másik elismert építész kritizáljon szerintem, aki valóban szakértő. Nekem sem tetszik sok dolog, de a szakértőivel csak szubjektív oldalról tudok kötekedni...”
  • 9. DON 2011. november 03. 10:01
    „pancser!
    Mesélj, mit tudsz a füles bástyákról!”
  • 8. pancser 2011. november 03. 08:33
    „Azt hiszem nyögnének az ott lakók, ha megvalósulna egyesek nagy álma. még kevesebb parkoló, műanyag várakat és egyéb bóvlikat áruló bódék stb. mi meg még inkább elkerülnék a Belvárost. hajra csak így tovább, újabb újabb célszerűtlen megoldások felé! Az a vár nem lehet 600 éves, legfeljebb 400. Gyönyörű szerkesztési elvek, lehidalok ettől a hülyeségtől. Egy ilyen erődítményt egyedül a célszerűség jegyében hozták létre. A füles bástya nem reneszánsz találmány.”
  • 7. és? 2011. november 03. 07:40
    „Gondolom nem szakmai alapon történt, ahhoz szerintem kicsit gyengén bútorozottak...
    Majd lesz mélygarázs a híddal szemben, de tuti, hogy végigerőlködik, mint a véres hurka...”
  • 6. DON 2011. november 02. 14:02
    „Miért kellett nekimenni egy elismert szakembernek?”
  • 5. mir 2011. november 02. 10:54
    „Van több oldalas cikk a fidesz propaganda újságban ahol már pedzegették az érintettek, hogy meg kell őrizni a múlt emlékeit de mélygarázs is kell persze winkler szapulása nem maradhatott el :) De ahogyan kivettem egy részük köztük a tervezők is üveglappal lefedett dolgot képzelnek el a többiek meg siránkoznak, hogy jaj lehet hogy sokba kerülne.”
  • 4. révfaluiszúnyog 2011. november 01. 22:21
    „3. Don!
    Hát én csak sajnálni tudom azt, aki lelki megváltásért bankba jár. Ami pedig a humanizmust és a demokráciát illeti, egyik sem lényeges mai világunk kialakulása szempontjából. Ugyanis az a világ, amiben élünk, se nem humanista, se nem demokratikus. Inkább a felvilágosodás pusztító ideológiájában gyökerezik, amelyben a felvilogosodottságot jelentő szabadság, egyenlőség, testvériség hármasszabályát mára átvette a new age, mint a legpusztítóbb demagógia. A felvilágosodás által meghirdetett emberi szabadságjogok mára ezen szabadságjogokkal való végtelen visszaélés szabadságába csaptak át, amely visszaélés természetesen csak egy szűk kollaboráns elitnek van megengedve. Azoknak, akik a legfontosabb lobbiterületeket -fegyverkezés, pénzügy, gyógyszergyártás, élelmiszeripar, média- birtokolják. Ma nem az Isten nevében hajtanak végre változtatásokat, hanem az emberi szabadság és egészség nevében, ami sokkal rosszabb, mert nincs benne semmi, ami az emberi lélek szakralitásából indulna ki. Pedig Isten saját képmására teremtett bennünket, ami nyilvánvalóan nem a külsőre, hanem a szellemi-spirituális hatalommegosztásra vonatkozik. Az a kor, amely minden hibája ellenére a közbeszéd és a mindennapi viszonylatok dolgában az Istent és az újszövetség morálját állította központba, semmiképp nem hasonlítható a mai, lelket is áruba bocsátó korhoz. Ezért vagyok én demokrácia ellenes, nem hiszek benne és láthatólag nem is működik.
    A különféle politikai és gazdasági csoportédekek érvényre jutásának a valódi demokráciához semmi köze sincsen. Amit ma magunk körül látunk, az egy ügyesen felépített permanens kampány, ami a legalantasabb emberi ösztönökre apellál nap mint nap és nem is tart igényt az emberi műveltségre, téjékozottságra, sőt, azt kifejezetten irtja. Pedig a demokrácia eredeti szándékát tekintve a tájékozott és művelt polgár rendszere, amelyben a választás előtt és után a problémák egyaránt nyíltan kifejthetők és megbeszélhetők. Ma ennek Győrben hol a nyoma? Óóó áldott feudalizmus! Ha ma a te néplelked szállna vissza elnyomorodott világunkba, egycsapásra tudnánk, mit kell tenni!”
  • 3. DON 2011. november 01. 17:05
    „2!
