Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

A hangszerek királyának kell a törődés

Hat éve jelentős átépítésen esett át, de még mindig felújításra szorul a győri városháza orgonája. A kérdést annak apropóján vetettük fel, hogy Szegeden éppen most bontják az ország legnagyobb hangszerét.
A hangszerek királyának hívják – már méreténél fogva is kijár neki a név. Nem készítik, hanem „építik", s a mesternek is építészoklevele van. Nem csoda, hiszen például a szegedi dóm egész templomot betöltő orgonája ötven tonnát nyom, s csak a főhomlokzat falánál álló hatalmas sípok négy-ötszáz mázsásak. Ezt a monstrumot kezdték el a napokban bontani, hogy a síperdőben dolgozó mesterek átalakíthassák a hangszer vezérlését, sípjait megreparálják, légszelepeit újrabőrözik.

A városban a legnagyobb

Tekintélyes orgonával büszkélkedhet Győr polgármesteri hivatala is, bár a város legnagyobb hangszerét – ez hatvannégy regiszteres – a bazilikában őrzik. A városháza dísztermében álló hangszerkirály ötezer sípból áll, ötvenkét regiszteres és négymanuálos (a manuálon „zongoranyelven" a billentyűsorokat kell érteni). Az orgona történetéről Cziglényi László orgonaművész, a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola volt igazgatója elmondta: a hangszert a zeneakadémia bontotta le a hatvanas években, s ezután két részre „szakadt": kisebbik fele Sopronba került, a nagyobbik pedig Győrbe. Az előbbi jelenleg a fertődi római katolikus plébánia pincéjében szunnyad, míg az utóbbi a díszteremben kötött ki. Utazása során Debrecenbe is tett egy „kitérőt", itt azonban nem tudták elhelyezni. Győrött a zenészek eredetileg a zsinagógában látták volna szívesen, abban a reményben, hogy a város raktárából hangversenyterem lesz. Sajnos, mint tudjuk, a felújításra nem került sor. Az orgonát végül a győri városi tanács ingyen kapta meg. Mindebben komoly szerepe volt az 1982-ben elhunyt idősebb Cziglényi Lászlónak, aki korábban a város építési és közlekedési osztályvezetője volt.

A párthatározat

A hangszeróriás már huszonegy éve emeli a díszterem fényét. Cziglényi László szerint az orgonát a zenekedvelő közönség igényeinek kielégítésére helyezték ide. Az orgonakoncerteket a hatalom nemigen preferálta, templomi koncertet egy párthatározat szerint csak a bencés templomban szabadott tartani. Így mára csökkent a szerepe, hiszen a kisbácsai, a Szentlélek-templom vagy a bazilika orgonája jóval alkalmasabb koncertekre. Ám így is sokszor zendül fel a hangja, amelyen hat éve sokat javítottak.

A folytatás kétséges

Takács Péter pannonhalmi orgonaépítő-mester vezetésével a négy manuálból kettőt csuszkaládára cseréltek, a szükséges felújítás azonban még nem ért véget. Hogy mikor folytatódik, azt nem tudni, egyelőre nincs a tervek között. Egyébként csak az 1998-as munka 4 és fél millió forintba került, s ez elárul valamit az orgonaépítés költségeiről. Cziglényi László ezért kissé hitetlenkedve fogadta, hogy a szegedi dóm orgonáját mindössze 15 millió forintból újítják fel.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szökőár a győri csatornákban

Győrben, a marcalvárosi Lajta utcán szökőár volt. Pontosabban Szökőár, lévén, hogy így nevezték el… Tovább olvasom