Kisalföld logö

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 19°C | 32°C Még több cikk.

A Fekete Dobozt is jelölték

Győr - A győri egyetem építész Műteremháza is bekerült a hét hazai épület közé, amelyeket jelöltek az Európai Unió kortárs építészeti Mies van der Rohe-díjára. A jelölést, amely önmagában is szakmai elismerés, többek között a kontrasztok játéka hozta alkotóinak.

A győri Széchenyi-egyetem építészhallgatóinak helyet adó műteremház hét kortárs magyar épület – többek között a gödöllői Szentháromság-templom, a paksi képtár új épülete, és a Richter-gyógyszergyár kőbányai kutató- és irodaháza – mellett került a jelöltek közé a rangos megmérettetésen, amelyen az unió egyedi koncepciót és különleges technikai megoldásokat felvonultató épületeit díjazzák. A 60 ezer euró (mintegy 16 millió forint) díjazással járó, kétévente odaítélt elismerésre 32 ország 340 építészeti projektje pályázik. A volt kompresszorházból kialakított, Black Boxnak (azaz Fekete Doboznak) „becézett" győri épületnek nagy visszhangja volt a hazai szaksajtón belül, pedig megtervezése többszörösen is nehezített feladat volt Bodrossy Attila és Czigány Tamás számára, hiszen „hozott anyagból" dolgoztak.

– Mivel az eredeti épület, egy harmincéves betontömb, adott volt, sok kötöttséggel kellett számolnunk, hiszen negyvencentis betonfalakat nem lehet csak úgy tologatni... – mondja Bodrossy Attila, aki azért elismeri, hogy ritka nagy szerencséjük is volt a feladattal. Olyan ugyanis csak ritkán adódik egy építész életében, hogy egy személyben képviseli a megbízót – ez esetben az egyetemet – és a tervezőt...

Jelölés: A rangos nemzetközi elismerésre jelölt hét hazai épület közé a győri Műteremház is bekerült. Pőcze László harmadéves építészhallgató ezt kérésünkre jelezte is... Fotó: H. B. E.
Jelölés: A rangos nemzetközi elismerésre jelölt hét hazai épület közé a győri Műteremház is bekerült. Pőcze László harmadéves építészhallgató ezt kérésünkre jelezte is... Fotó: H. B. E.

Az épület különlegessége egyébként abban áll, hogy tervezőinek sikerült megtartani a régit, s egyben újat alkotni, úgy, hogy ezek egymástól elkülönülve is egységet alkossanak. S hogy hogy néz ez ki a gyakorlatban? A hatalmas betonkocka súlyos tömbjét meghagyták és sötétszürke vakolattal fedték, hozzá pedig üvegtéglás, a fény játékát kihasználó épületrészt – „könnyed tömeget" – toldottak.

Bodrossy Attila szerint a jelölésnél valószínűleg az sem volt utolsó szempont, hogy a Műteremház beleillik abba a korszellembe, amely a kortárs építészetre is rányomja a bélyegét.

– A letisztult formákkal és felületekkel, gyakran súlyos tömegekkel megjelenő minimalizmus mellett a transzparencia, azaz az átlátszóság elve az, ami talán a leginkább hat ma ránk – nemcsak az építészetre, hanem az élet minden területére –, s a Műteremházban mindkettő megvan – mondja Bodrossy Attila a tömeg és az átláthatóság kontrasztját nyújtó épületről. Az impozáns „kocka" azonban nemcsak látványában különleges, hanem funkciójában is, hiszen nincs olyan részlete, amely önmagáért épült, készült volna. Hatalmas üvegablakok, szabadon futó csövek jelzik ezt az irányt a hallgatók előtt a nap 24 órájában nyitva álló épületben, amelyhez hasonlóan korszerű létesítménnyel még a budapesti Műegyetem sem büszkélkedhet. Az épület tehát öröm a szemnek, a jelölés már önmagában szakmai elismerés az alkotóknak, az pedig majd kiderül, hogy a „Fekete Doboz" koncepciójából – „bemegy a hallgató, s öt év múlva kijön az építész" – mennyit profitál a város és az építésztársadalom.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kereszténydemokraták Bécsben

Győr - A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) győri frakciójának küldöttsége a napokban a bécsi… Tovább olvasom