Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

45 perces tűzpárbaj: magyar nemzetőrök 17 foglyot szabadították ki Écsen - videó, fotók

1956. november 8-án délelőtt az écsi vasútállomáson bányászokból álló nemzetőrök megtámadtak egy szovjet konvojt. Az akciónak köszönhetően mind a tizenhét magyar fogoly el tudott menekülni a Sokorói-dombság erdői felé. A tűzharcban életét vesztette egy 20 éves bányász, Nyírádi József.

Tudunk több szovjet alakulatról, akik a határon is átkelve harcoltak osztrák területen


"A magyar forradalom leverését szolgáló szovjet támadás november 4-én hajnal kezdődött el. A hadművelet fedőneve `Forgószél´ volt, amit a `Mennydörgés´ fedőkód elhangzásakor indítottak meg.

Hatvan ezer katona és tizenhét hadosztály vett részt a hadműveletben, a több ezer löveg és páncélos mindent elsöpörve esélyt sem adott a néhány ezer fős felkelőnek, nemzetőröknek.

Győr-Sopron megyében a fő útvonalak mentén keleti és déli irányból érkeztek a tankhadosztályok, amelyek a 8. szovjet hadsereg alárendeltségébe tartoztak Babadzsanjan tábornok vezetésével.

A fő közlekedési vonalakat, laktanyákat és a városokat azonnal elfoglalták, körülvették. Érdemi ellenállást kevés helyen tudott kifejteni a forradalom gyenge, hadseregnek nehezen nevezhető hadereje.

Újra tankok vonultak Győr, Sopron Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Csorna utcáira, de még a főutak menti kis településekre is jutott néhány orosz katonai jármű, hogy szétkergesse, megfélemlítse a községi forradalmi tanácsokat.

A soproni, mosonmagyaróvári diákok ellenállást terveztek, ki is vonultak a város szélére, de az utolsó pillanatokban mégis visszavonultak, kilátástalannak ítélve a helyzetet. Ellenállást a soproni és a hegyeshalmi határőrség egyes alakulatai fejtettek ki, akik a túlerő elől osztrák területre hátráltak.

Tudunk több szovjet alakulatról, akik a határon is átkelve harcoltak osztrák területen, nem kevés nemzetközi jogi szabályt felrúgva" - kezdte Nagy Róbert, a Győr-Moson-Sopron megyei levéltár történésze.

A nemzetőrök közül életét vesztette az alig 20 éves Nyírádi József

A szovjet "Forgószél" hadműveletet követően a megyei katonai események kevésbé ismert, napjainkban is számos megválaszolatlan kérdést felvető momentuma volt "az écsi csata".

"November 8-án tíz óra körül Tatabánya felől érkező bányászokból álló nemzetőr csapat megtámadott tizenhét foglyul ejtett magyar forradalmárt szállító szovjet konvojt az écsi vasútállomás közelében.

A foglyokat feltehetőleg kerülő utakon Székesfehérvárra akarták vinni minden bizonnyal egy BTR-152-es típusú járművel.


Videó: Cseh Róbert.


Az erős tűzharc körülbelül negyvenöt percig tartott, melynek eredményeként mind a tizenhét fogoly kiszabadult, s a Sokorói-dombság erdői felé el tudott menekülni.

A nemzetőrök közül életét vesztette az alig 20 éves Nyírádi József, míg a szovjet katonáknak több sebesült bajtársukat is el kellett látniuk a fegyverropogás közepette, illetve azt követően.

Egyes visszaemlékezések szerint és a forradalmárok ellen felhozott vádirat szerint szovjet katonák is életüket vesztették a tűzpárbajban, melyről a mai napig nem tudunk biztosat, de később a megtorlások idején ennek a kérdésnek ellentmondásos módon rendkívül komoly jelentősége lett" - folytatta Nagy Róbert.


Nyírádi józsef sírja az écsi temetőben


Hamis vádak a megtorlás idején


A magyar hatóságok biztatására az Egyesült Államokból hazatért, majd az amnesztia ígérete ellenére 1958 decemberében kivégzett győri forradalmár Török István barátja és bajtársa, Büki Lajos november 10-én a Sokorói-erdőben találkozott a bátor nemzetőrökkel.

"Miután a szovjet páncélosok elözönlötték az országot november 4-én, rövid időn belül forróvá vált a talaj a lábunk alatt, hisz a pufajkásokat nagyon gyorsan összehívták, akikről tudtuk, hogy a forradalmárokra fognak vadászni. Istvánnal közös albérletben laktunk Győrben, s azt javasoltam neki, hogy húzzuk meg magunkat a nagyszüleim sokorópátkai házában.

Két másik fiatal, Élő Tibor és Dombi Ilona szintén csatlakozott hozzánk, illetve Ilonával volt egy 12 éves korú gyermek is. Miután elutaztunk falura, november 10-én találkoztunk a bányászokból verbuválódott nemzetőrök vezetőjével, Aba Mihállyal.

Tőle tudtuk meg, hogy mi történt az écsi vasútállomás közelében, s azt is, hogy a szovjetek lelőtték az egyik társukat, Nyírádi Józsefet. A forradalom leverését követő megtorlásokra jellemző volt, hogy a magyar szabadságharcosokra olyan bélyeget is rá akartak sütni, melyet nem követtek el.

A fegyveres szervezkedés vádja mellett például az is szerepelt a vádiratunkban - miután a hatóságok tudomására jutott, hogy találkoztunk Abával -, hogy a bányászokkal közösen akartunk volna fegyveresen megtámadni győri célpontokat.


