Kisalföld logö

2018. 05. 26. szombat - Fülöp, Evelin 13°C | 24°C Még több cikk.

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett´

Hegyeshalomtól a Fertő tó környékén át Sopronig terjedt az a határszakasz, ahol a legtöbben távoztak hazánkból 1956 novemberében. Interjú Tischler János történésszel.

- Lehet-e megközelítőleg pontosan tudni, hogy 1956. november 4-ét követően hány magyar hagyta el az országot?

- A Központi Statisztikai Hivatal 1957-ben titkos felmérést készített arról, hányan hagyták el az országot a forradalom leverése után.

Az Ausztria és Jugoszlávia felé való menekülést az tette lehetővé, hogy az 1940-es évek végétől a két hosszú határszakaszon kiépített műszaki zárat (aknamezők, drótakadályok, őrtornyok, figyelő berendezések) 1956 nyarán a magyar kormány túlnyomórészt felszámolta.

Ráadásul a forradalom alatt a határőrizet szétzilálódott, a szovjet csapatok pedig egy ideig ilyen jellegű feladatokat nem láttak el. Ezáltal a határ lényegében őrizetlen maradt, nyugaton egészen 1956. december közepéig-végéig, délen még 1957 első heteiben is.

A KSH adatai szerint Ausztria felé kerekítve 175 ezren, míg Jugoszlávia irányában csaknem 20 ezren hagyták el Magyarországot. Az ENSZ Menekültügyi Biztosságának adatai ettől kissé eltérnek, az általuk összesített létszám 197 ezer körül mozog.


Tischler János történész, az 1956-os Intézet tudományos munkatársa.
Tischler János történész, az 1956-os Intézet tudományos munkatársa.


A legtöbben Hegyeshalomnál és a Fertő tónál távoztak

- A hegyeshalmi vagy a soproni határnál emigráltak többen?

Mivel a nyugati határ egész hosszában nyitva volt, nehéz pontosan válaszolni erre a kérdésre. Az biztos, hogy a Hegyeshalomtól a Fertő tó környékén át Sopronig terjedt az a (zöld)határszakasz, ahol a legtöbben távoztak Magyarországról.

- Milyen büntetésben részesült, akit 1956 decemberétől, 1957 januárjától elkaptak tiltott határátlépésért?

- A szovjet csapatok véglegesen 1957 január végéig zárták le a nyugati és a déli határt, onnantól kezdve a töredékére esett vissza az országot elhagyók száma. 1957-ben még viszonylag sokan próbálkoztak, de őket túlnyomórészt elkapták, s őrizetbe vették.

Akit tiltott határátlépésen kaptak s más "bűnt" nem tudtak rábizonyítani, enyhébb esetben megúszhatta felfüggesztett börtönbüntetéssel, rosszabb esetben három évig terjedő letöltendővel, a kiszabott ítéletet jó (vagy a hatóságokkal együttműködő) magatartás esetén csökkentették.


Menekülés szekérrel, útban az osztrák határ felé 1956. novemberének elején.
Menekülés szekérrel, útban az osztrák határ felé 1956. novemberének elején.


"És sokan voltak, akik nem akartak ebben a diktatúrában élni"

- Valóban többségében értelmiségiek ("az ország krémje") hagyták maguk mögött Magyarországot a forradalom leverése után, s kerestek jobb életkörülményeket nyugaton?

- A menekülési hullám november 4-vel vette kezdetét, aminek oka a szovjet fegyveres beavatkozás és a kommunista diktatúra visszatérése volt. 1956-ig a magyar társadalom többsége úgy gondolta, hogy a Rákosi-féle rezsim átmeneti, s hamarosan megbukik.

1956 októbere ezt látszott igazolni, a forradalom leverése azonban végérvényessé tette, hogy mostantól hosszú ideig fog berendezkedni a restaurált kommunista rendszer. És sokan voltak, akik nem akartak ebben a diktatúrában élni; akár részt vettek tevőlegesen a forradalomban, akár a szabadság, vagy a jobb élet reménye vonzotta őket.

