Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | -1°C

A hajózók magyar kikötőkről álmodnak

Ha valaki arra vetemedik, hogy kishajóval nekiindul a Duna magyarországi szakaszának, úgy elkerüli Győrt, mintha nem is lenne. A folyók városát semmi nem jelzi a nagy vízi országúton. Egyébként más települést sem. Ami azt illeti, hiába is lennének táblák. Kikötők sincsenek...
Van jó háromszáz kilométeres olyan Duna-szakaszunk, amely zsilipelés nélkül hajózható. A vízi utazás osztrák és német szerelmesei tömegével jönnének, akár éven át nálunk is tárolnák hajóikat. De magán a vízen kívül szinte semmi sem adott a hajózáshoz.

Meggyőződéssel állítja mindezt Bajnok Attila, aki motoros jachttal nemrég ment fel a Dunán Regensburgig. A yachtlap.hu internetes portál igazgatójának állításait megerősíti egy másik aktív hajós, Kocsis Péter, aki szintén motoros jachttal járja a nagy folyót, tavaly Passauig vitte passziója...

Az „úri kedvtelés" hasznot hozhat

A napokban Győrbe jöttek egy beszélgetésre, a lokálpatrióta Szász Marianne meghívására, aki most azt vette a fejébe, szorgalmazza, hogy legyen vízi turizmus a folyók városában. Legyen, de hogyan és miből?
Az első, ami mindig szóba kerül, a pénz. Kikötőt építeni, akár csak kishajóknak valót is, nem filléres dolog. (Bár, mint később majd kiderül, nem is olyan riasztóan nagy összeg.) A mai szűkös költségvetési viszonyok között annyi mindenre kellene a pénz – pont azok „kényelmére" költsék, akik „úri kedvüket lelik" a hajózásban?
Első pillantásra akár elfogadható is lenne ez az érv, de azért érdemes egy kicsit mélyebbre, pontosabban távolabbra nézni. A jachtos turisták pénzt hoznának magukkal, amit itt költenének el, alkalmasint nem is keveset.

Megfizetnék, ha lenne mit

Bajnok Attila egy felmérést említ, mely szerint egy átlagos európai turista 80–90 dollárt költ naponta – egy motorcsónakos viszont 250-et. P a már említett regensburgi útja során (1440 kilométer volt oda-vissza) 150–200 eurót fizetett ki naponta, úgy, hogy nem vett egy darab ajándékot se, felfelé kitartott a magával vitt élelmiszer, tehát boltba is csak hazafelé volt kénytelen menni. Költségnek ott van a kikötési díj, az üzemanyag ára...

Egy kisebb, 6–7 méteres hajó napi kikötési díja 7,5 euró, a nagyobbé 10–13 euró. Az osztrákok és a németek jobbára 8 méteresnél nagyobb hajóval járják a vizeket. Számukra a kikötési díj nem igazán számottevő összeg. És hogy mást ne mondjunk, az sem igazán érdekli őket, hogy ha kikötnek, a parton 200 vagy 400 forint-e egy kóla. Egy ilyen jacht minimum 80 millió forint...

Ausztriában a turisztikai hivatalé

Egy a fontos: kiköthessenek. A hosszú magyar Duna-szakaszon igazán boldogan hajóznának. A táj gyönyörű, és nem kell vacakolni, mint Ausztriában és Németországban, az idegesítő zsilipeléssel.

Igaz viszont, a Dunán tőlünk felfelé (kivéve a hajósok számára szörnyű látványnak tartott Bős utáni szakaszt) lépten-nyomon vannak kishajók számára kikötők. A legkisebb településen is. Sőt, olyan helyen is, ahol a vízparttól több kilométerre van a lakott település. Tábla hívja fel rá a figyelmet, a parttól kerékpárút vezet a településig, szóval mindenáron megpróbálják csalogatni a vízi turistát. Többnyire sikerrel.


Ausztriában a helyi turisztikai hivatal teszi ki és tartja karban a kikötőműveket. Kiírják, mekkora hajónak mennyi az órai vagy napi kikötési díja, ott van egy becsületkassza, a hajósok abba dobják a pénzt. Nem kell tehát feltétlenül személyzettel működő, ennélfogva a fenntartónak költséges „hajóállomásokra" gondolni. A Balaton mellett éppen most adtak át egy 460 millió forintból épült komplett jachtkikötőt. Az 200–250 hajót tud befogadni. Nem kell feltétlenül ekkora méretekben gondolkodni. A hajósok szerint Győrben például 10 milliónál többe biztosan nem kerülne...