Grafikán a szovjet konvoj


A foglyok közül kiszabadított orvostanhallgató műtötte meg a szöuli olimpia előtt Borkai Zsoltot


A több mint húsz fős nemzetőr alakulatból Aba Mihályon kívül Kovácshegyi Szilveszterről tudunk, aki végül kényszer hatására beismerte, hogy használta a gépfegyverét Écsen.

Noha Aba Mihály be tudta bizonyítani, hogy fegyver nélkül vállalta a maroknyi csapat vezetését, őt és Kovácshegyi Szilvesztert is életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de azt még nem tudjuk, hogy végül mi történt velük a fogságban.

A tűzpárbajban életét vesztő komlói Nyírádi Józsefről kevés információval rendelkezünk, sajnos, elképzelhető, hogy szülei soha nem ismerhették meg fiúk hősies történetét.

Biztos ugyanakkor, hogy az écsiek tisztességgel eltemették a húsz éves bányászt, s már a szocializmus évtizedeiben titokban gondozták a sírt, s november 8-án többen gyertyát is gyújtottak az emlékére.

A 2000-es években jutott tudomásomra egy rádióműsor kapcsán, hogy Dr. Nemes György orvosprofesszor a tizenhét kiszabadított fogoly között volt. A professzor negyedéves orvostanhallgatóként segített ellátni a forradalmárok sebesüléseit 1956 őszén.

Ő nem megyei származású, de érdemes megjegyezni róla, hogy 1987-ben ő műtötte meg sikeresen a szöuli olimpia előtt Borkai Zsolt vállsérülését. Nemes professzor szintén évről évre visszatér az écsi temetőbe, s lerója a kegyeletét Nyírádi József sírja előtt" - mondta Büki Lajos.

Majd hozzátette: "a fogolyként szállított forradalmárok többsége fővárosi volt, akiket az akkori Rákóczi-laktanya (mai Frigyes-laktanya - szerk.) pincéjében őriztek".

A szovjet parancsnok valószínűleg félt beismerni, hogy több katonáját is lelőtték Écsen 

A szovjet egység hivatalosan "elismert" veszteségei a megtorlás éveiben zajló perekben a magyar szabadságharcosok malmára hajtotta a vizet.

"Kutatómunka után sikerült megszereznünk a szovjet egység parancsnokának orosz nyelvű jelentését, melyben nem esik szó elesett szovjet katonáról.

Természetesen nagyon nehéz biztosat állítani ebben a kérdésben, de helyi források több helyütt is halott szovjet katonákról számoltak be.

A nemzetőr csapat részéről november 8-án nagyon bátor tett volt a szovjet szállítókonvoj megtámadása, pontosabban az, hogy nem tértek ki az ütközet elöl, hisz ekkor már a szovjet csapatok az ország egész területén uralták a helyzetet.

Ha az écsi ütközetet eredményesség szempontjából értékeljük, akkor a 17 fiatal nemzetőr sértetlen kiszabadulása alapján az összecsapást magyar oldalról a megszállók elleni harc egyik sikertörténeteként könyvelhetjük el" - közölte Dr. Czapáry-Martincsevics András, nemzetőr-vezérőrnagy, az 56-os hagyományápolásban szerepet vállaló Magyar Nemzetőrség "Török István" Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének elnöke.

Utóbbi véleményt osztja Nagy Róbert történész is. "Egyébként is nagy blamát jelentett a szovjet egységnek megszégyenülten, foglyok nélkül visszafordulni Győrbe.


Büki Lajos, Dr. Czapáry-Martincsevics András és Nagy Róbert az écsi vasúti átjárónál - fotók: Cseh Róbert.


Mindezt csak tetézte volna, ha a felsőbb katonai vezetésnek írt jelentésben halottakról is beszámoltak volna.

Az eset kapcsán perbe fogott magyar forradalmárokat viszont így nem tudták később gyilkosság vádjával illetni, s feltehetőleg többen is ennek révén kerülték el a halálbüntetést" - vélekedett a megyei levéltár történésze.

Büki Lajos zárszóként reményét fejezte ki, hogy mind a nemzetőrök, mind a kiszabadított foglyok történetéről több mindent megtudhatunk a jövőben, sőt, néhányukkal személyesen is megismerkedhet az utókor.



Nem volt fürge, de gépfegyverrel szerelték fel a szovjet páncélozott járművet

"A magyar foglyokat szállító, páncélozott szállítójármű nagy valószínűséggel BTR-152-es típusú lehetett. A BTR-152-es katonai járművet 1950 és 1993 között használták előbb a szovjet, majd az orosz hadseregben, s a hatvanas évek végéig 15000 darab készült belőle.


Az BTR-152-es
Az BTR-152-es

A páncélozott kocsi első komoly bevetése Magyarországon volt 1956-ban. Mint szállítójármű nem volt túl fürge, Zil teherautó alvázzal és motorral gyártották és 7,62 milliméteres géppuskával szerelték fel, s ami a legérdekesebb adat, hogy 17 fő szállítására volt alkalmas.

Ez alátámasztja a szovjet parancsnok jelentését az écsi tűzharcról, miszerint 17 foglyot helyeztek el a páncélozott szállítójárműben Győrben" - ismertette a jármű legfontosabb adatait Nagy Róbert.
  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Légi felvételek a Dunakapu térről: nézze meg a Duna-bástyát!

Olvasó-tudósítónk küldte a madártávlatból fotózott képeket a győri Dunakapu térről. Tovább olvasom