"Ez a legjobb minőségű bevándorló csoport, amely valaha is az USA-ba érkezett"

Ezzel magyarázható, hogy az 1956-os magyar exodus lett a legnagyobb menekültáradat Európában a második világháború vége és az 1990-es évek eleje (a délszláv háborúk kitöréséig) Európában.

Szociológiai értelemben valóban távozott a magyar értelmiség "színe-virága", ez alatt elsősorban a magasan képzetteket értem (orvosok, mérnökök, közgazdászok, szakképzett munkások), illetve az egyetemistákat, az értelmiségi utánpótlást.

Ez utóbbiak mobilisak voltak és teljes egzisztenciájukat valahol Nyugaton teremtették meg.

Nem véletlenül hangzott el az Egyesült Államok Szenátusában a következő mondat, amely az amerikai földön letelepült magyarokra vonatkozott: "Ez a legjobb minőségű bevándorló csoport, amely valaha is az USA-ba érkezett".

Igaz, ha a számadatokat nézzük, akkor a fizikai és mezőgazdasági dolgozók száma háromszorosa volt a szellemi dolgozókénak.

A gyermekeknek forró kakaót adtak az osztrákok 

- Ausztriában milyen körülmények fogadták a magyar "hősöket"?

- Miután Bécs volt a központja/elosztóhelye a Nyugatról Magyarországra küldött segélyszállítmányoknak - mint az utolsó állomáshely a "vasfüggöny" előtt - s a november 4-i szovjet intervenció hírére a bécsi és a kelet-ausztriai kórházak felkészültek az ellátásra szoruló magyar menekültek fogadására, mondhatjuk azt, hogy Ausztria felkészülten és szívélyesen, együtt érzően fogadta a Magyarországról érkezetteket.

Ebben közrejátszott az is, hogy Burgenland, illetve Bécs egy része 1955-ig, az osztrák semlegesség aláírásáig szovjet katonai megszállás alatt volt, amiről nem voltak túl jó emlékei az érintett osztrák térségek lakóinak. Átérezték tehát, milyen lehet a helyzet ott, ahonnan a magyarok érkeznek.

Egyébként az osztrák határőrök és csendőrök - s az egyszerű határ menti osztrák lakosok is - segítőkészek voltak, rögtön pártfogásukba vették az érkező magyarokat, elkísérték őket a legközelebbi vöröskeresztes menhelyre, de az is előfordult, hogy először helyben megmelegedhettek, a gyermekeknek forró kakaót adtak.

Minderről egyébként megható tudósítások jelentek meg a nyugati sajtóban.

"1957 végéig az USA 35 ezer, Kanada 24 ezer, Ausztrália több mint 9 ezer magyart fogadott be"

- A nyugat miben tudta segíteni az '56-os magyarokat, milyen lehetőségeket biztosított számukra?

- A menekültek táborokba kerültek, ahol felkeresték őket egyes nyugati országok képviselői és felajánlották a letelepedés lehetőségét (felsőfokú továbbtanulással vagy munkahellyel).

Az ajánlatok különbözőek voltak; akadt olyan ország, amely például nem óhajtotta, hogy területén egykori párttag magyarok legyenek.

Az Egyesült Államok az érvényben lévő bevándorlási törvény kvótáit jelentősen megemelte, nagy aktivitást mutatott a korábban rendkívül merev kanadai kormány, de a menekültekkel szemben inkább elzárkózó svájci kormány is igen sok magyar előtt nyitotta meg határát.

1957 végéig az USA 35 ezer, Kanada 24 ezer, Ausztrália több mint 9 ezer magyart fogadott be. Ugyanekkor például Nagy-Britanniát 20 ezren, Nyugat-Németországot 14 ezren, Svájcot 12 ezren, Franciaországot 10 ezren, Ausztriát 19 ezren választották új hazájuknak. De kerültek magyarok Svédországba vagy éppenséggel Latin-Amerikába is.

