Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

A győriek többsége a tévé előtt ül

Nyár végén több mint félezer győri futott kérdezőbiztosba, véleményükre a város vezetése volt kíváncsi.
Minden kétezer lélekszámúnál nagyobb település önkormányzata köteles szociálisszolgáltatás-tervezési koncepciót készíteni és kétévente felülvizsgálni. A mintegy 130 ezer lakosú megyeszékhely idén újított, a szakmához tartozókkal folytatott közös előkészítő munkán túl a városlakók véleményére is kíváncsi volt: több mint ötszáznak nyújtott át 38 pontból álló kérdőívet.

Néhány beszédes számadatot ragadtunk ki az értékelésből, melyet észrevételeivel Páternoszter Piroska, az önkormányzat szociális irodájának vezetője egészített ki.

A megkérdezett győriek 36 százaléka 18–39 éves, 39,6 százaléka 40–65 év közötti és 24,3 százaléka 65 év feletti. A válaszadók több mint fele házasságban él. Iskolai végzettség tekintetében 37,8 százalék szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezik, majdnem minden negyedik pedig felsőfokú végzettségről is beszámolt.

Munkanélküliség, fizetés

A félezer győri 9,2 százaléka munkanélküli, azonban csak 37 százalékuk kap valamilyen ellátást. Az irodavezető szerint ez azért fontos információ, mert felveti a kérdést: a rászorulók nem rendelkeznek elég információval az igénybe vehető segítségről, vagy azért mondanak inkább le róla, mert ezáltal be nem jelentett, de biztosabb jövedelmet veszítenének el.
A havi jövedelmi viszonyokról nem mindenki nyilatkozott szívesen, akik azonban igen, azoknak családja 9,1 százalékban minimálbérből, 16 százalékban 70 ezer forint körüli, 24 százalékban 100 ezer körüli, 39 százalékban pedig 100–300 ezer forint közötti havi nettó jövedelemből él. Mint kiderült, minden harmadik embernek okoz problémát anyagi helyzete.

Bár ez nyilván nézőpont kérdése, a jövedelmi viszonyokkal történő összehasonlításban már érdekesek a következtetések, hiszen volt, aki 100 ezer forint körüli havi összjövedelem mellett is megfelelőnek ítélte családja helyzetét. Általában a szakközépiskolai és gimnáziumi végzettségűek vélték úgy, hogy anyagi lehetőségeik nem megfelelőek az általuk elképzelt életvitelhez. Az anyagi lehetőségek megítélése egyébként városrészenként eltérő, a legborúlátóbbak a Marcalvárosban, Adyvárosban és Újvárosban élők, szemben a győrszentivániakkal, ménfőcsanakiakkal.

Tartozás, támogatás

A háztartások 7,4 százalékának van tartozása, elsősorban azonban nem közüzemi, hanem pénzintézeti. Az irodavezető rávilágított: bár ez első pillantásra nem szociális probléma, előbb-utóbb lakhatási gondokat is okozhat, ha valaki úgy bocsátkozik nagyobb kölcsön felvételébe, hogy nem méri fel reálisan a lehetőségeit, vagy előre nem látott élethelyzetbe kerülve válik fizetésképtelenné.

A megkérdezettek 60 százaléka a szabadidejét legszívesebben a tévé előtt tölti, az olvasás 45 százalék listáján került az első három hely egyikére. A sportot – még a legfiatalabb korcsoportba tartozók közül is – csak 18 százalék jelölte meg.

Noha a szociális ellátóhálózathoz tartozó civil szervezetek nagy része szakosodott, a megkérdezettek probléma esetén hozzájuk fordulnának utolsósorban. Az első a család, aztán a barátok lennének.
A megkérdezettek 85,6 százaléka nem részesül semmiféle támogatásban, s ez a szám Páternoszter Piroska szerint igazolja a hivatalos adatot, mely szerint a város lakosságának 15–20 százalékával van ilyen kapcsolatban az iroda. A legtöbb támogatott Adyváros, Nádorváros, Marcalváros, Újváros lakója.

Gyerekeket segítenének

A válaszadók arra a kérdésre, hogy kinek adnának több támogatást, az első helyen a veszélyeztetett gyerekeket és családokat, aztán az időseket, a fogyatékosokat és megváltozott munkaképességűeket, a munkanélkülieket, a bölcsődei ellátásban élőket, a hajléktalanokat, s csak határozottan utolsósorban jelölték meg a pszichiátriai és szenvedélybetegeket.

Amikor a rászorulók megsegítésének módjáról volt szó, a legtöbben az anyagi hozzájárulást jelölték meg, s nem a segítő munkát, mondván: ez az állam, az önkormányzat feladata. Ezen az irodavezető szerint javíthat a felnövekvő szociálismunkás-generáció.

A kérdőívvel döntéshozókat is megkerestek. A győri honatyák megfelelőnek ítélve a város szociális ellátását, azt szorgalmazták, amit sok más városlakó: miután a városrészeknek általában különbözőek a gondjaik, jó lenne azokat eltérő módon is kezelni. Ehhez többek között egy ehhez hasonló, városrészenkénti közvélemény-kutatás is hozzásegíthet, mely már biztos, hogy a felülvizsgálat egyik javaslataként kerül a következő közgyűlés elé.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csónakház helyén sportközpont

Az Uniontext győri csónakháza a Wallis-csoporthoz tartozó Graboplast Rt. tulajdonában volt. A Mosoni-Duna partján épült pihenőhelyet a Club Carat vásárolta meg – hivatalosan a Wallis Rt.-től. A Club Carat a Jancsó család vállalkozása, ügyvezetője Jancsó Zita, Jancsó Péternek, a Graboplast elnök-vezérigazgatójának lánya. Adódott egy alkalom, amellyel éltünk-mondta Jancsó Zita. Tovább olvasom