Szigorú előírások

Vannak egyéb akadályok is, amelyek miatt a jachtos turisták nem igazán fedeztek fel bennünket. A hajók ugyebár üzemanyaggal működnek, tankolniuk kell. Nem elég egy marmonkannányi, amit ráadásul kilométerekről kellene cipelni. A Duna felső szakaszán sűrűn vannak vízparti tankolóhelyek, sőt, a folyóra telepítettek is. Pedig „nagy valószínűséggel" Ausztriában és Németországban is léteznek környezetvédelmi előírások.

Kis kemping is jó pénz...

Vének már megtalálható a yachtlap.hu honlapon is. A polgármester, Jakusné Ságer Anna fontosnak tartja a vízi turizmust. A vízparti kempingből tavaly 100 ezer forint körüli bevétele volt a községnek, ami ilyen kistelepülés esetén bizony nem elhanyagolható. (A település teljes éves költségvetése 8,5 millió forint.) Ez a kemping szép és rendezett, további fejlesztésére azonban aligha futja. Mert: ha víz, akkor hajó, csónakkölcsönzés... Emiatt rendszeresen vizsgáltatni kell a folyó vízminőségét – noha a kempingben értelemszerűen nem ezt, hanem vezetékes ivóvizet használnak.

Négyszázezerért a Duna-deltáig?

A véneki polgármester évek óta szorgalmazza, hogy folytatódjon az a kerékpárút, amit Győr a kertvárosi részig már megépített. Gönyűig kellene eljutnia, onnan aztán a réven át lehet menni Vénekre s a Szigetközbe... Nyolc kilométer kerékpárút kellene.

De visszatérve a magyar hajózási lehetőségekhez, érdekes példát említ Jakusné Ságer Anna. Van egy körülbelül kétszáz fős baráti társaság, amely úgy gondolta, ha már Duna mellett élők, hát egyszer lehajóznak a deltáig... Tessék kapaszkodni: fejenként 400 ezer forintba került volna. Egy uszályhajón! Ennyi pénzből már a világ végére is el lehet jutni. Nem csoda, ha a magyar hajózás ott tart, ahol tart.

Nagy beruházások előtt

Az infrastruktúráról beszéltünk, arról viszont még nem, „milyen víz" kell ahhoz, hogy jachttal hajózható legyen. Nos, ezeknek a 8 méter körüli motorosoknak a merülése nem több 1,2 méternél, másfél méteres átlagos vízmélységben már tudnak közlekedni. Ennyit kellene biztosítani (kotrással, kitűzéssel, sebességkorlátozással) mondjuk Gönyűtől Győrig a Mosoni-Dunán.

Ismert, hogy részben a gönyűi teherhajózás okán milliárdos nagyságrendű szabályozási, beruházási munkák várnak az érintett Duna-szakaszra, ezekről lapunkban korábban már részletesen írtunk. Most csak a végkövetkeztetést említjük: néhány év múlva hajózható lesz a Mosoni-Duna, sétahajójárat közlekedhet Győrig. Írtunk arról is, készültek tervek egy Duna-korzó kialakítására a Dunakapu tértől az elevátorházig, jachtkikötőt is beleértve a vízparti rendezésbe. Igazságtalan lenne tehát azt kijelenteni, hogy a folyók városában nem történik semmi a vizek kihasználása érdekében.

Azért mégis érdemes odafigyelni arra, amit a jachtosok mondanak. A turizmusban, így a vízi turizmusban is óriási, kihasználatlan lehetőségek rejlenek, s egyáltalán nem biztos, hogy kiaknázásukhoz százmilliós befektetések szükségesek. Gyakorta elég egy megszívlelt jó ötlet, mások tapasztalatainak hasznosítása.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagyobb fizetség jár a cégposztokért

Tizenöt százalékkal emelkednek a teljesen a győri önkormányzat tulajdonában lévő cégeknél az… Tovább olvasom