Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 14°C Még több cikk.

A Hazánk és a város szolgálatában

Kétszáz évvel ezelőtt született dr. Kovács Pál, a Hazánk című lap szerkesztője, Petőfi barátja, a XIX. századi Győr közéletének meghatározó személyisége. Tóth Vilmos történész szerint: a jubileum jó alkalmat kínál, hogy a nádorvárosi temetőben lévő síremlékét – védett és a Nemzeti Sírkert része – felújítsák.
Dr. Kovács Pál: A tudós orvos, irodalmár 1835-ben telepedett le Győrben, és tevékenyen bekapcsolódott a közéletbe

Kovács Pál 1808. július 1-jén jó helyre született. Édesapja bár mérnök volt, de verseket írt és fordított, és kapcsolatban állt a kor jeles személyiségeivel, többek között Csokonaival, Kazinczyval, Pálóczi Horváth Ádámmal. Ez a légkör határozta meg Kovács Pál gyermekkorát. Szellemi-lelki fejlődését tovább erősítette, hogy szülei 8 évesen a Dunántúl Athénjaként emlegetett Pápa református kollégiumába íratták.

Eszmélő kamaszként írta meg első drámáját, majd Pesten orvos- és jogtudományt tanult. Irodalmi ambíciói a fővárosban tovább erősödtek: főként vígjátékokat és verseket írt, a korabeli irodalmi élet vezérét, Kisfaludy Károlyt tekintette példaképének. Munkássága elismeréseként 25 évesen a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Tóth Vilmos történész szerint dr. Kovács Pál síremlékét, amely a Nemzeti Sírkert része, mielőbb méltó módon fel kell újítani. Fotó: Krizsán Csaba

Műveit Bánhegyi Jób bencés irodalomtörténész 1929-ben megjelent könyvében úgy értékeli, hogy „Kovács Pál novelláiban és vígjátékaiban a dunántúli nemesházak tája elevenedik meg az írónak derűs megvilágításában".

Baksa Péter kutatásából pedig kiderül, hogy Kovács Pál orvosként sem volt mindennapi szakember. Egy németországi utazása során például megismerkedett a homeopátiával, amelyet később saját praxisában is alkalmazott. A tudós orvos, irodalmár 1835-ben telepedett le Győrben, és tevékenyen bekapcsolódott a város szellemi és közéletébe.

Vaterlandból Hazánk

Dr. Kovács Pál egyik legnagyobb érdemeként emlegetik a Das Vaterland című német nyelvű lapot felváltó, 1847. január 2-tól 1848. augusztus 10-ig megjelent Hazánkat, amely az első vidéki, magyar nyelvű kereskedelmi és szépirodalmi újság volt, és Petőfi művei által vált az ország egyik legjelentősebb fórumává.

A költő és dr. Kovács Pál Pápán találkoztak először, ahol az orvos irodalmár – Tarczy Lajos tudós tanárral és Czuczor Gergely bencés nyelvésszel együtt – egy pályázat elbírálásakor Petőfi (akkor még Petrovics) Sándornak ítélte oda a két arany jutalmat. Dr. Kovács Pál szerény külsejű fiatalemberként írja le az ifjú költőt, akinek „sötét ragyogású szemei hagyják sejtetni a rendkívüli szellemet".

Másodszor Győrött találkoznak, amikor – Szinnyei József irodalomtörténész 1905-ben megjelent monográfiája szerint – Petőfi a Hazánk alapításának hírére 1846-ban a folyók városába látogatott. Szinnyei egyébként megjegyezte: 1847–48 között az Életképek mellett csak a győri lap biztosított közlési lehetőséget a Nemzeti dal költőjének. A Hazánkban 26 Petőfi-vers jelent meg, így például az Egy gondolat bánt engemet, a XIX. század költői, de 1848. március 18-i számában a Nemzeti dalt is olvashatták a győriek.

Dr. Kovács Pál és Petőfi levelei is jellemzik kapcsolatukat. A költő „Édes Palim"-nak, „Édes barátom"-nak szólítja a tudós orvost, majd „őszinte barátja", „igaz barátja"-ként búcsúzik el tőle. Egyik levelében Petőfi arról számolt be dr. Kovács Pálnak, miként biztatja költő- és írótársait – például Jókai Mórt, Tompa Mihályt –, hogy műveikből küldjenek a Hazánknak.

