Kisalföld logö

2018. 08. 18. szombat - Ilona 18°C | 29°C Még több cikk.

Mi hajtja a rakétákat?

A Kisalföld Gyerekegyetemének szemesztere Győrben folytatódik október 25-én. A Széchenyi-egyetem előadójába azokból az iskolákból hívtunk meg gyerekeket, ahonnan a legtöbb kérdés érkezett hozzánk. A három órakor kezdődő előadást dr. Horváth András tartja Mi hajtja a rakétákat? címmel. Az előadásról a Revita TV felvételt készít, és DVD-lemezen is megvásárolható lesz majd, akárcsak a Gyerekegyetem összes előadása.
Figyelve a nagyvilágot, látható, nem csak a magyar gyerekek érdeklődnek a világ működése iránt. A Kisalföldet kiadó lapcsoporthoz tartozó újság, az angol Daily Mail szerkesztőségébe is érkeztek kérdések gyerekektől. A szigetország szerkesztői is megválaszolták azokat, és bizony sok olyan volt, amelyre csak szakemberek segítségével sikerült pontos feleletet adni. A gyerekek nagyon jókat kérdeznek, és a felnőtteknek fel kell kötni a gatyájukat, hogy érthetően válaszoljanak! Nos, nézzük, mi érdekelte a brit gyerkőcöket.

Miért kezdünk szédülni, amikor egy magas ház tetején állunk?
A szemünkkel általában a talajt a lábunk melletti magasságban látjuk. Ha azonban a talaj hirtelen a normálisnál sokkal távolabbra kerül tőlünk, akkor az agyunk megzavarodik. Vagyis megpróbálja korrigálni a különböző perspektívát, és igyekszik visszaállítani a távolságot arra, amit általában látni szoktunk. Ez az agy által végzett túlkorrigálás szédülést eredményez, ami bennünket szorongással tölt el.


Álmodnak-e a kisbabák?
Mivel a babák látása és képességeik korlátozottak, szinte lehetetlen elképzelni, hogy az újszülöttek álmodjanak. De mi mindannyian álmodunk éjszakánként, és a kisbabák többet álmodnak, mint a felnőttek – annak ellenére, hogy a kicsik látásérzékelése és a beszéde még nem fejlett. Álmukban fényeket, színeket, életlen képeket látnak, illatokat éreznek és zajokat hallanak – tehát azokat a dolgokat látják viszont álmukban, amelyek őket ébrenlétük során stimulálják.


Ha kettévágunk egy gilisztát, mindkét darabja életben marad?
Ebben az esetben a gilisztának az a vége marad csak életben, amelyiken a feje van, de csakis akkor, ha a gilisztát úgy vágjuk ketté, hogy a fő szervei a fejéhez tartozó darabhoz kerüljenek. Mivel a féreg nem tud új fejet és szerveket növeszteni, a test lényeges része nélkül képtelen életben maradni. De ha a fő szervei és a feje egy részben marad, akkor képes megújulni a giliszta teste.

Van-e a macskáknak köldökük?
Van bizony, és a köldökük a bordáik alatt van, hasonlóan az emberekéhez. Azonban a macska köldöke nem olyan, mint a miénk. A macskaköldök el van rejtve a bunda alá, és inkább heghez hasonlít, nem pedig az ember kerek köldökéhez. Ez a köldök a maradványa a köldökzsinórnak, ami az anyamacskát és a kölyökmacskát összeköti. Az anyamacska a köldökzsinórt a kölyök születése után a fogával rágja el.

Miért nem látunk soha újszülött galambot?
A kiskacsák, a seregélyek, a galambok és a papagájok hasonlóan néznek ki, de mi mégsem látunk soha újszülött galambot. Ez azért van, mert a kicsi galambok 35 napos korukig egyáltalán nem hagyják el a fészket. Amikor kicsik, még olyanok a tollaik, hogy nem tudnak repülni. Így akkor láthatjuk csak őket, amikor elhagyják a fészket, és kinézetre ekkor már nem különböznek a felnőtt galamboktól.

Miért nem rázza meg az áram a magasfeszültségű villanyvezetéken ülő madarakat?
Az elektromosság mindig szeret a legkönnyebb úton keresztüláramolni. A fémek és a könnyebb anyagok vezetik az áramot. Ez azért van, mert az apró atomok, amelyeket a fémek tartalmaznak, még maguknál is kisebb elektronokat tartalmaznak, amelyek atomról atomra vándorolnak. Így az elektronok atomról atomra szökellnek, és magukkal viszik az elektromosságot. De amikor a madarak egy magasfeszültségű vezetéken állnak, az elektronok nem tudnak átmenni azokba az atomokba, amelyek a madarak lábát alkotják. A madarak lába ugyanis nagymértékben ellenáll az elektromosságnak. Tehát amikor az elektromosság ezzel a két útiránnyal szembesül, akkor mindig a kisebb ellenállást választja, vagyis a vezetékben halad tovább.

