Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 23°C Még több cikk.

A földalatti vár Győrben - illusztráción a múlt és a jelen

Molnár Tamás illusztrációt készített arról, hogy napjainkban hol helyezkedne el az egykori vár Győr belvárosában. Nézze meg a grafikát!
Győr dinamikus fejlődése a 19. század végétől erősen meghatározta a város területének kialakítását.

A Napóleon utáni időszak várrombolása és az 1920-as évek városrendezése eltüntette és elásta Győr város történelmének nagy részét.

Itt élünk és járunk az utcákon melyek akár egy egész várat rejthetnek a föld alatt.



Győr utcáin és belvárosának elrendezésében még mindig kivehető a vár vonala. Készítettünk egy illusztrációt, amely jól bemutatja, hogy a jelenlegi városhoz képes, hogy futott a várfal vonala. A képen szereplő alaprajz az 1537 és 1566 között újjáépített várt mutatja, amely a török elleni védelem fontos pillére volt Bécs számára.

A vár 1809-ban látott utoljára ostromot, amikor Napóleon támadta meg a várost. 1820-ig még álltak a falak aztán a városvezetés döntésére nagyrészüket elbontották.

A Káptalandomb bástyái élték túl legjobban az évszázadokat. A Teleki utcai OTP mögött is látható egy darab az egyik füles bástyából.




A Dunakapu tér is az 1920-as évek városrendezésének esett áldozatul, de talán szerencse a szerencsétlenségben, hogy akkor úgy gondolták, egyszerűbb a romokat feltölteni, mint lebontani. A várfalak felső harmadát lebontották a többit pedig törmelékekkel feltöltötték és így létrejött az eredeti szintnél jóval magasabban kialakított jelenlegi Dunakapu tér.

A tér felszíne alatt majdnem 100 éven keresztül ott rejtőzött a Duna bástya meglévő maradványai. A jelenleg feltárás alatt lévő rész a történészek szerint nagyban hasonlíthat a jelenlegi Kőtár (Káptalandomb) elrendezéséhez. Funkciójában hadi célokat szolgált és a jelenlegi Stelczer Lajos utca végéből lehettet a lejárata.

Molnár Tamás (Tomisz)

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. Tündenéne 2011. október 18. 15:04
    „Én mondjuk még arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy nem lehetne-e valahova oda (a Teleki utca Dunakapu téri végénél) egy ideiglenes zebrát vagy valamit kiépíteni? Ugyanis a jelenlegi zebra a semmibe vezet (neki a kerítésnek, azon túl meg a gödörnek), de ettől még rengeteg gyalogos jár ott, akiket az autósok bizony igyekeznek minél jobban figyelmen kívül hagyni - elég nekik azt a kisebb káoszt felfogni, ami ott van, hát még a gyalogosok...?”
  • 42. DON 2011. október 18. 15:00
    „grrobee!
    Az AVE pár hónapja előállt egy épkézláb tervvel, makettet készítettek és költségvetést készítettek a terület hasznosítására. Véleményük szerint - amivel egyet értek - újra kell építeni a bástyát, vissza kell oda hozni a piacot, a pattantyús házakat felépítve turisztikai központot, éttermeket, múzeumokat létrehozva fel lehet virágoztatni Győrt dicső múltjához méltóan.
    http://arrabona-varosvedo.hu/”
  • 41. RUDI 2011. október 18. 12:40
    „A mi nap jártam a Duna kapu téren , nagyon szépen haladnak a munkálatok,egyre jobban lesz látható a vár részei a hosszú labirintusok .Nagyon is kár , hogy nem lett éppen hagyva .De viszont nagyon is jó gondolat menet volt újra feltárni belőle amit lehet.Én, és gondolom, a helyi lakok is nagyon várják,a végleges munkálatokat.”
  • 40. grrobee 2011. október 18. 10:53
    „Hiba volt annak idején a várfalakat lerombolni. Ma egy turistáktól nyüzsgő városunk lehetne. Ezzel már sajnos nem tudunk mit tenni, lerombolták, ez van. Nyilván a régi várfalat több okból sem lehet helyre állítani, ez nem kérdés.
    Hiba volt a rakparti parkolót megszüntetni. Hiba volt mély garázsról álmodozni az előtt, hogy meggyőződtek volna a tér alatt rejtőző műemlékekről. Előbb gondolkodni, aztán cselekedni, igen egyszerű. Hiba az utat levinni a rakpartra, mivel semmi nem indokolja, sőt inkább csak rontja a közlekedést, használhatatlanná tesz a Kossuth (révfalui) hidat, ezzel tovább terheli az egyébként is zsúfolt Széchenyi hidat, ráadásul egy halom pénzbe kerül.