Közgyönyörködtető hely a Rábánál

Természetesen a polihisztor orvos, író, szerkesztő nem csak a Hazánkkal szerzett Győrött hírt és népszerűséget magának. Érdemeként említhető még, hogy 1838-ban megalapította a győri olvasótársaságot, amelynek – kezdeményezésére – 1841-ben tiszteletbeli tagjává választották Széchenyi Istvánt, amit a legnagyobb magyar „legmélyebb hódolattal" köszönt meg dr. Kovács Pálnak. Sokat tett a magyar színészet előmozdításáért is. Részvényes Biztosító Társaságot hozott létre, amelyről később lelkesen írta: „Győr lett a magyar színészet Mekkája".

Az ő nevéhez fűződik a Győri Ének- és Zeneegylet, majd a Győri Ismeretterjesztő Egylet megalapítása is. Mindemellett a város törvényhatósági bizottságának tagja, a szabadelvű párt győri elnöke és nem utolsósorban a református egyházközség főgondnoka volt. Dr. Kovács Pál nevéhez fűződik az is, hogy a Rába-szigetet parkká, sétánnyá, vagyis a korabeli szóhasználat szerint „közgyönyörködtető hellyé" nyilvánították. Orvosként is elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mikor a szabadságharc bukása után, az osztrák megszállás alatt börtönbe került, a győri polgárok, betegei követelték szabadon bocsátását.

Síremlék, háttal az útnak

Az utókor nem maradt hálátlan a tudós orvos halála, 1886 után sem. Például születésének századik évfordulóján, 1908-ban azt a belvárosi utcát, ahol egykor lakott, róla nevezték el, miként jóval később a megyei önkormányzat közművelődési díját is. Tóth Vilmos történésztől megtudtuk: dr. Kovács Pál sírja, síremléke 1942-ig a régi belvárosi temetőben volt. Miután azt felszámolták – sok más jelentős győri személyiséggel, polgárral –, a Hazánk szerkesztőjének földi maradványait és síremlékét is a nádorvárosi temetőbe helyezték át, feleségével együtt.

Tóth Vilmos megjegyezte, hogy érthetetlen okból a síremlék újraállításába több hiba csúszott. Így például a síremlék eredeti vésett oldala 66 éve háttal a sétálóútnak, a díszbokrokra „néz". Így a látogatók nem láthatják azokat a míves, finom vágású betűket, amelyek pontosan tudatják, kit-kiket őriz a sírhalom, tudatják az utódok kőbe vésett üzenetét: „Az életben hozzád fűződő szeretet tegye nyugodttá örök álmodat." Nem láthatják a látogatók azt a jelképes domborművet – a kígyót – sem, amelyből kiderül dr. Kovács Pál elkötelezett hivatása is.

A történész szerint ez a „hátraarc" még jelentéktelen hibának tűnik ahhoz képest, hogy az újonnan vésett oldalon rosszul, „Kovách"-ként szerepel a Hazánk szerkesztőjének neve, amit ő soha sem használt ebben a formában. Rosszul szerepel felesége, a régi neves győri családból származó Welsz Emília neve is: dupla helyett szimpla V-vel. Helytelen az asszony halálozási dátuma is. A figyelmetlen vésnök a férjhez hasonlóan 1886-ot vésett, az eredeti és igaz 1891 helyett.

Mindezek mellett a sírkő rossz, méltatlan állapotban van, felújításra szorul, s elkészülte után – Tóth Vilmos szerint – az eredeti felirattal a sétálóút felé kellene visszaállítani.

Dr. Kovács Pál sírját egyébként a Nemzeti Kegyeleti Bizottság négy évvel ezelőtt védetté, a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. A mostani jubileum jó alkalmat kínál arra, hogy ismét a régi szelíd szépségében hirdesse a tudós orvos emlékét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csatadal a tengerentúlon

Az idei március 15-i ünnepségen a Csatadalt szavalja a tizenkét éves Csapláros Áron – ebben… Tovább olvasom