Nagylelkű gesztus hosszútávon kifizetődött a nyugati államoknak

- Bár tudom, hogy ezt nehéz összegezni, de a nyugati államokban mennyire váltak sikeressé, elfogadottá szakmájukban az '56-os magyarok?

- Erre a kérdésre valóban nehéz válaszolni. Kétségtelen, hogy nem minden emigráns magyar találta meg a számítását és nem mindenki boldogult úgy, ahogyan elképzelte.

A túlnyomó többség azonban igen, és az 1956-os "magyar példa" éppen azt bizonyította szemléletesen, hogy a menekültek befogadása kezdetben ugyan pénzügyi és szociális terhet jelenthet a befogadó ország számára, ám ez a nagylelkű gesztus hosszú távon kifizetődik.

"A kamera mindig mosolygós és derűs hazatérőket mutatott a hegyeshalmi határátkelőhelynél"

- A győri Török István tragikus története - a forradalomban résztvevő fiatalember kijutott Amerikába, de honvágya hazahívta, mire elkapták és kivégezték - mennyire egyéni dráma? Hányan tértek vissza Nyugatról az ötvenes évek végen?

- A Kádár-kormány nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy a Nyugatra menekülteket minél nagyobb számban hazacsábítsa, s így bizonyítsa a külvilág számára, hogy nincs terror és bosszúállás Magyarországon.

Kádár már 1957 elején amnesztiát ígért azoknak, akik engedély nélkül távoztak, de bizonyos határidőn belül hazatérnek. Amerikai adatok szerint 1957 végéig mintegy 11 ezren jöttek vissza Magyarországra, a regisztráció nélküli és későbbi visszaszivárgás legfeljebb még néhány ezer főt érintett.

A korabeli magyar filmhíradó kiemelt figyelemmel követte a hazatelepüléseket, a kamera mindig mosolygós és derűs hazatérőket mutatott a hegyeshalmi határátkelőhelynél.

"Kádár és társai nemegyszer megszegték a büntetlenséggel kapcsolatos ígéretüket"

Többeket meg is szólaltattak, akik engedelmesen felmondták a leckét a kapitalizmus szörnyű kizsákmányoló és nyomorba taszító voltáról, arról, hogy nyugaton sincs kolbászból a kerítés, meg hogy a nyugati kémszervek be akarták szervezni őket saját szülőhazájuk ellen.

A hazatérők általában azért szánták rá magukat erre a döntésre, mert semmilyen idegen nyelvet nem beszéltek, emiatt idegennek tartották magukat, akik képtelenek beilleszkedni vagy elegük lett a tábori létből vagy úgy érezték, hogy nem tudnák megszokni a befogadó közeget, mert ott más a mentalitás. Vagy egyszerűen honvágyuk volt - minden itthon tapasztalt szörnyűség ellenére.

Kádár és társai nemegyszer megszegték a büntetlenséggel kapcsolatos ígéretüket. Nemcsak az említett Török Istvánt vonták a legsúlyosabb ítélettel felelősségre, hanem meg kell említeni például Steiner Lajos Budapest VII. kerületi nemzetőr-parancsnokot, aki az NSZK-ból jött vissza és 1958 nyarán kivégezték, vagy Wittner Máriát, aki szintén bízott Kádár szavában, aztán halálra ítélték, s végül 1970-ben szabadult.

"Az állambiztonsági szervek szigorúan megfigyeltek a minden hazalátogatót"

- A Kádár-rendszer mikortól kezdve "nézte el", hogy egykori '56-osok hazalátogassanak Magyarországra, s találkozzanak rokonaikkal?

- Nagyjából az "ellenforradalom" tizedik évfordulója, azaz 1960-as évek közepe után kezdte a kádári vezetés engedélyezni a "disszidens" magyarok hazalátogatását.

Leginkább azok jöhettek, akik 1956-ban nem játszottak érdemi szerepet, "csak" elhagyták az országot. Persze az állambiztonsági szervek szigorúan megfigyeltek minden hazalátogatót.

