Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

A határozatban leírtakból kiderül, hogy a zöldhatóság július 20-án előre be nem jelentett hatósági ellenőrzést tartott a győr-sashegyi hulladékkezelő központban, amelynek során megállapította, hogy a cég az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól eltérően végzi tevékenységét.

Az eltérés lényege, hogy a telepre beérkező lakossági vegyes hulladékból nem válogatják ki az energetikailag hasznosítható (azaz elégethető), viszonylag magas szervesanyag-tartalmú részt, így annak bálázása sem történik meg.

A Győr-Szol ehelyett a 28 napos érlelést követően a lerakótérben helyezi el a hulladékot anélkül, hogy vizsgálná, megfelel-e a jogszabályban a lerakásra előírt kritériumoknak.

A zöldhatóság megállapításai szerint idén február óta ez a gyakorlat, s a megfelelőségi vizsgálat nélkül lerakott hulladék mennyisége csaknem elérte a 19 ezer tonnát (s így a lerakó gyorsabban telik be, mint enélkül). Ezzel a cég kétféle jogszabálysértést valósított meg.

Szemétszállító a győr-sashegyi hulladékkezelő mű bejáratánál tegnap. A zöldhatóság szerint olyan szemét is a lerakótérbe került, amelynek esetében nem végeztek lerakhatósági vizsgálatot. Fotó: Bertleff András

Mivel a lerakott magasabb szervesanyag-tartalmú hulladék februártól nem rendelkezett a lerakhatósági (megfelelőségi) vizsgálatokkal, a zöldhatóság először 21 millió 719 ezer forintos hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta a zrt.-t, amely fellebbezést nyújtott be a döntés ellen.

"Ennek nyomán újból megvizsgáltuk a tényállást, a bírság kiszabásának alapját képező hulladékmennyiséget és a vonatkozó jogszabályokat. Visszavontuk első határozatunkat, újat adtunk ki, amelyben ezért szerepel jóval nagyobb, százhetvenegymillió forintos bírságösszeg" – mondta kérdésünkre Németh Zoltán, a zöldhatóság igazgatója.

A Győr-Szol az ügyben tegnap közleményt adott ki, emellett lapunk kérdéseire írásban válaszolt.

Ezekből kiderült: a cég már benyújtotta fellebbezését az ügyben. A társaság álláspontja szerint jogszabályi ellentmondás áll fenn, hiszen az előírások szerint kezelés nélkül hulladékot lerakni nem lehet, ha azonban a mechanikai és biológiai kezelés megtörténik, automatikusan az előírtnál magasabb lesz a maradék anyag oldottszervesszén-tartalma.

A zrt. kifogásolja a határozat azon megállapítását, miszerint a lerakott hulladék megfelelőségi vizsgálatát évente egyszer el kell végeznie, amit elmulasztott. "Ezzel szemben ez a vizsgálat megtörtént, 2010. április 6-án, a 2011-es mérési adatok kiértékelése a vizsgálatot végző szervezet részéről folyamatban van" – állítja.

Kérdésünkre, hogy az egységes környezethasználati engedélyben rögzítettekkel ellentétben miért nem válogatják ki az energetikailag hasznosítható hulladékfrakciót, azt a választ kaptuk, hogy ezt az Európai Unió – amelynek támogatásával a sashegyi hulladékkezelő épült – nem írja elő, egyéb kötelezettségük pedig nincs rá. "Az éghető hulladékfrakció próbaértékesítésére történtek kísérletek, azonban az eredeti tervekkel ellentétben a felvásárlási ár nem fedezi az előállítás, feldolgozás költségeit.

A jelenlegi jogszabályok szerint az ilyen hulladék szemétnek minősül, az erőművek azt nem kötelesek energetikai hasznosításra átvenni, sőt, befogadásukért kapupénzt kérnek.

Ezek a kiadások nincsenek a Győr-Szol költségeibe kalkulálva" – indokolta a társaság lapunknak, miért nem válogatja külön az égethető hulladékfrakciót. (Igaz, nyilván ekkora bírság sincs a cég büdzséjébe kalkulálva.)

Németh Zoltán, az észak-dunántúli zöldhatóság igazgatója a Győr-Szol zrt. közleménye kapcsán kérdésünkre elmondta: az egységes környezethasználati engedély pontosan előírja, hogy az égethető frakciót ki kell válogatni, a jogszabályok pedig egyértelműen rendelkeznek arról, hogy a hulladékot milyen feltételek mellett lehet lerakni.

"A mechanikai és biológiai hulladékkezelés során a maradék anyag oldottszervesszén-tartalma – ellentétben a Győr-Szol állításával – csökken, éppen ez a technológia egyik fontos szerepe. A bírság kiszabására egyébként nem emiatt került sor, hanem mert nem vizsgálták a lerakott hulladék megfelelőségét. 2010-ben ugyan volt vizsgálat, de akkor még nem rakták le az égethető frakciót.

Mivel februártól a zrt. az engedélyben szereplő technológiától eltért, nyilvánvalóan más összetételű hulladékot rakott le, mint amit 2010-ben bevizsgált, így erről a hulladékról nem rendelkezett megfelelőségi vizsgálattal" – tette hozzá Németh Zoltán.

A hulladékgazdálkodási társulás települései a társulás alapító okiratában nettó 695 millió forint önrészt vállaltak az új hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításához. Így a Győr-Szolra kirótt 171 millió forintos bírságösszeg annyi, mint amennyit átlagosan 27 önkormányzatnak be kell fizetni saját erő címén.

Bűz van. A Szabadhegyen és a Fehérvári úton élők folyamatosan panaszkodnak arra, hogy bűz van a sashegyi hulladékkezelő miatt. Szeptember 26-i cikkünkben a Győr-Szol elismerte, hogy a betonozott területen történő átmeneti tárolás és aprítás során a hulladékból jellegzetes szag szabadul fel. A cég a szaghatás csökkentése érdekében technológiai fejlesztést végez.