    A várfalak előkerültek, ennek mindenki nagyon örül, de mi lesz velük? Van pénz olyan állapotba hozni, hogy bemutatható legyen? Nyugtasson meg a város vezetése, hogy ezek után nem akarnak ide parkolót építeni? Esetleg a megmaradt műemlékeket lerombolni, na az hasonlítana csak igazán az 50´ évek gondolkodására. Esetleg vissza fogják temetni? Az megint szép lenne. Megyszüntetnek egy használható parkolót, építenek egy felesleges utat, és lefolytatnak egy bizonyára nem olcsó ásatást, aminek így nem sok gyakorlati haszna lenne túl azon, hogy megtudtuk mi van a tér alatt. Tényleg ilyen gazdag a város? Azt hiszem volna mire elkölteni a pénzt, aminek még értelme is lenne.

    Ezek után mi lesz a következő lépés? Van valami publikus terv, vagy megint eszetlenül kapkodunk. Érdekel valakit, hogy a polgárok mit szeretnének, vagy ez mostanában nem szempont? Egyébként van jó néhány város, ahol megmaradtak a középkori várfalak, és egy halom turisztikai bevételt hoznak a városnak. Okosan igen is együtt lehet élni a történelmi emlékekkel. Egy város fejlődhet úgy is, hogy a műemlékek mellé, és nem rá építkezik. Jártam olyan városba ahol nem lehet parkoló autót látni a belvárosban, mert minden talpaltnyi helyen mély garázst építettek, ahol csak lehetett. Persze ehhez pénz kell, de hát nekünk nincs, mert utat építünk a rakparton. Nem akarok demagóg lenni, tudom hogy egy mély garázs ára nem vethető össze egy rakparti úttal, de akkor is a Dunakapu téri parkolóért azért mégis kár.”
  • 39. DON 2011. október 18. 10:34
    „azért az aggteleki barlang sem ugyanaz, mint a Duna-bástya!”
  • 38. és? 2011. október 18. 09:50
    „31. Deák Andrea ásatásvezetőnek hivatalosan megtiltották a részvételt, ott erről a kérdésről lett volna szó. Tények, vélemények, lehetséges jövőbeni lépések, stb...”
  • 37. anyádafatelepen 2011. október 18. 09:42
    „27. X987 2011.10.17. 21:31
    ha 100 éves téglákat akarsz tapizni, odamehetsz minden nádorvárosi épület leomlott vakolatához, ha 500 évest akkor ott van az OTP mellett a belvárosban egy szakasz fal, tapizd azt, de minek is akarnál ilyeneket tapogatni. Azt meg el se merem képzelni, hogy ebből mi lenne ha rászabadítanák az eszetlen tömeget.
    Az aggteleki karsztnak is épp eleget ártott az elmúlt 150 év, többet mint előtte 150.000, 80%-a a köveknek visszafordíthatatlanul károsodott, a komplett mennyezet befeketedett a kilélegzet gázoktól és a koromtól.”
  • 36. anyádafatelepen 2011. október 18. 09:37
    „19. Rinpócse 2011.10.17. 18:10
    Kevered a gizikét a gőzekével, ez nem Róma és némileg messze esünk attól, nem csak földrajzilag.”
  • 35. DON 2011. október 18. 09:01
    „Pancser!
    Azt kérdezed, mikor mondtál olyat, hogy romboljuk le a belvárost?
    Folyamatosan azt szajkózod, hogy dohos téglák, ami elmúlt, elmúlt stb. Az audit mutogatod a rokonoknak, mintha Győrben nem lenne más. Ha egyszer elindultál egy úton, s nem vagy hajlandó felismerni, hogy nem jó irányba tartasz, legalább nem magyarázd meg!”
  • 34. Tündenéne 2011. október 18. 08:29
    „27. X987 2011.10.17. 21:31

