Kisalföld logö

2018. 06. 22. péntek - Paulina 16°C | 29°C Még több cikk.

200 éve született az egyik legsikeresebb hadvezérünk - múltidézés Győr-Ménfőcsanakról fotókkal

A Kádár-korszak és a rendszerváltás utáni történelemoktatás jelentős hibája, hogy az 1848/49-es szabadságharc utáni bűnbak szerepét Görgei Artúrra osztotta. A '90-es években is úgy tanulták a diákok az iskolákban, hogy Görgei árulta el a magyar szabadság ügyét. A Győr-Ménfőcsanakon dolgozó könyvtáros, hadtörténész-technikus, Horváth Gábor segítségével rekonstruáljuk ünnepi írásunkban, hogyan vált kegyvesztetté a közvélemény szemében korának zseniális hadvezérre.
Ha Görgei Artúr köztünk lenne, nem örülne a zseniális jelzőnek. A vele született úri ember tartása tiltakozna a hangzatos kijelentéstől. Amikor az idős Görgeivel Móricz Zsigmond beszélgetett, a következőket mondta az aggastyán katona 1912 tavaszán: "Nem volt bennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor."

Szép dolog, itthon sokszor hiánycikk a szerény viselkedés, de a következő bekezdésben vitatkoznánk Görgei Artúrral. Bemutatjuk, miért elemezték szívesen katonai lépéseit a korabeli európai uralkodók – élükön az orosz cárral – az akkor fiatal férfinak. Görgei alig múlt 30 éves, amikor a császári és cári seregek ellen vezette a magyar honvédsereget.
 
Horváth Gábor a Bezerédj-kastélyban: 1848 decemberében itt is állomásoztak magyar csapatok, majd a kastély közelében zajlott a győri csata Görgei vezetésével 1849. június 28-án. Fotó: Béres Márton
Horváth Gábor a Bezerédj-kastélyban: 1848 decemberében itt is állomásoztak magyar csapatok, majd a kastély közelében zajlott a győri csata Görgei vezetésével 1849. június 28-án. Fotó: Béres Márton

Nászút helyett szabadságharc

Görgei 1818 elején született a felvidéki Toporcon, elszegényedett nemesi családban. Nem volt könnyű gyerekkora, de sokoldalúságára, logikus gondolkodására korán felfigyeltek. Apja nyomására katonai pályára lépett. 1832 és 1836 között a tullni katonai utászakadémia hallgatója, 1836-ban a császári-királyi 60. gyalogezred hadapródja lett. 1837-ben előléptették hadnaggyá, ekkor a magyar nemesi testőrségnél szolgált, majd 1842-ben a Nádor-huszárokhoz került. "A változatos szolgálati helyszínek révén Görgei értett a gyalogsághoz, a tüzérséghez és a lovagsághoz. Ezt a korban kevesen mondhatták el magukról a magyar katonák közül" - mondta Horváth Gábor.

A reformkorban ébredt fel benne a nemzeti érzés, a német helyett egyre többször szólalt meg anyanyelvén. Miután apja meghalt, a "lázadó" Görgei kilépett a seregből, hogy megvalósítsa régi álmát: vegyészetet tanuljon a prágai egyetemen. Miközben a Pilvax-ifjak fenekestül felforgatták Pestet 1848 márciusának idusán, Görgei a kókuszolaj zsírsav szerkezeteit kutatja a Moldva partján. Március 30-án feleségül veszi szerelmét, a francia Adéle Aubouin-t a prágai evangélikus templomban. A pesti események hatására azonban nászút helyett Görgei hazatér. Innentől üstökösként emelkedik a ranglétrán a honvédseregben.
 