Idővel enyhült a hivatalos szóhasználat is. Az 1970-es években már nem "disszidensek" voltak, hanem "idegenbe szakadt hazánkfiai".

A hazalátogatási engedékenység egyrészt politikai propaganda üzenetet hordozott a külvilágnak, azaz a Kádár-rendszer megszilárdulását volt hivatva igazolni ("hazalátogathatnak, ez nem rendíti meg a fennálló rendet").

Hazatérés három évtized után

Másrészt Magyarországnak égető szüksége volt a keményvaluta bevételre, és a hazalátogatókból igyekeztek is a lehető legtöbb dollárt vagy márkát kisajtolni (például a kötelező beváltás révén, nyomott árfolyamon).

Természetesen az 1956-ban fegyvert ragadók vagy vezetői szerepet betöltők túlnyomó része csak Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i ünnepélyes újratemetésekor léphetett ismét magyar földre - több mint három évtized után.


Névjegy - Tischler János

Budapesten született 1967-ben. Lengyel-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1993-ban. 1991 és 1998 között, illetve 2001-től az 1956-os Intézet tudományos főmunkatársa. 1998-2001-ben a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese.

Fő érdeklődési területe a lengyel-magyar kapcsolatok története a 20. században, különösen 1945 után. E témakörben közel háromszáz publikációja jelent meg.

2000-ben summa cum laude minősítéssel védte meg PhD-disszertációját, amelynek címe: Lengyelország és Magyarország a két nemzet sorsfordító történelmi eseményei idején, 1956-ban és 1980-81-ben. A doktori munkát 2001-ben könyv alakban kiadták lengyel nyelven.

A mű jelentős sikert aratott a szakma és az érdeklődő olvasók körében egyaránt. Csaknem húsz ismertetés és kritika jelent meg róla a legtekintélyesebb lengyel sajtóorgánumokban, valamint hangzott el a rádióban és a televízióban.

A kötetet, kiegészítve s némileg átdolgozva 2003 októberében jelentette meg közös kiadásban az 1956-os Intézet és a pécsi Jelenkor Kiadó "Hogy megcsendüljön minden gyáva fül" - Lengyel-magyar közelmúlt címmel.

2006 októberében az ő szerkesztésében adta ki az 1956-os Intézet a Budapestről jelentjük… című vaskos könyvet, amely az ötven évvel ezelőtti nyugati és keleti sajtó magyar vonatkozású írásaiból összeállított válogatást tartalmazza.

1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Nagy Imre Emlékplakettet vehette át, 2001 novemberében pedig a lengyel-magyar kapcsolatok terén végzett addigi kulturális és tudományos tevékenysége elismeréseként, lengyel közéleti személyiségek kezdeményezésére, Aleksander Kwa¶niewski államfőtől egyénileg megkapta a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából a Szabadság Hőse kitüntetést adományozta neki Sólyom László köztársasági elnök.

2001 óta részt vesz az 1956-os Intézet keretében folyó kutatásokban is, melyek célja Magyarország történetének feldolgozása az 1960-as és 70-es években.

Ebben a témakörben is számos publikációja látott napvilágot.