    Inkább 500 évesek azok a téglák :)”
  • 33. mir 2011. október 18. 07:32
    „30

    Az lehet de európa több országában sokkal több műemlék található mint nálunk ők megengedhetik hogy ne vegyenek róla tudomást de mi nem dúskálunk műemlékekben”
  • 32. drlara 2011. október 17. 23:40
    „http://www.borkaizsolt.hu/index.php?hlid=10
    ,,Győr és én....mondta:Borkai Zsolt 2006 ban!!!!!!
    Mottó:
    Az erős Győr ott kezdődik, ahol a pártpolitika megszűnik a hatalom akaratát szolgálni, és ehelyett az emberek, a győriek boldogulásának szolgálatát vállalja. Arra biztatatok mindenkit, hogy legyünk büszkék arra, hogy győriek vagyunk, és egy utat járjunk! ,,”
  • 31. háté 2011. október 17. 22:40
    „Az Arrabonások, nevezetesen Szabó Gyula többször tartott előadást a régi győri várról.
    Nemcsak bemutatta hogyan nézett ki, részleteiben is magyarázatot is fűzött hozzá.
    Arról nem tehet, hogy a fityeszes városvezetés letiltotta a Petőfi Művelődési házba, a Győri nyár keretében meghirdetett előadását, két nappal előtte. - ahogy illik, diktatúrában.”
  • 30. urbaniastapista 2011. október 17. 22:31
    „#22.
    Dilettáns a tízemeletesek alapjával kapcsolatos hozzászólásod. Az lehet, hogy két kútalap között meghagyták a falakat, de biztos, hogy nem a téglafalak alapjain állnak azok a házak.

    Ilyen erődváros nagyon sok épült Európában. Korábban is és a reneszánsz korban is. pl:

    http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=5&ved=0CDsQFjAE&url=http%3A%2F%2Farchivum.epiteszforum.hu%2Fmuhely_utopia%2Fgrid.pdf&rct=j&q=bastide%20v%C3%A1rosok&ei=U4ycTtSeAYPKswbitezhAw&usg=AFQjCNExQDYzKd5Yd31X6dDAffBieJeN0Q&sig2=Kt9mDS0gqvngbNiCqmzWZg&cad=rja

    Általában sokkal informatívabb és attraktívabb állapotban maradtak fenn, mégsem ezek a legfőbb turisztikai célpontok. Oké, hogy nekünk értékes, meg egyedi, de azért nem kéne túlértékelni ezeket a maradványokat.”
  • 29. gutentag 2011. október 17. 22:26
    „"minden városban nagyrészt lebontották a középkori létesítményeket, mint ahogy az ember megszabadul az öreg biciklitől autótól."

    Ahol meg nem bontották le, ott abból élnek, hogy mennek a turisták megnézni. Egy modern térért a kutya sem fog idejönni.”
  • 28. drlara 2011. október 17. 21:33
    „http://ch-serverhosting.com/postaimre/news.php?readmore=4107

    Van-e esély arra, hogy a magyarok megvédjék a múltjukat?

    Harminc méter hosszan megtalálták a XVI. századi győri vár külső falát a Dunakapu téren.

    Egyre valószínűbb, hogy az egész tér a késő középkor emlékeit őrzi jelentette ki Deák Andrea.

    A próbaásatás a Dunakapu téren, amelyet a győri önkormányzat megbízásából végeznek, mert a város mélygarázst szeretne építeni a területen. A korábbi két kutatóárkon kívül egy kilencszer kilenc négyzetméteres részen, s egy kelet; nyugati irányban húzott szelvényben is folyik a feltárás.