Mi tartja fenn az eget?
A kérdés egyáltalán nem olyan buta, mint amilyennek hangzik. Az atmoszféra kizárólag gázokból áll. A gázok molekulái nagyon lazán kapcsolódnak. Tehát mivel a levegő összenyomható és rugalmas, a gravitáció miért ne hatna úgy rá, hogy összenyomja a molekulákat és fenntartja őket? És ahelyett, hogy néhány mérföld vastag lenne az atmoszféra, miért nem lehet néhány méter vastag? A gázmolekulák mozgása annyira nagy, hogy a gravitáció soha nem tud hatni rájuk. De amíg a molekulák körbeugrálnak, hiába nyomja őket lefelé a gravitáció, nem mozdulnak meg. Se erre, se arra. Ezért van az, hogy az atmoszféra cipzározza össze a Földet és az űrt.


Nőnek-e az asztronauták az űrben?
Igen! Az űrben a test nem érzi azt a lefelé irányuló erőt, a gravitációt, amit a Földön igen. Ennek eredményeképpen az űrben a hátgerinc csigolyái kissé eltávolodnak egymástól, ezért az asztronauták egy kicsit magasabbak lesznek. Amikor azonban visszatérnek a Földre, a gravitáció újra összenyomja őket a normál magasságukra.

Miért görbe a banán?
A banán fákon terem, méghozzá kötegekben, úgy, hogy körülveszi a fa törzsét. Az, hogy a banán görbe, bizonyítja, mennyire hatékony tud lenni a természet. A banán alakja azért görbe, mert egymáshoz közel préselődnek össze a fán. Ebből pedig az következik, hogy a fa törzse körül nagyon sok banán tud teremni, kötegenként, nyalábonként, csomónként közel 50 darab!

Miért válik életlenné a borotvapenge, még akkor is, ha a borosta puha?
A penge nagyon vékony – minél vékonyabb, annál élesebben tud vágni. És a vékonyabb penge metsző élén van néhány atom. Ahogyan a penge végighalad a borostás állon, a szőrszál meglöki az egyes atomokat a penge élén. Amennyiben a pengeélen sok szőrszál van, a penge hamar életlenné válik.

Miért sistereg az ital, ha jégkockát dobunk bele?
A folyadékban gázbuborékok keletkeznek, ha a folyadék szilárd anyaggal érintkezik. Különösen akkor, ha durva felületű anyaggal találkozik. Így a folyékony italban icipici potenciális buborékok ezrei vannak, amelyek szén-dioxiddá alakulnak át a pohár falára tapadva. Amikor egy durva jégkockát raknak egy pohár italba, a szén-dioxid azért harcol, hogy kapcsolódhasson a jégkockához, ezért számos gázbuborékot bocsát ki magából.

Ha lenyeljük a rágógumit, tényleg bélcsavarodásunk lesz?
Nagyon sok szülő figyelmezteti a gyerekét arra, hogy ez megtörténhet, de ez egyszerűen nem igaz. Habár a rágó ráragadt a cipőtalpra, a busz ülésére, a járdára, és beleragad a hajba, az emésztőszerveken akadálytalanul halad át, egyenesen halad tovább a gyomron és a beleken. A rágó ugyanis nem tud megtapadni a belek nedves, nyirkos, csúszós falán.

Miért nem megy a vér a denevér fejébe, ha az fejjel lefelé csüng?
Minden állatot olyanra „terveztek", hogy mindenképpen elegendő mennyiségű vér keringjen a testében attól függetlenül, hogy milyen testhelyzetet vesz föl. Ebben a denevérek sem különböznek az embertől. A folyamat bonyolult, és a szívdobbanás biztosítja azt, hogy a vért a test lényeges részeibe pumpálja az artériákon, a kapillárisokon keresztül, majd újra vissza a szívbe – mindez pedig anélkül történik, hogy a gravitáció hatással lenne a testre vagy parancsot adna a testnek. Az a tény, hogy a denevéreknek arányaiban nagyobb a szívük, mint több emlősnek, azt is jelenti, hogy a vér sokkal hatékonyabban pumpálódik körbe-körbe a testükben, és nem szalad a fejükbe csak azért, mert fejjel lefelé lógnak.

Ha egy autó 1000 mérföld per órás sebességgel halad felkapcsolt reflektorokkal, a fény gyorsabban halad, mint az autó?
Ha egy férfi az autóban kilő egy golyót 500 mérföld per órás sebességgel, és az autó 1000 mérföld per órás sebességgel száguld, akkor a golyó 1500 mérföld per órás sebességgel fog haladni. De ha a sofőr felkapcsolja a lámpákat, akkor a fény 186 ezer mérföldes sebességgel fog haladni, nem pedig 186 ezer plusz ezerrel. Ez a tudomány furcsasága: a fény mindig hasonló sebességgel halad mindenütt az univerzumban – mindegy, hogy a fény forrása milyen sebességgel halad.

Fordította: Nyemcsok Éva





hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyerekegyetem: Vízrakéta pótolja az emberek szárnyait

Győr - Jövő csütörtökön újabb előadással folytatódik a Gyerekegyetem című tudományos-játékos… Tovább olvasom