Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

A hideg: a Don-kanyart megjárt magyar katonák emlékére

A Don-kanyart megjárt győri Vitéz Szabó László összeállítása a háború pokláról az elhunyt bajtársak emlékére.


A HIDEG - IDÉZETEK Vitéz Erdélyi Béla Vér és Acél Keleti frontnapló - Don - 1942/42 című könyvéből - válogatta Vitéz Szabó László

"1942 nyarán a magyarok is étkeltek Utiv községnél a Donon és kisebb egységgel elfoglalták a túlsó parttól 7 km-re Davidovkát.

Ellentámadással az oroszok visszafoglalták Davidovkát majd átkeltek a Donon és elfoglalták Urivot és tőle délre Ticsihát.

Nagyerejű német és magyar támadások ellenére megtartották sőt 12 km szélességben hídfőállást létesítettek.




"1942 dec. 24. a zászlóaljtól kiküldték a karácsonyra érkezett szeretetcsomagokat. Este 19 órakor közös vacsorán vett részt a század.

Egy kis idő múlva felszólítottam az őrt,hogy adja át a fegyverét és menjen be vacsorázni és fél órára átvettem a szolgálatot.

Kint - 35C -os volt már a hideg. Szegény katonáim, gondoltam, november közepe óta ilyen kemény éjszakákon kell a szolgálatokat ellátniuk.

Az eszembe sem juthatott, hogy nem is sokára az Isten szabad ege alatt, hóba vájt árokban fogják tölteni az éjszakáikat.

"1942. dec. 31. Novij Oszkolban szilvesztereztünk. A tábori postások rendezték az estét, meg az ellátósok.

Az utolsó poharat a győzelemre ürítettük. Végül elénekeltük a Szózatot.

Furcsán idegenül hallatszottak a szavak, dallamok a hazától oly messze, idegen földön. Hideg van -28 C-os éjszaka..."

"1943. jan. 12. Három szánnal 13 géppisztolyos katonával 13 órára Bolsoj Jarugára érkeztem.

De előtte 500 m-rel megálltunk. Ha időnként lanyhult is az ágyuk dübörgése csak estére hallgattak el.

A lovak pej színüek, de mire Bolsoj Jarugába értünk, fehérre festette őket a - 30 C-os fagy dere."

"1943. jan. 13. néztem az őröket, s közben felvetődött a gondolat, hogyan regalálnának, ha rájuk lőnének?

Meg is kérdeztem egyiktől, mit tenne akkor? Azt választolta, szitává lőne mindenkit.

Besötétedett. Már igazi szarmata... - 41 C-os dermesztő éjszaka van. Kibírhatatlan a hideg."

"1943. jan. 14. dörejek szinte egybefolytak, szünet nélkül tartott a pergőtűz... az őrök is inkább füleltek mint néztek.

A köd átláthatatlan sűrűséggel gomolygott, - 42 C -os hidegségével."

"1943. jan. 17. Hajnali egy órakor indultunk gyorsított menetben félóráig gyalog, félóráig szánon.

Sokan, ha rájuk került a sor, nem ültek fel, mert ültükben a fagy nagyon támadott mindenkit. Induláskor - 35 C-t mutatott a hőmérő."

"1943. jan. 20. Száz meg száz tankágyú dörög.

A látvány is félelmetes: első éjszakáját töltötte teljes egységben a század a szabad ég alatt, hógödörben.

Az éjjel - 30 C-os hideg volt. A katonák fáztak."

"1943. jan. 23. Elhagytuk Novi-Oszkolt. A lélegzetünkből kicsapódó pára zuzmara alakjában ruházatunkra rakódott, s lassan fehérré vált.

A lovak nyakát, szügyét, sörényét is fehérré festette a hideg.

Az éj kegyetlen fegyverével a testet és lelket is támadta, hogy elűzze belőle az akaratot.

A köd tűhegyekkel szurkálja arcunkat, a század imolyogva rója az utat a megsemmisülés - 35 C-os hidegében."

"1943. jan. 28. A tegnap dörrenéseivel támadott, a süvöltő döredékek halálosan fenyegettek.