    Túlzás nélkül meghaladta a várakozásainkat az, amit a győri Dunakapu téren eddig is feltártunk, hiszen a 16. században épült erődítmény falai és a külső várfal is rendkívül jó állapotban került elő. Az ásatás során előkerültek a Duna-bástyához vezető ágyúlejáró oldalfalainak alapozási boltívei is, mondta el a műemlékem.hu magazinnak Deák Andrea, ásatásvezető régész.

    Nincs még döntés az ügyben, éppen azért adott a városvezetés még két hónapot a feltárásra, hogy a teljes szakvélemény ismeretében határozzon - jelentette ki Domanyik Eszter, a győri önkormányzat kommunikációs vezetője. Ha szükséges, természetesen felülbíráljuk a korábbi tervet és rendszeresen egyeztetünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is. Mivel november 30-ig dolgoznak a régészek, s a dokumentációt csak ezt követően adják le, egyelőre minden bizonytalan. A végleges régészeti eredményekkel a kezünkben kívánunk a tér sorsáról határozni.

    Székely Zoltán, a múzeumi igazgatóság igazgatóhelyettese kifejtette, hogy az egykor nyolc bécsi öl, azaz mintegy 9,3 méter magas fal egy részét valamikor elbontották, s az még nem tudható, hogy hányadrésze van a föld alatt és hányadrésze emelkedhetett a mai térszint fölé. Hozzátette: a XVI. század erődépítései során azért nem törekedtek magasabb falakra, mert a hadászati szakemberek addigra rájöttek, hogy azok ágyúzás hatására könnyebben leomlanak. A varat nem volt könnyű bevenni, hiszen a kilenc méter azért már tekintélyes magasság, másrészt az előreugró bástyák egyik szerepe éppen az volt, hogy oldalazó tűzzel lehessen védekezni a falak közelébe jutó ostromlókkal szemben magyarázta a szakember.

    Az a véleményünk, hogy nem csak megőrizni kell a páratlan reneszánsz emléket, de bemutatni is mondta Szigeti Ferenc, az Arrabona Városvédő Egyesület tagja, építész. Legmegfelelőbb a térszint alatti bemutatás volna, hogy az eredeti járószintre vigyük le a látogatót. Ehhez kellene kapcsolni a kazamaták feltárását és bemutatását is.
    Megdöbbentőnek tartjuk, hogy azon kell vitatkozni a 21. századi Európában, hogy vajon el lehet e bontani egy reneszánsz erődrészletet egy mélygarázs kedvéért.
    http://ch-serverhosting.com/postaimre/news.php?readmore=4107

    Forrás: müemlekem.hu”
  • 27. X987 2011. október 17. 21:31
    „Kiássák az okosok, nézegetik hogy milyen jó és szép, de bemenni, megfogni nem lehet. Nagyon jó hogy így van nehogy már az egyszerű polgár is oda mehessen a 100 éves téglákhoz.”
  • 26. mir 2011. október 17. 21:13
    „Ja kiestek :) Szerintem menjél el arrafelé főleg eger :) Ugye tudod hogy győrben is tiltakoztak a falak lerombolása ellen annó vagy a tűztorony minek is volt az útjába? A szekereknek? Mert ezért bontották el mondván megnehezíti a közlekedést”
  • 25. pancser 2011. október 17. 20:52
    „23! Egyik általad említett város nem hasonlítható Győrhöz, azok kiestek az újkori fejlődésből, ezért maradtak meg egy bizonyos kort megőrizve. De azok a városok is egy korábbi romjaira épültek!”
  • 24. pancser 2011. október 17. 20:38
    „22.mstummer. Le akarnám rombolni a Belvárost? Kérlek mutass rá, hol és mikor írtam ilyet!”
43 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A művelődési ház 50 éve Péren

A péri Petőfi Sándor Művelődési Ház a közelmúltban ünnepelte megnyitásának 50 éves évfordulóját. Tovább olvasom