Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Gyerekegyetem: Hajszárító mini sugárhajtóművel

Győr - Dr. Szekeres Tamás rektor a legfiatalabb magyarországi egyetem nevében a legifjabb egyetemistákat azzal a reménnyel köszöntötte, hogy évek múlva, igazi hallgatókként térnek vissza a győri felsőoktatási intézménybe.

A népes diákseregnek ezután dr. Horváth András fizikus, egyetemi docens „Mi hajtja a rakétákat és a repülőket?" címmel tartott előadást, amelyben a témával kapcsolatos népszerű tudományos ismeretek és a hozzájuk kötött játékos kísérletek váltották egymást. A professzor elöljáróban megjegyezte: alapelvekről, ötletekről beszél, amelyek alapján feltárulnak a levegő meghódításának „egyszerű", akár otthon megtalálható eszközökkel is igazolható titkai.

Münchhausen, csipeszágyú

Dr. Horváth András először Gősi Gréta kérdését válaszolta meg, aki arra volt kíváncsi, mi tartja mozgásban a testeket. Miután a hallgatóság köréből elhangzott a válasz, „a felhajtó erő", mindezt több példával, így a léghajók működésével világította meg. A „Felemelkedhet-e valami önmagától?" kérdés kapcsán a professzor a nagy hazudozó regényhős, Münchhausen báró egyik kalandját idézte. A legendás nagyotmondó egyik története szerint úgy menekült meg a veszélyből, hogy hajánál fogva „kiemelte" magát. Miután a diákok egyhangúlag jelezték, hogy ilyen csak a mesékben létezhet, az előadó a hatás-ellenhatás fizikai törvényével és egy kapcsolódó kísérlettel igazolta azt. Egy ruhacsipeszbe vasgolyót helyezett, majd ráütött egy fakanállal. Az eredmény: nemcsak a golyó repült el, hanem a csipesz is „meghátrált", elmozdult.

Ezután dr. Horváth András a repülőgép szárnyának szerepéről beszélt, amely alakjánál fogva lefelé kényszeríti a levegőt, és ezáltal tartja fenn a gép testét. Mindehhez persze az kell, hogy a repülő lendületben legyen, mert ha lelassul, akkor földre zuhan. Megemlítette a propelleres repülőket is, majd egy felfüggesztett ventilátorral mutatta be a „körbeforgó szárnyak" szerepét.

A fertőrákosi Szabó András kérdése kapcsán a professzor a sugárhajtású repülők működési elvét is ismertette. Hogy a felforrósított levegő miként hozza mozgásba a tárgyakat, így a gépmadár testét, arra egy hajszárítóval „válaszolt". A házi masináról elmondta, hogy olyan, akár egy mini sugárhajtómű. Ezt az újabb kísérletben segédkező Levente fia közreműködésével mutatta be. A hajszárítóra kerekeket rögzítettek, majd miután bekapcsolták, az alkalmi „jármű" nagy lendülettel szaladt végig az asztalon.

Felhőcsík a repülő után

Nagy Richárd és Katona Réka arra volt kíváncsi, hogy miért húz csíkot maga után a repülő. Dr. Horváth András elmondta: a magas légkörben, nyugvó állapotban nem képződnek felhők, a gépmadár ezt a nyugalmat megzavarja, és nyomában ideiglenesen, rövidebb-hosszabb ideig felhő „születik", az a kondenzcsík.

A rakéták működési elve is szóba került a tegnapi Gyerekegyetemen. Az előadó ehhez magyarázatként egy felfújt, majd eleresztett, a magasba szálló, „fegyelmezetlen" léggömböt használt. A docens hangsúlyozta: mivel ez önmagában „izgága", irányíthatatlan alkalmatosság lenne, ezért ezt valamihez stabilizálni kell. Így épülnek fel a rakétatestek, amelyek aztán a levegőbe emelkedve, az űrben megszabadulnak felesleges terheiktől.

A nagy durranás

A rakéták kapcsán a professzor, fia segítségével bemutatta a „nagy durranás"-t is. Régi diafilmes doboz alsó részébe ecetet öntött, tetejébe kevéske sütőport, majd azt egymásra illesztve hirtelen a feje tetejére fordította. Rövid idő után a „rakéta", a doboz felső része – nagy durranással – a levegőbe repült. A kísérletet, vagyis hogy milyen elv alapján keletkezik a rakétát meghajtó energia, a hallgatóságból ketten, Pohárnik Margit és Földes Máté is kipróbálták.