    Hirtelen nem is tudom, melyik részére reagálja írásának. A középkor sötétsége a mai kivilágított világhoz mérten kétségtelen, nem azonos az álláspontunk abban, hogy akkor más áron adták az emberéletet. A kereszténység földi helytartói, a kolostorok é a világi hatalmak nem cselekedtek másként akkor sem és ma sem. Az egyenlők közt már akkor voltak egyenlőbbek, s azok a saját életüket drágábban adták, mint azokét, akik az élelmüket megtermelték, jólétüket fizették, dolgoztak azért, hogy ők hirdethessék az igét, közbenjárhassanak a feljebbvalóknál és irányíthassák az országot. Az ember nem változik, csak a világ körülötte, s az ideológia, amely alapot szolgáltat az egyenlőbbeknek arra, hogy elfogadtassák a többiekkel pozíciójukat. Akkor nem lobbinak hívták a lobbit. Akkor házasságok útján igyekeztek hatalmat szerezni minél nagyobb területek és tömegek felett. Akkor nem parkolóházakért ment az offshore, hanem kastélyokért, akkor nem mélygarázst építettek, hanem katedrálisokat. De azokat is szigorúan a népnek, hogy a dézsma és a tized megfizetése után lelki üdvéért legyen hol imádkoznia, s legyen hol hálát adni a bő termésért, amelyből nem ő élt, hanem ura és parancsolója. Nem fogyasztói társadalom volt akkor, hanem termelői, de az emberi munkaerő nem ért sokkal többet, mint ma.
    Akkor a kereszténység volt a népet ideológiai szinten kiszolgáló "globális" eszmei irányzat, ma a fogyasztást ösztönző reklámok a napi szinten elmorzsolt imáink, s lelki megváltásért nem templomba, hanem bankba járunk.

    Földesuraink ma nem mondhatják azt, hogy fizess azért, mert a városban, ahol élsz, nem lehet minden ingyen a tiéd. Mert az utat, amit a te pénzedből építettünk, a te munkáddal - neked, azt használod. A használatért fizetni kell: autósként parkolási díjat, úthasználati díjat stb. Azt a mélygarázst, vagy parkolóházat, amit szintén a fent részletezett konstrukcióban akarunk rád erőltetni, azt sem használhatod ingyen, mert ugyebár a kapitalizmusban semmi sincs ajándékba.
    A középkorban nem volt lehetősége mindenkinek tanulni. S nem is volt szükséges, mert földművelés közben a parasztnak nem kellett szonetteken törni a fejét. Aztán a történelem során eljött az idő, amikor felismerték, hogy nem lehet mindenkit sötétségben tartani, a humanizmussal, a demokráciával jöttek az iskolák, a kötelező oktatás, s a társadalmak minden tagjának felajánlották, hogy tanulj - általa majd osztályt léphetsz. Aztán amikor kezdett kiürülni az alsó osztály, s a gépesítésnek köszönhetően nem volt szükség annyi földművesre, szépen bevonult ez a polgárság a gyárakba, s ugyan már nem az a kaszt volt, de életkörülményeik maradtak hasonlók. Ma pedig ezeknek az embereknek már szintén nem kell(ene) annyit tanulni, hiszen szerzett jogaik folytán részt vehetnének sorsuk irányításában, de erre vezetőiknek nincs szükségük. Véleményük csak bizonyos időszakonként érdekli őket, azok között vajmi keveset ér az életük. Erre az x évenkénti pár alkalomra pedig jobb, ha a szavazógép minél egyszerűbb algoritmus szerint működik: dolgozik-eszi-iszik-alszik-fogyaszt. Az emberi élet, az 6,5 milliárd, amelyik önmagával egyenlő, ma sem ért többet annak a 0,5 milliárdnak, akik náluk engyenlőbbek, mint a középkorban.
    Egy lényeges különbség van: ma lehet erről beszélni lefejezés, körömletépés, karóba húzás, eretnekség vádja nélkül. Ma lehet erről beszélni anélkül, hogy életünk, testi épségünk veszélybe kerülne. Ma lehet erről beszélni, csak az egzisztenciánkat vehetik el tőlünk. Az életünk mit sem ér.”