Olvasóink írták

31 hozzászólás
12
  • 31. szabo1936 2010. november 11. 17:58
    „elemer
    Sulyok Dezso
    Hadnagy az elso vilahaboru allat katona tiszt a Kun Bela komun alat,kesob csendor tiszt.
    1945 utan a haszonleso politikai karrierristak egyike.
    1945 utan a bolsevista terror uralom nepugyesze o segedkezet Imredy Bela es sok masok kivegzesehez.
    Konyveirol:McCartney angol tortenesz nyilatkozata: "Adatai egyaltalan nem fedik a valosagot es allitasai teljesen komolytalanok"”
  • 30. elemér 2010. november 10. 17:53
    „A történelmet én jobban ismerem, mint a az ottani magyaroskodó szófosók a mai napig. Sulyok Dezsöbát én személyessen ismertem Amerikában. Elöveszem a könyvét amit ajándékozott: Sulyok Dezső, A Magyar Tragédia és elovasom mint referenciát.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Sulyok_Dezs%C5%91”
  • 29. szabo1936 2010. november 10. 16:38
    „Elemer
    It was a compliment,you are one lucky S.O.B.”
  • 28. elemér 2010. november 10. 16:04
    „Szabó manapság minden itt van az orrod elött angolul és sokminden magyarul. Ami engem érdekel annak utánanézek. Azt hogy ki inditotta az elsö világháborut és miért én már 56 elött is tudtam. Nem ezért vagy azért de nem a bokorban születtem.”
  • 27. szabo1936 2010. november 10. 15:51
    „Elemer
    Mi vagy te Phd in History?
    Azt gondoltam,hogy a te degred az "Artificial Insemenation of Buffalos"”
  • 26. fortuna54 2010. november 10. 11:02
    „Elemér,sok mindenben igazad van,de hidd el ,nekem jó érzés ha hazalátogatok.Annak ellenére,hogy több okos berci,ezt szeretné nekem megtiltani. Vannak otthon barátaim,ismeröseim,és jókat beszélgetünk,nosztalgiázunk.Azért végleg vissza nem mennék,mert itt van a család,itt kell élnem.”
  • 25. elemér 2010. november 10. 03:40
    „Hazajárásnak az a elönye hogy utána jobban megbecsüli az ember uj hazáját. Én csak csodálkoztam mikor a hazajárók visszajöttek és mesélték hogy ott milyen jó. Miért nem maradnak ha az olyan jó ? Egész más az ellátogatni meg ott ragadni.”
  • 24. fortuna54 2010. november 10. 03:30
    „Abban azért igazad van,hogy nem jók a sógorok,mert már tóldi miklós is feléjük lódítótta a malomkövet.Azt szeretem benned,hogy annyi év után,még ilyen nagy magyar vagy.”
  • 23. fortuna54 2010. november 10. 03:22
    „17-es-56-os. Hogy mikori vagyok,hát nem éppen tegnapelötti.Hogy mikor mentem elöször haza,1968-ban mivel én nem a börtönböl menekültem.Én trájszkirchen ben voltam a lágerban,ahol függö ágyon aludtunk,és már untuk a sok kacsapecsennyét.”
  • 22. elemér 2010. november 10. 00:47
    „Leggyakorib kérdés a mai napig Mo.-n ? Igaz e hogy Amerikában jobb ? Igen ez igaz, mert a kimutatások is ezt igazolják. Egy gazdagab demokratikus multikulti társadalomban, jobbak az életkörülmények. Kevesebbet izgul az ember és jobb lehetöségei vannak neki és családjának. Jobb a nyugdij és az idöjárás.”
  • 21. elemér 2010. november 10. 00:37
    „Szabó hallotál már a nagyhatalmakrol és a gyarmatosittókrol ? Olvasd el hogy és miért kezdödött a buli. Lényeg itt hogy értsd. Mo. ott semleges nem lehetett, épp ugy mint az osztrákok sem. Mo. tragédiája hogy rossz helyen van.

    Első világháború A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Pontosság ellenőrzött

    Az első világháború (I. világháború, a második világháború előtt egyszerűen csak ,,A nagy háború") 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.”
  • 20. szabo1936 2010. november 09. 22:41
    „Elemer
    Megegyszer koszonom a tortenelmi leckedet.
    Kiegyezes= Olvasd mar el,hogy az olasz emigracioban elo Kosuth Lajosnak mi volt a velemenye a kiegyezesrol.”
  • 19. elemér 2010. november 09. 22:14
    „18. h.sz. szabo1936
    A Habsburg birodalom központja Bécs volt. A kiegyezés után Mo. egyenjogu volt a birodalomban Ausztriával. A Szarajevói merénylet után a Németek vezették a monarchiát a háboruba. Az Amerikai történészek is elismerik hogy az USA-nak semmi köze nem volt az elsö világháboruban. Az a kifogás hogy a Németek megtorpedoztak egy hajót igen gyenge. Sopron pedig ugy maradt Magyar, hogy a svábokat megruházták a választások elött.