Mielőtt a beígért vízrakétás kísérletet a szabadban végrehajtották volna, dr. Horváth András látványos felvételek segítségével bemutatta a világ eddig épített legnagyobb rakétáját, a Saturn V-öt, illetve felépítését. Az előadó összefoglalásként hangsúlyozta: a hatás-ellenhatás törvénye sok helyen megmutatkozik, és ezekkel az otthon is elvégezhető, egyszerű kísérletekkel a legbonyolultabb szerkezet, akár a sugárhajtású repülőgép vagy a rakéta működési elve is könnyen megérthető.

Vízrakétaverseny az udvaron

Előadása zárásaként az általa készített kedvcsináló rövid videóval bemutatta a „legendás" vízrakéta működését. Ehhez a kísérlethez is csak olyan eszközöket, tárgyakat használt, amelyek minden háztartásban megtalálhatók. Egy műanyag flakonba egyharmad résznyi vizet öntött, majd úgy zárta le, hogy a dugóba egy bicikliguminál használt szelepet épített, amelyen keresztül – a flakon rögzítése után – 60–100 „egységnyi" levegőt pumpáltak a palackba. A rögzítés, a stabilizálás egy hosszú fapálcikához szigetelőszalaggal történt. Majd miután a vízrakéta készen állt a kilövésre: kicsavarták a szelepet és a ki- vagy felszabaduló energia a levegőbe repítette a sajátos szerkezetet. A professzor megjegyezte: neki az egyik otthoni „kilövés" olyan jól sikerült, hogy rakétája az udvari diófa tetején landolt. Bármilyen hihetetlen, miként az szavaiból kiderült, de ebből az „alkalmi" sportágból világversenyt is rendeznek.
Mivel az időjárás kedvezőnek bizonyult, a népes diákseregből néhány vállalkozó lány és fiú az egyetem udvarán – dr. Horváth András vezényletével – alkalmi vízrakétaversenyt tartott. Említést érdemel, hogy a játékot a segítők és a versenyzők, de még az őket kísérő tanáraik sem úszták meg szárazon.







Messze szálltak a spriccelő szerkezetek, reptüket lelkes nevetés kísérte, majd miután a gyerekek tanáraikkal elbúcsúztak az előadótól, a szervezőktől, a házigazdáktól, a köszönet szavai sem maradtak el.

Simon Zsolt, a győri Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ 8. osztályosa készült a kísérletre, már otthon, a Kisalföld honlapján olvasott leírás alapján előre elkészítette a szerkezetet. Érdekli a fizika, tegnap főleg a rakétákkal kapcsolatos rész volt igazán izgalmas számára. Diákja véleményéhez Kolozsvári József fizikatanár is dicsérettel csatlakozott. Véleménye szerint ilyen könnyen érthető, egyszerű kísérletekkel színesített előadásokkal lehet megértetni a gyerekekkel a bonyolult törvényszerűséget, közel vinni szívükhöz a bonyolult tudományt.

Legközelebb Sopronban
A Kisalföld napilap kezdeményezésre indított Gyerekegyetem következő előadását Sopronban, november végén tartják, ahol többek között arra kapnak választ a résztvevők, hogy miért nem lehet mindig csak csokoládét enni. 



Olvasóink írták

  • 2. mpeter 2007. november 17. 15:20
    „Ha már a hagyományokról van szó, akkor említsük meg, hogy a győri Krúdy Gyula Középiskola diákjai immár 3. alkalommal szervezik meg a Fizika Napját. A maga nemében ez is különleges.

    És a Gyerekegyetem laborgyakorlataként ajánlott a "hallgatóknak"!!!

    Némileg Csodák Palotája-jellegű, mert a hetvenegynéhány helyszínen krúdys diákok mutatják be, magyarázzák a kísérleteket, és segítenek a látogatóknak a kipróbálásban.

    Idén a VÍZ természettudományos-technikai-kultúrtörténeti vonatkozásai kerülnek sorra.
    November 30-án (pénteken) 9-21 óra, dec. 1. (szombaton) 8-11 óra között látogatható.
    Csoportok bejelentkezése: a 96/510-672 telefonon.

    Hajrá Krúdy!”
  • 1. katalin mayer 2007. október 31. 12:19
    „Nagyon jonak tartom a gyerekegyetemet annal is inkabb mert Becsben ennek mar evek ota hagyomanya van Esetleg ezt megirhatna a Kisalföld ugyanis hallottam olyan velemenyt hogy ez az elsö gyerekegyetem a vilagon .. Erdemes lenne erröl tajekoztatni az olvasokat . En magam is egyik szervezöje vagyok a becsi gyerekegyetemet kiserö programoknak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mi hajtja a rakétákat?

A Kisalföld Gyerekegyetemének szemesztere Győrben folytatódik október 25-én. A Széchenyi-egyetem… Tovább olvasom