  • 2. révfaluiszúnyog 2011. november 01. 09:34
    „1-es! Sajnos fordítva áll a dolog a sötétséggel. A középkor egyáltalán nem volt sötét, épp ellenkezőleg, egy szakrális kor volt, amelyben még általános nézet volt, hogy az ember teremtmény és felelősséggel tartozik a Fennebbvalónak. A halál utáni örök élet célja a földi létérdekek felett állt az általános felfogásban. Ezért nem volt akkora értéke az emberi életnek, mint ma, amikor viszont ez messze túl van lihegve, ráadásul hamis és hazug módon. Ugyanis ma az emberi élet mindent überelő értékként való fölmutatása mögött minden esetben lobbikat és olyan manipulációs közösségeket láthatunk -már aki észreveszi- amelyek a legközönségesebb anyagi céljaik elérését túllihegett humanizmussal álcázzák. Ezer példát lehetne sorolni, de álljon itt most kizárólag a közlekedés körüli össztársadalmi zsarolás képlete. A legkisebb kihágásért durva és aránytalan megtorlás az emberi élet védelmének szlogenje mögé bújva, egyúttal agyon hallgatva a tömegközlekedésben érdekelt lobbik haszonszerzési vágyát, amely az egyéni közlekedés jelentős csökkentése vagy ellehetetlenítése árán tudja saját bevételeinek növekedését abszolválni. Ugyanez a helyzet a parkolási bűnözés területén is, amelyben politikusok és strómanjaik az elkövetők. Tessék megnézni a győri belváros forgalmi rendjének átalakítását, melyben már nemcsak a rakparti ingyenes parkolók, de a belváros keleti felének ingyenes parkolói, elbújtatott apró lehetőségei is felszámolásra kerülnek. Ezt célozza Révfalu és Nádorváros belvároshoz közel eső területeinek fizetőssé tétele is. Minden útnak a tervezett mélygarázsba kell vezetnie! Ez nyilvánvalóan nem a győriek, hanem egy szűk, parko-lásban érdekelt csoport érdekét szolgálja, busásan teletömve a folyosói kijárásban -liberális nyelven lobbiban- szocializálódott helyi politikusok és a szakmai indokolásokban szereplők zsebeit. Vagy nézzük a győri Révai parkolóház offshoreos történetét. Aránytalan teljesítések, bődületes kamatelszámolások, követhetetlen pénzügyi manőverek s háttérben vigyorgó győztesek. Mindez a ,,sötét" középkorban elképzelhetetlen volt. A kamat maximalizálva volt 3 százalékban s aki efölött kért, az életével fizethetett. Kapisztrán Szent János Európa városait járva a kamatszedőket és szerencsejátékosokat, népnyúzó előljárókat nagy serpenyőkben megsüttette vagy kikeresztelkedésre kényszerítette. Lehetett választani. Ma mi között lehet nekünk választani? Legfeljebb egyik vagy a másik rabló kamatszedő között, de bármelyiket választjuk, így is, úgy is lepusztulás a vége. Hovatovább az egyetlen lobbi csoporthoz sem tartozó ember az élet minden területén ellehetetlenül. Megbüntetik, ha nem fizet a közterület használatáért, miközben ő is a ,,köz" része, de neki ebből a javadalomból részesülnie nem lehet. Megbüntetik, ha buszra várva rágyújt, ugyanakkor semmi haszna sem származna abból, ha nem tenné, mert nem része annak az álságos és hazug egészség lobbinak, amely szemet huny a töménytelen szennyezett élelmiszer piacra dobása felett, és nem része annak a lobbinak sem, amely a műanyagokkal fertőzött élelmekkel szándékosan generált betegségeket méregdrága kemikáliákkal kívánja gyógyítani egészen addig, amíg az egyik gyógyszer mellékhatása miatt egy másikat is szedni kell, míg végül végre az urnába kerülhet az áldozat, amit a legfrissebb előterjesztés szerint már hazavinni is csak különféle szabályok betartása mellett lehet majd. Még azt is elveszik tőle, hogy a saját könyvespolcáról szabadon nézegethessen, de ha mégis erre vágyna, akkor ezt majd ellenőrizni fogják, hogy szabályosan teszi-e, esetleg be van-e kötve biztonsági övvel az urna leesés ellen. A szekálás már az anyaméhben kezdődik egy sor olyan vizsgálattal, amely végső soron az anya és a gyermek életét is veszélyeztetheti, azonban az álszent és ,,emberbarát" társadalom manipulátorai számára sokkal fontosabb, hogy a leendő fogyasztó már ebben