Az éj viszont fagyos fegyvereivel veszélyesebbnek bizonyult. A fagyhalál alvásra erőszakolja a szemet.

Az életösztön nyitvatartásra előlteti. Dermesztő a hideg.

A hógödrökben a didergő élet küzd a megmaradásért. - 35C-os hideg van."

"1943. jan. 29. harci hóárok lépésnyire húzódott a házak előtt, - 30 C-os,
szúrós köd töltötte meg.

Fájt mindenkinek a súlyos, véres veszteség. Elesett 29, megsebesült 18, eltűnt 8 katonánk...

Nehezen lehetett lélegzetet venni,az orrjáratokat hasogatta a hallatlan hideg. (Kiszeljevka elleni támadás)"

"1943. jan. 30. Egyik háztól a másikig szökkeltünk egyszer-egyszer hemperegnünk kellett, mert a házak közötti hézagokon valósággal zuhogott az acéleső.

Hideg volt - 25C mégis megizzadtunk míg a szakaszhoz értünk..

Este 19 órára a vacsora után a katonák a figyelő őrszemek kivételével pihentek, a hideg házakban ugyan, de mégis fedél alatt. - 31 C fok van.

Zord éjszaka következik.

Jaj hadnagy úr, már kiáltani sem tudok, egy lépést sem tudnék tenni, mert meg megmeredt mind a két lábam a rettentő hidegtől.

"1943. jan. 31. A kézigránátokkal védekezünk. Dobálják az oroszok is.

A hírvivő mondja, széttépte a gránát mind a három géppuskást.

Majd összerogytam én is, ahogy ránéztem a roncsolt testekre, belefájdult a szívem.

Küzdő csapatok nem tudnak éjszakára fedél alá kerülni, így pokoli kínokat kellett szenvedniük.

Egy-egy ember nem tud megbírkózni a -42 C-os hideggel, mert nincs mellette segítséget nyújtó társ.

Összekuporodva ültünk a hóárokban. Még nincs éjfél, érezzük jön a vég."

"1943. febr. 1. Mindenütt felhívtuk a figyelmet az éjszaka veszélyeire, mert a fagy a kemény hideg erősen kezdett rohamozni.

Ha az elfáradt katonák mély álomba merülnek, könnyen prédái lehetnek a fagynak.

Hőmérő nélkül is tudtuk, hogy - 30 C-os hideg lehet. Ilyen sűrű ködben soha nem jártunk.

2x2 m-es kalyiba bunkerre találtunk. Az őrök szolgálatuk után a hógödör után ide jöhetnek melegedni.

Szorongtunk a tűz körül, de a hóárok a - 35C-hoz képest grófi szobának számított.

A falu végtől 150 m-re, a falu belsejében folynak már az utcai harcok.

Benn a faluban csattog, döng a háború, küzdenek a páncélos hadosztályunk, Rácz százados és Szüle főhadnagy emberei.

Ez a páncéloshadosztály pedig száz sebből vérzett.

A nyári hídfőcsatáktól kezdve végigverekedték a doni harctereket. Aggódtunk értük, hadseregünk büszkeségéért.

Amit mi szenvedtünk, annak többszörösét szenvedték ők, vitézül harcoltak, véreztek a Dontól idáig. (PC.Hado. szolgáltam én is... szerk. ) 108/2.századot 1943. február 5-én kivonták a harcvonalból.

"1943. június 29. Hazai tájak, hazai örömök, ölelő karok itthon vagyunk.

A Kárpátokban leborultunk a földre, mert most tudjuk igazán, mit jelent nekünk szent szó: MAGYARORSZÁG.

Hogy érzelmek erőt ne vegyenek rajtam, összeszorítottam a fogamat, ahogy kezet ráztam a katonákkal.

A század elé álltam, és újra meg újra végighordoztam a tekintetemet az arcokon.

Utána "vigyázz" vezényeltem és a kürtöshöz fordultam - a Takarodót. Álltunk vigyázban, hallgattuk a kürt szavát...".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szalagavató Bál a győri Forrás Waldorf Gimnáziumban - fotó

5. alkalommal ünnepelte a győri Forrás Waldorf Gimnázium végzős 13. osztályát február 18-án a… Tovább olvasom