Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

732 milliós elvonás Győrtől

732 millió forint „szolidaritási adót” kell Győrnek átutalni a Pénzügyminisztériumnak.

Az Országgyűlés még az előző kormányzati ciklusban határozott arról: új módszerrel csökkenti az ország települései közötti egyenlőtlenséget. A szisztéma lényege, hogy a magas iparűzési adóval rendelkező önkormányzatok bevételét az állam „megcsapolja", és az így elvont pénzt átcsoportosítja a rosszabb helyzetben lévőkhöz. A számítási szabályok azóta alig változtak, Győr mégis csak két évvel ezelőtt került a „fizetővendégek" közé. A Rába-parti várostól két éve 304 millió forintot fölöztek le, tavaly 611 milliót, s az idei tervezet 699 millió. „Valamilyen kiegyenlítő rendszer minden európai uniós tagállamban működik, így ezt tudomásul vesszük. Az elvonást szolidaritási adóként fogjuk fel, de ha aránytalan terhet jelent, tiltakozunk" – nyilatkozta a Kisalföldnek Balogh József polgármester, s úgy tűnik, most jött el a protestálás ideje. A PM korrekció címén a tavalyi 611 millió forinton felül további 732 millió forint befizetésére kötelezte Győrt, amit a város március 25-ig köteles átutalni a tárcának. A lefölözés miatt a későbbiekben folyószámlahitel felvételére kényszerül Győr.

Több az alsó, mint a felső


Csak érzékeltetésképpen: az összeg több, mint amennyibe a volt zsinagóga teljes rekonstrukciója kerül, és nem sokkal kevesebb a győrszentiváni csarnok felhúzásának költségénél. Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy a városra kétféle limit vonatkozik: az elvonás nem haladhat meg egy kialkudott összeget (ez volt 2004-ben 611 millió forint), és nem lehet kevesebb a 2003 októberében szolgáltatott várható és a tényleges iparűzési adó bizonyos hányadánál (az elszámolás eredményeként derült ki a további 732 milliós befizetési kötelezettség). Az a szokatlan helyzet alakult ki, hogy a kordé elkerülte a szamarat, azaz az alsó határ jóval magasabb lett, mint a felső.

Vita a becslésről

Balogh József polgármester elmondta: a gondot részben az okozza, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) nem a ténylegesen befolyó, hanem a lehetséges adót veszi alapul. Győrben a kettő között óriási a különbség: ha minden vállalkozás fizetne, 11 milliárddal kalkulálhatna a polgármesteri hivatal, így azonban csak 6 milliárddal számolhat. Az 5 milliárdnyi differenciát az magyarázza, hogy a város – helyi gazdaságpolitikai érdekből, de sok esetben éppen kormányzati biztatásra – kedvezményt, mentességet biztosít sok vállalkozásnak (nemcsak nagyoknak, hanem a két és fél millió forintnál kisebb korrigált nettó bevétellel rendelkező kicsiknek is).
A politikus hozzátette: vita van az önkormányzat és a PM között arról is, miért bizonyult tévesnek a 2003. októberi becslés. A minisztérium azt állítja, egyszerűen rossz volt a kalkuláció, a város viszont azzal érvel, hogy közben megváltozott az adóalap-számítás módja, illetve szerkezetében módosult az adóalap.

Egy hét múlva utalnak

A nézeteltérés ellenére Győrnek be kell fizetni a 732 millió forintot: miután az összegnek március 25-ig a PM-nél kell lenni, a pénzt március 21-én vagy 22-én utalják át. Balogh József a Kisalföldnek úgy fogalmazott, magas kormányzati szinteken ígérték meg a városnak, hogy méltányolják igényét, és visszautalják a nem a valós adóbevétel alapján elvont 732 millió forintot – a korrigálásra az országos költségvetés zárszámadásakor, ősszel kerülhet sor. Erre alapozva ezt az összeget a PM illetékeseinek tudtával az önkormányzati büdzsébe bevételként betervezték.
A várost ez esetben is éri kamatveszteség, amely több tízmillió forintra rúghat. Igaz az is, hogy a települések az előző esztendőben befizetett összeg egynegyedét minden évben visszakapják beruházási célra. Ez a szabály többek között Balogh József indítványára született még 2003-ban.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Perre vitt elmaradt adómilliók

A győri szállodások felháborítónak tartják, hogy az adóiroda bár koráb- ban nem jelzett problémákat, most ötévi adóelmaradást követel tőlük. A városházán állítják: törvényesen jártak el, amit a bíróság is megerősített. A győri szállodások, panziósok szinte mindegyikét negatívan érinti, hogy az önkormányzat adóirodája – miután öt évre visszamenően ellenőrizte az idegenforgalmi adóbevallásokat – egymillió és tízmillió forint közötti összegeket követel tőlük. Tovább olvasom