a fázisban is ellenőrizhető, programozható legyen. Az igaz programozás kezdetét is veszi, mindjárt a születés után, a globális ízlésvilág kialakításával, melynek során a csecsemőételek egyen íze gyorsan kedvesebb lesz a friss ártatlan számára, mint édesanyja főzeléke. És innentől kezdve nincsen megállás, az élet minden fázisában lobbi érdekek generálta álszükségletek vezérlik az embert, elveszik tőle még a valós szükségletek végiggondolásának esélyét is. Egészen addig megy ez így, amíg az illető végül jogosnak és igazságosnak érzi saját megbüntetését és nem gondolja végig önállóan a helyzetét, nem lázad, elfogadja a körülményeket, a szabályokat, amelyekről azt mondják neki, hogy az ő érdekében állították fel. Akár a kennelt a kutyának. Ezt a falansztert látom megvalósulni Győrben, amikor sokan tapsolnak az autós társadalom kárán, nem gondolva végig, hogy holnapután őket is utolérheti a végzet, ha kitalálják például, hogy a gyalogos csak burkolatbarát cipőben járhat, amit bizonyos időnként és területenként le kell cserélnie, és az utcán nem telefonálhat, csak akkor, ha félreáll az erre a célra telepített váróhelységek valamelyikébe, ahol a tartózkodási díjat meg kell fizetnie és a telefonját csatlakoztatnia egy automatához, amely azt figyeli az emberek érdekében, hogy nem terrorcselekményre vagy ámokfutásra készül-e? Ha járás közben telefonálna, könnyen összeütközhetne egy tolókocsissal, vagy fölboríthatna egy biciklist, akinek ápolása a társadalmat terheli. A győri vár most feltárt részletének bemutatása és napi használatba illesztése azért nem célja a döntéshozóknak, mert egyrészt kilövi a nagy üzletet jelentő mélygarázst, másrészt puszta jelenlétével egy jobb, igazságosabb korra emlékezteti az arra járót, amelyben a bűnöst megbüntették és nem felemelték, amelyben eszmények voltak, amelyért harcolni kötelesség és büszkeség volt, amelyben a hazát nem állampolgárok, hanem honpolgárok alkották, noha a polgár fogalma akkoriban mifelénk még nem létezett. De csak a fogalom volt ismeretlen, a magatartás nem! Pálffy Miklóst Győr első igazi honpolgárának tekinthetjük, az ő várát nincsen joguk olyan 21. század állampolgároknak elpusztítani, akik nem lennének képesek sem harcolni, sem eszményeiket megfogalmazni.

    Az ódon hangulatú belváros területének csökkentése, a Dunakapu bástya modern térré formálása alkalmas lehet arra, hogy a fentiekben bemutatott modern, egyenirányított ösztönember elgondolkodjon és itt-ott elkezdjen beleköpni a lobbik levesébe. Egy modern környezetben ennek esélye jóval kisebb. Amikor tehát városépítésről beszélünk, nemcsak építészeti feladatokra, de gondosan irányított társadalompszichológiára is gondolnunk kell. Az építészek jól tudják, hogy ez mennyire így van. Makovecz Imre egyik utolsó előadása pontosan erről szólt. Megtekinthető itt: http://tdyweb2.wbteam.com/Makovecz_Szerves.htm
    A cikkben megkérdezett építészek megrendítő szakmaszeretettel beszélnek a várról, a benne rejlő lehető-ségekről, pedig nyilván ők is tisztában vannak mindazzal, amiről írtam. Mégse adják fel. Mi, egyszerű győriek se adjuk fel! Kérjük az önkormányzatot, tüntessünk, gyűjtsünk aláírást, kezdeményezzünk lakossági fórumokat. Fejezzük ki akaratunkat, hogy úgy örülünk a szép ásatási eredményeknek, mint a gyermek a homokozóban rég elásott játékának, amikor megkerül.”
  • 1. DON 2011. október 31. 19:56
    „Érdekes, hogy szakmai érveket eddig csak az AVE-től lehetett hallani
    A város nyomatja a hülyeségeit a mélygarázsról, zsarolja az itt lakókat azzal, hogy emeli a parkolódíjakat, elveszi a parkolóhelyeket, de értelmes érvekkel nem tud előhozakodni. Izomból verik bele a győriekbe azt, amit ők kigondoltak. Ez nem demokrácia, ez nem XXI. század, ez a sötét középkor.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamion borult fel az M1-esen Börcsnél

Egy sávban halad a forgalom az M1-es autópályán a 134-es kilométerkőnél. Tovább olvasom