Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A Duna Bizottsághoz fordulnak a szlovákok

Bős-Nagymaros - A szlovák szaktárca a közös dunai szakasz hajózhatóságának érdekében a Duna Bizottsághoz fordul: az ügy összefügg a vízlépcsővitával. A magyar jogszabályok szerint elvileg e nemzetközi bizottság ajánlását kell a folyóra vonatkozóan alkalmazni.

A másfél évtizede tartó egyeztetések sikertelenségére hivatkozva a szlovák környezetvédelmi minisztérium a Duna Bizottság segítségét kéri, hogy megoldást találjon a Duna szlovák–magyar határszakaszán fennálló hajózási problémákra. A szlovák tárca nem látja célravezetőnek a magyar kormány intézkedéseit, s nem költ pénzt a nemzetközi hajóforgalom biztonságát nem szavatoló megoldásokra. Pozsonyban tegnap bejelentették: felkérik a Duna Bizottságot, hogy sürgetően tűzze napirendjére a jelzett határszakasz hajózhatóságát akadályozó állapotok rendezését.

A szlovák fél beadványához mellékelni fogja a hágai ítélet végrehajtásáról szóló tárgyalások dokumentációját, indítványát a megfelelő megoldást kínáló tudományos-műszaki tanulmányokkal kívánja alátámasztani. Szükség esetén „a helyzet érdemi megoldása érdekében felkérik a bizottságot, hogy szabja meg a hajózási feltételek megteremtéséhez haladéktalanul szükséges munkák elvégzését. Ezzel egyidejűleg kérelmezni fogja, hogy újítsák meg az adott szakaszra alkalmazható különleges rendszert, amelynek értelmében a jelzett folyamszakaszon áthaladó hajók illetéket fizetnének" – fogalmazott a tárca. Az illeték nagyságát és a biztonságos hajózás feltételeit megteremteni hivatott munkák költségeinek meghatározását Pozsony hasonlóképpen a Duna Bizottságra bízná.

A Duna jogi helyzetét az 1948-ban megkötött Belgrádi Egyezmény szabályozza. Ez hozta létre a Duna Bizottságot, amelynek központi feladata a szabad hajózás biztosítása a Dunán. (A Duna Bizottság az egyetlen budapesti székhellyel rendelkező államközi nemzetközi szervezet.) A Duna Bizottság tagállamai közé Németország, Ausztria, Szlovákia, a Magyar Köztársaság, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia, Bulgária, Moldávia, Ukrajna és Oroszország tartozik. Alelnöke és a magyar kormány állandó képviselője a bizottságban dr. Keskeny Ernő nagykövet. A Kisalföldnek őt tegnap nem sikerült utolérnie, a Duna Bizottság budapesti székhelyén pedig hivatalos választ nem kaphattunk kérdéseinkre. Annyit azonban megtudtunk: a szlovák meghatalmazottak a magyar–szlovák közös Duna-szakaszt érintő döntésüket a decemberi ülésen már bejelentették. Az ide vonatkozó magyar jogszabályok szerint a Duna Bizottság ajánlásait kell a Dunára vonatkozóan alkalmazni.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az európai uniós kötelezettségeink és az uniós ajánlások teljesítése érdekében Szap és a déli országhatár közötti Duna-szakasz hajózhatóságának javítását megalapozó tanulmány készítésére pályázatot írt ki. A Duna magyarországi szakasza  jelenlegi állapotában nem felel meg a kritériumoknak, több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek akadályozzák a vízi út kihasználását.

A Szap és Budapest közötti hajózási szakasz karbantartását a szlovák fél szerint hosszabb távon csak duzzasztással, vagyis a magyarországi alsó vízi erőmű megépítésével lehet megoldani. A magyar álláspont ezt ellenzi. Az Európai Unió tervezi a Rajna–Majna–Duna-csatorna összekötését, hogy az eddiginél is nagyobb teherszállító hajók közlekedhessenek ezen a szakaszon. Ezt a javaslatot elsősorban a környezetvédők kifogásolják.

Olvasóink írták

  • 2. Hajós 2008. január 17. 13:05
    „"az EU tervezi a DMR csatorna összekötését, hogy az eddiginél nagyobb hajók közlekedhessenek ezen a szakaszon"
    Ez h..lyeség.
    Már 1992 óta üzemel a DMR csatorna és nem a nagyobb hajókat akarják beengeni, hanem lehetővé kellene tennünk az előírt 2,5 méter merülésű hajók közlekedését. Szó sincs nagyobb hajókról.
    2006-ban a gázlók miatt a hajók csak az év 61%-ban tudtak teljes rakománnyal közlekedni.
    Hát ez a gond!!!!!!!
    Hajós”
  • 1. a 2008. január 17. 09:35
    „A javaslat, miszerint illetéket szednének a folyó adott szakaszán áthaladó hajóktól, egy kicsit sem segíti azt a célt, hogy az eddiginél magasabb arányú legyen a Duna, mint vízi út kihasználtsága. Ha jól tudom ugyanis, a Duna olyan közlekedési út, amelynek használata jelenleg a TELJES szakaszon ingyenes.
    Valamint amíg a szállítmányozó cégek nem szakítanak régi, berögződött szállítási gyakorlataikkal, amíg ki tudják fizetni az üzemanyagot, az útdíjakat, autópályamatricákat, a sofőrök bérét, és és és.. addig természetesen megfelelő lobbija sem lesz a dunai hajózásnak (leszámítva egy-két személyt, de ugyebár egy fecske sajnos nem csinál nyarat) a döntésthozó szerveknél. Támogatást, segítséget pedig általában az kap, aki mindenkor szem előtt van, pontosabban szem előtt tartja saját magát.
    Talán ezt kéne tenniük a Dunáért elkötelezett magyar szakembereknek, a magyar dunai kikötőknek, vezetőiknek, a dunai szállítmányozóknak.
    Nyilván sok víz kell lefolyjon még a Dunán, hogy Magyarországon is fontos közlekedési útvonalként lehessen számot tartani.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyénk a Slovakiatouron

Pozsony - A 14. Slovakiatour Nemzetközi Utazás Kiállítást mától vasárnapig tartják a szlovák… Tovább olvasom