Horváth Gábor kezében történelmi relikviák: a bal kezében Görgey István szignózott emlékirata, míg a jobban legyező, amit Görgei Artúr 1907-ben írt alá. Fotó: Béres Márton
Horváth Gábor kezében történelmi relikviák: a bal kezében Görgey István szignózott emlékirata, míg a jobban legyező, amit Görgei Artúr 1907-ben írt alá. Fotó: Béres Márton

Győrtől Szegedig

"Görgei vérbeli katona volt. Az ő eredményeiket egzakt tények alapján szokás mérni. Így nem lehet elvitatni Görgeitől, hogy a magyar fősereget többször nagy meglepetésre győzelemre vezette. A kivégzett aradi vértanúk közül két tábornok kivételével a többség Görgei-pártivá vált a harcok végére. Amikor Kossuth félreértésből vagy tudatosan, ez a mai napig nem tisztázott, 1849. július 1-én leváltotta Görgeit a fősereg éléről, Klapka és Nagy Sándor elvitte azt a levelet a kormányzónak, melyben a hadsereg tisztikara Görgei védelmére kelt" - hallottuk Horváth Gábortól.

Ez az írás egyszerre jelenik a Kisalföldben és a Délmagyarországban. A történelem furcsa fintora, hogy Kossuth és Görgei nézeteltérése Győrben kezdődött – a bűnbak szerep magja innen datálható – és Komárom mellett Szegedhez kapcsolódik. Pár sor erejéig még izgalomban tartjuk Olvasóinkat. A vita előzményét ugyanis érdemes körbejárni. 1848/49 fordulóján, a téli hadjárat során – a lényegesen kedvezőbb körülmények között harcoló Bem mellett - Görgei érte el a legtöbb eredményt, így Kossuth 1849. március 31-én fővezérré nevezte ki. A fiatal tábornok vezetésével jön a szabadságharc számunkra legkedvesebb szakasza, a dicsőséges tavaszi hadjárat. Görgei sikert sikerre halmozott, majd májusban koronát tett művére: 17 napos ostrom után visszafoglalta a császáriaktól Budát.
 
Görgei a világosi fegyverletétellel a felesleges vérontást elkerülte. Ekkor már többszörös volt a császári és cári seregek túlereje a magyarral szemben. Görgei Barabás Miklós litográfiáján.
Görgei a világosi fegyverletétellel a felesleges vérontást elkerülte. Ekkor már többszörös volt a császári és cári seregek túlereje a magyarral szemben. Görgei Barabás Miklós litográfiáján.

Az orosz medve

A honvédsereg Görgei lába előtt hevert, Kossuth érezte a 31 éves tábornok népszerűségét. Ráadásul Görgei szerint nem jött el az ünneplés ideje. Görgeit május 27-én kinevezték altábornaggyá, egyúttal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát is, de egyik jutalmat sem fogadta el. A diadalmas április eleji csaták után felajánlott gödöllői kastélyt és koronauradalmat is visszautasította. Kossuth politikusként joggal gondolhatta, hogy a fiatal katona nem hajlandó vele osztozni a sikereken. Görgeit azonban nem a népszerűségi lista érdekelte. Tisztában volt vele, hogy az osztrákok egyedül képtelenek győzni ellenünk. Egyre fenyegetőbb volt az orosz medve árnyéka...

Amitől sokan tartottak, 1849 június elején ténnyé vált: az osztrák csapatokat az orosz cári alakulatok segítették. A magyar kormánynak nem sikerült tárgyalásokkal elérni az orosz haderő kivonását hazánkból, Miklós cár hajthatatlan. Az oroszokkal erősített Haynau-sereg ellentámadásba lendült június 28-án Győrnél, Komáromig szorították vissza Görgeit.
Görgei a csalódásról és a valóságról

"A katonai sikereimnek legnagyobb részét kémiai tanulmányaimnak, a búvárkodás révén szerzett értelmi fegyelmezettségemnek köszönöm. Kémiai tanulmányaim közben tanultam meg azt, hogy puszta okoskodásaiban, sőt megfigyeléseiben is mily sokféleképpen csalódhat az ember a valóság felől. Egyúttal azt is megtanultam, miféle módon lehet csalódásait sikeresen ellenőrizni, így a valóság felismeréséhez biztosan eljutni."