    17. h.sz. 56-os

    Husz évig vártál hogy hazamehess. Én csak csodálkozni tudok az ilyen embereken. A csalásokban is tévedsz. Mo. sokkal jobban néz ki mint a ruszkik vagy a szomszédok a környékben. Mo. 50-ik a korrupcio listán, ahol nyugati országok és az unio szerepel. Ázsia és Afrika az gyengébb.

    http://www.transparency.org/policy_research/surveys_indices/cpi/2010/results (kattints és read report)

    Nem ott a baj hogy megjártad a világot, hanem ott hogy tájékozatlan vagy a világban.”
  • 18. szabo1936 2010. november 09. 18:07
    „Az osztrakoknak most van pofajuk Burgelandba ki irni az uzletbe,hogy "magyarok ne lopjatok" En azt lattam egyszer amikor atutaztam Nemet Orszagbol Magyar orszagaba.Amikor igen hangosan megkerdeztem a tulajdonost,hogy hat ti miert loptatok tob szaz evig a magyarokat akor befogtak a pofalyukat es egy arva szot sem szoltak.
    Elemer
    Koszonom a kioktatasodat az 1 vilaghaborurol.De halotal te Sarajevorol es az osztrak tron-oroksrol akit 1914 ben a szerbek meggyilkoltak? Persze az amerikai iskolakban a tortenelmet maskep tanitsak mint Europaban!”
  • 17. 56-os 2010. november 09. 17:46
    „14. szabo1936 2010.11.09. 16:46

    Tökéletesenn igazad van. Piócák. Dehát már csak arra volt kiút.
    Szerencsére én csak 7 napig voltam Feldkirchen-be.
    A kaszárnya körül volt vlve katonákkal és kimenni tilos volt.
    A szobákba, öreg matracokon, úgy feküdtünk mint a sardin-ok a kevés kajával.

    16. fortuna54 2010.11.09. 17:21

    Ne keverd össze a szezomz a fazonnal, se az alázatos egyházi atyákat a gyalázatos fegyházi gatyákkal.

    Elöször is mikori vagy ? 56-os biztos nem.
    Másodszor, mennyi idöt kellet várnod hogy hazamehess ?
    Nekem 20 évet kellett várnom hogy hazamesse, de csat öt (5) napra !!!
    Aztán megint eltel 10 év miután újra !!!
    Abba igazad van hogy nemigen hiszem hogy sok magyar járta meg a kalváriát mint én

    Viszont, 91-töl többször voltam otthonn és alighanem sehol a világon nem találsz annyi csalást, profilesést mint a volt "szocialista" országokba. MO-t is beleértve.
    Lassan már a levegö se lesz már magyar. Ott volt a vagon gyár; mi van most ? importálni kell a vonatokat !”
  • 16. fortuna54 2010. november 09. 17:21
    „11-es 56-os.Amind látom,te már mindenhol jártál,talán még a másvilágon is.Furcsa egy alak vagy.m.orszagon nem érzed magadat otthon? Hát akkor ,ne járj oda.ÉN viszont köszönöm az osztrákoknak a segitségét,az emigráció elsö napjaiban.És sürün látogatok haza,mert igenis jól érzem ott magamat,családommal együt.”
  • 15. elemér 2010. november 09. 17:06
    „9. h.sz. CsabaKiraly

