Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

A biolépés inkább csak tipegés megyénkben

Az országos 2,4 százalékos átlagnál magasabb a biotermelés aránya megyénkben, 3 százalék körüli, de még ez is alacsony. Az ökogazdálkodással foglalkozóknál az üzleti érveknél többet nyom a latban a környezet iránti elkötelezettség.
Támogatásra van szükségük a gazdáknak.

Stagnálás jellemzi a hazai biotermelést, ami főként a magyar támogatási rendszer következménye. Ötéves ciklusokban hirdetik meg, s aki az elején nem jelentkezik, az közben már nehezen kerülhet bele, az elején csatlakozók közül pedig többen lemorzsolódnak. Az átállási időszak ugyanis két-három év.

A nagyszentjánosi mezőgazdasági társaság már veti a biorépát.
A nagyszentjánosi mezőgazdasági társaság már veti a biorépát.

Ekkor még nem értékesíthetők bioalapanyagként a termények, de már ökogazdálkodási módszereket kell alkalmazni, így alacsonyabbak a hozamok, kevesebb a bevétel. Támogatás nélkül ezt a gazdák nem tudják átvészelni – magyarázta dr. Roszik Péter, a megyei agrárkamara elnöke, a biotermelést minősítő intézet ügyvezetője.

Többen is belevághatnak.

A legutóbbi biotermelési támogatási ciklus 2009-ben kezdődött, a következőt 2014-től hirdethetik meg. Akkortól dr. Roszik Péter szerint többen vágnak bele az ökogazdálkodásba, a magasabb támogatási összeg miatt és azért is, mert valószínűleg folyamatosan lehet majd bekapcsolódni a rendszerbe.

Ami szintén jó hír az agrárkamarai elnök véleménye szerint, hogy bár még mindig kevés, legalább emelkedik az olyan biotermények aránya, amit fel is dolgoznak. Pedig a szakember szerint jobbak az értékesítési esélyek amiatt is, hogy nem kell drága vegyszereket használni.

A termelést egyébként hasonló struktúra jellemzi, mint a hazai agrárgazdaság egészét, de van néhány kultúra, amelyet különösen kedvelnek az ökogazdák, ilyen például a tönkölybúza, az olajos növények, és többnyire húshasznú marhákat tartanak.

Miért biózunk?

A nagyszentjánosi Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-nek, amely főként tejtermeléssel foglalkozik, 2000 óta van biorészlege, négyszáz hektárnyi a minősítést szerzett területe, ami részben legelő.

Biovetőmagot (kukorica, mustármag, facélia) termelnek 270 hektáron és tavaly biozöldség (sárgarépa, burgonya) nevelésébe is belekezdtek; a terményeket bébiétel-feldolgozó vette át.

Szajkó Lóránt vezérigazgató szerint nagyüzemben könnyebb a biotermelés, de még nem komoly rá a kereslet. Idén mégis továbblépnek, öt hektáron répát, egy hektáron szamócát is telepítenek. Azonban ez, mint látszik, inkább csak tipegve előrehaladás.

– Miért biózunk? A környezet, az egészség melletti elkötelezettség miatt. Üzletileg egyelőre ez kétséges. Az a biogazdálkodás sikeres, amely a teljes vertikummal foglalkozik, azaz nemcsak szamócát, de eperlekvárt is kínál, nemcsak káposztát, de savanyúságot is gyárt. Vannak jó példák, de a hazai vevőkör a válság miatt is szűk – állítja a vezérigazgató.


Arányok és árak. Az Európai Unióban az ökogazdálkodással művelt terület aránya öt százalék feletti, az élenjáróknál, például Ausztriában húsz százalék körüli. A biotermékért a boltokban másfél-kétszeres árat is kérnek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tiltott tunéziai határátlépők: a sztrádától a Robinsonig

A győri határrendészet segítségével fogták el azt a két tunéziai állampolgárt, akik az őket szállító… Tovább olvasom