Kossuth nem hisz Komáromban

"A győri kudarc után, látva az egyre nagyobb túlerőt, Görgei azt javasolja Kossuthnak, hogy minden magyar katonát Komáromban vonjanak össze, költözzön ide a kormány is. A komáromi erődrendszer egyedi sajátosságának köszönhetően itt akár háromszor nagyobb katonai létszámot le lehetett kötni. Görgei hosszú védekezést ajánlott. A taktikája az volt, hogy keserves harcokkal sebet ejtsen az orosz és osztrák seregen, majd tárgyalásokkal több eredményét megőrizhessük a forradalomnak.

Kossuth nem hitt ebben és valószínűleg félt, hogy körbezárják a várban. Úgy határozott, hogy a magyar fősereget Szeged környékén kell összevonni. A katonák között elterjedt, hogy a magyar kormány azért utazott a déli határhoz, mert itt nyílt egyedül lehetőség menekülésre a török birodalom felé" - közölte Horváth Gábor, aki a szabadságharcot a szakirodalom mellett a világhálóra töltött korabeli iratok segítségével kutatja. "Görgei 200" című előadását több településen érdeklődve hallgatták.
 
Az 1849. július 2-án Komárom mellett vívott csatában Görgei a huszárroham élén súlyos fejsérülést szenvedett. Than Mór festménye megörökítette az ütközetet.
Az 1849. július 2-án Komárom mellett vívott csatában Görgei a huszárroham élén súlyos fejsérülést szenvedett. Than Mór festménye megörökítette az ütközetet.

Egy igazi úr száműzése

A többi történelem. Az is, hogy a komáromi erődöt Klapka maroknyi csapattal két hónapig tartotta a világosi fegyverletétel után. Görgei "árulását" több szerencsétlen tényező röpítette előbb a közvélemény felé, majd a történelemkönyvekbe. Miklós cár annyira tisztelte a katonai eredményeit, hogy megtiltotta az osztrákoknak Görgei kivégzését. Sőt, az orosz csapatok vezérének, Paszkijevicsnek parancsba adta, hogy Görgei kardját vigye el neki Szentpétervárra. (Nem lehetett őszinte a mosolya az orosz tábornoknak. Paszkijevicset szó szerint megalázta Görgei, amikor a váci csata után seregével kámforrá vált és az oroszokat kicselezve, súlyos sérüléssel a fején eljutott a déli határig.)

Akik tanúsíthatták volna Görgei ártatlanságát, kötél vagy golyó által haltak hősi halált 1849. október 6-án Aradon. Kossuth 1849 szeptemberében írt vidini levelében nevezte először árulónak Görgeit. Már ekkor és a későbbi évtizedek során azért volt szüksége az áruló bélyegre, hogy a magyar szabadság ügyét életben tartsa az emigrációba menekülő politikus. Görgeit Ausztriába internálták, az 1867-es kiegyezés után térhetett haza Magyarországra. Soha nem kapott jó munkát a vegyészetben sem. Testvére házában visszavonultan élt Visegrádon. Az első világháború kitörését is megérte, 1916-ban 98 évesen hunyt el. Kossuthra nyilvánosan soha nem tett becsmérlő kijelentést. Sőt, a Kerepesi úti temetőben levő díszsírnál lerótta a kegyeletét a "főnöke" előtt.
Görgei i-vel írta a nevét, a testvére y-nal

Görgei Artúr 1848-tól élete végéig i-vel, testvére István y-nal írta a nevét. A március forradalom után sok magyar nemes választotta az i betűt a nevében, Görgei Artúr a szabadságharc után is kitartott a döntése mellett. Ez a többségről nem mondható el.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meggondoltuk magunkat, a mester szerint nem kaphatjuk vissza a foglalót

Meggondoltuk magunkat, a mester szerint nem kaphatjuk vissza a foglalót
Olvasóink lakásfelújítással kapcsolatos fogyasztóvédelmi panaszait gyűjtjük össze, és megadjuk a válaszokat is. Tovább olvasom