    Az 56-osok felfrissitették és felépitették a régi és uj Magyar intézményeket. Egyetlen jelentöségteljes ujság volt az USA-ban amit Magyarok olvastak, és ma is megvan. online is olvasható:

    http://www.nepszava.com/

    Ami pedig a bünözést illeti, az egyáltalán nem reprezentállta az 56-osokat, se Amerikában se a nagyvilágon. Ezek a u.n. ethnikai települések kimentek a divatbol és nem jellemzök a sikeres beilleszkedésre. Probléma ott volt, hogy az uj világban, a Magyar müsorok régimódiak voltak. Ez volt a rock´n´roll aranykorszaka és nem a cigányzene, vagy Petöfi költeményei, ami az embert érdekelte. Ezért nem fogják a magas belépöket fizetni. Aki ilyesmit akar, az ma is hallgathat Amerikában cigányzenét és ehet turóscsuszát vagy palacsintát, $6.50 két darab. Ma ha jön elöadó Mo.-rol akkor kattintok, Youtube és megnézem. Akarom tudni hogy érdemes e befizetni. Ezt már párszor elmagyaráztam, de a magyaroskodóknak ez magas. Akik hosszab ideig voltak Ausztriai táborokban azoknak más a tapasztalatai. 56-osok ott sokáig nemvoltak, és kétlem hogy te 56-os vagy. Úgy néz ki hogy te is szerettél volna az lenni.

    Örmester úr: Az elsö világ háborut Német nyomásra kezdték, mert a Németek kivoltak zárva a világpiacrol. Ezt manapság elfogadják, mint történelmi tényt. Mo. legnagyob kereskedelmi partnerje Németország. Németek azok akik a Magyar gazdaságot talprállitják.”
  • 14. szabo1936 2010. november 09. 16:46
    „Meg egy kis kiegeszites nem ertem azt,hogy MO on miert hivjak az osztrakokat sogoroknak hat ok nem az en sogoraim.Ok kezdtek el az 1 vilaghaborut az koztudat,hogy a monarchiaban hiaba hivtak osztrak magyar az tortent amit ok akartak.Elvesztetek a haborut es utana meg volt pofajuk magyar lakta falvakat kovetelni Burgelanba!Sajnos meg is kaptak persze a rongyos gardatol ugy feltek mint a tuztol.Szep sogorok ezek a csotanok meg Sopront is szeretek volna megkapni.”
  • 13. szabo1936 2010. november 09. 16:34
    „CsabaKiraly
    En mar 56 elot voltam Ausztriaban na elmondom neked,hogy a csotanok (osztrakok) sem angyalok.Amikor en atszoktem engem Becsben a Ost-Banhofban kaptak el a rendorok nem volt konyu atmani a magyar hataron 1955 januarjaban az sem volt konyu onan Becsig eljutni.Engem 14 napra bezartak a bortonbe illegal hatar atlepes cimel es ez a legtob magyaral megtortent.A csotanok jol kerestek a menekulteken minden egyes menekultert kaptak naponta egy dollart aboll havonta nagylelkuen adtak mint segelyt 6 dollart.En mindig maskep neztem az csotanokat amikor Becsbe szoktam csavarogni azt a sok szep epuletek nezegetni pl Hoffburg stb nem ara gondoltam,hogy ok milyen finom emberek hanem ara,hogy vajon hany magyar ember izadsagabol epitetek azok ijen dolgokat.Meg most is raboljak Mo ot de most nem a labanc katonaikal hanem a penzukel gyarmatositanak.Szoval en soha sem fogom azt mondani,hogy Long Live Austria.A magyar nem elciganyosodot hanem megtanulta,hogy kell viszavagni az elnyomoknak! You have a nice day.”
  • 12. elemér 2010. november 09. 10:45
    „Pár héten bellül megérkeztem Amerikában. Jó ut volt. beiratkoztam a suliba, ahol nagyon jó volt a hangulat. Tánc, csajok minden amit vártam és ez mind ma is megvan, csak azóta ujitottak.

    http://www.youtube.com/watch?v=RMmHgZ_XdfU&feature=fvst”
31 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zenészekkel a zenészekért a Richter Teremben

A Győri Filharmonikus Zenekar adott koncertet szombaton este az ötvenéves győri Richter Teremben. Tovább olvasom