Kisalföld logö

2017. 11. 22. szerda - Cecília 4°C | 11°C Még több cikk.

Gyerekegyetem: az első előadás

Mosonmagyaróvár - Négy szál búza gyökérszőrének hossza a Földet körüléri, az első növények egysejtűek voltak az őstengerekben, a csalán nem csíp, hanem szúr: többek közt ezeket a válaszokat adta dr. Czimber Gyula a Kisalföld Gyerekegyetemének tegnapi első előadásán Mosonmagyaróváron.

A Kisalföld a Revita TV-vel májusban hirdette meg a Nyugat-Magyarországi és a Széchenyi-egyetemmel közös játékos mozgalmát a megye diákjainak. Ennek keretében százötven diák 288 kérdést küldött hozzánk. Az első eladáson ezekre is választ kaphattak a mosonmagyaróvári egyetemen.

– Az „Aki kíváncsi, hamar megöregszik!" mondás biztosan olyan felnőttől származik, aki nem tudta megválaszolni a gyerekek záporozó kérdéseit – mondta köszöntőjében a Kisalföld főszerkesztője, arra biztatva a diákokat, hogy legyenek kíváncsiak, nyitottak a világra.

– Az ember legalapvetőbb tulajdonsága a kíváncsiság, ez az emberiség fejlődésének alapja – írta dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter levélben elküldött köszöntőjében, melyet Fábián György, a Kisalföld főszerkesztő-helyettese tolmácsolt az érdeklődő gyerekseregnek, közönségnek. – Úgy vélem, hogy az oktatás egyik legfontosabb feladata az, hogy megtanítsa a gyerekeket kérdezni: megtanulják megközelíteni a problémákat, elemzően, kreatívan gondolkodni" – hangsúlyozta továbbá a szakminiszter, aki reményeit fejezte ki, hogy a Gyerekegyetem hosszú távú és országos hagyománnyá válik, egy olyan fórummá, ahol a fiatalok tehetsége ösztönzést kap és kibontakozhat.

 Hogyan kommunikálnak a növények?

Az első előadáson dr. Czimber Gyula, a mosonmagyaróvári intézet növénytanprofesszora, az MTA doktora válaszolt a legizgalmasabb felvetésekre mintegy kétszáz gyerek előtt. Arra a kérdésre adott választ, hogyan éreznek, kommunikálnak a növények. Ezt egyébként a mosonmagyaróvári Haller-iskola ötödikese, Beszprémi Dóra fogalmazta meg, s ezen a témakörön keresztül a professzor még jó néhány másik választ adott vetítéses és szemléletes előadásában. „A tudományban minden vitatott" – kezdte, majd történelmi visszatekintésében rámutatott, hányan és milyen régóta foglalkoztak már az érző növények „ügyével". Frenyó Vilmos professzort idézte, aki szerint „a növény is végez mozgásokat, megérzi, merre van a világosság". „Honnét tudja a gyökere, hogy lefelé, a hajtás pedig, hogy felfelé nőjön? Ez az igazi kérdés" – mutatott rá az egyetem professzora.

Kiderült: bár nem hétköznapi értelemben, de a növény is lát, hisz a fény felé törekszik. Tud számolni, hisz a Vénusz légycsapója nevű növény csak a második mozgásra csukódik össze, rabul ejtve így a rovarokat.






A professzor arra is válaszolt, melyek voltak a legkorábbi növények: „Az őstengerekben alakult ki az élet, s az egysejtű növények, moszatok és algák voltak az elsők. Ugyanezekből van a legtöbb a világon. Mivel a sejtfaluk lyukas, így összeköttetésben állnak a másikkal, a plazma átmegy: így éreznek, kommunikálnak, majd reagálnak a külső hatásokra." Miért csukódnak be a virágok éjszaka? – jött a következő tanulói kérdés. A professzor megmagyarázta: a csésze- és sziromlevél védelmébe veszi a porzót a hűvösebb éjszakákon. A vetítőn egy két méter átmérőjű levelet is mutatott, mely egy csecsemőt is meg tudna tartani a víz felszínén.

„Egy szál búzának 14 millió gyökere van, s 600 kilométer hosszú. Összesen 15 milliárd gyökérszőre van, ennek hossza 10 ezer kilométer. Négy búza gyökérszőre az egész Földet körbeérné." A másik izgalmas téma a ragadozó és élősködő növények voltak. A Vénusz légycsapója mellett bemutatta a farkasalmát, mely nem engedi el az állatot, amíg az be nem porozza. A kürtvirág annyira csúszós, hogy a rovarok belecsúsznak, s itt megemésztődnek. A professzor a mimóza védekezését is szemléltette: külső hatásra a növény összecsukódik, majd lehajol a szár felé. „Hogy miért csíp a csalán? Nem csíp, hanem szúr. Védekezésképp: letörött vége éles lesz, a bőr alá furakodik, s a növény kipréseli magából a hangyasavat" – adta meg a záporozó kérdésekre a választ.

Az előadás zárásaként elhangzott: a növényi érzékelés formája kémiai jelekké alakítja az ingereket. „A törzsfejlődés programozza nekik, mire képesek, tudásuk pedig a genetikai kódban rejlik" – tudták meg a diákok a professzortól.

A kíváncsiság az érdeklődés fenntartása

– A gyerekek kíváncsisága még ebben a korban megvan. A mi feladatunk, hogy ne hagyjuk ezt az érdeklődést elveszni, nyissunk ablakot a világ felé, segítsük kíváncsiságukat – állapította meg dr. Albert Levente, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorhelyettese. Éppen ezért kiváló kezdeményezésnek tartja a Gyerekegyetemet. A kíváncsiság az érdeklődés fenntartása – véli a professzor. Fontos, hogy a gyerekek választ kapjanak kérdéseikre, az előadások által kedvet kapjanak a témában való elmerüléshez, továbbtanuláshoz.

– Sokatmondó kérdések érkeztek a diákok részéről, változatos területekről, ezeket csoportosítottuk és tíz előadás keretében neves professzorok beszélnek majd a különféle témákról – magyarázta továbbá dr. Albert Levente.

Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora elsőként lapunk kezdeményezését üdvözölte: a média nemcsak a bulvár-, a negatív hírek színtere lehet, hanem pozitív példát is mutathat. Reméli, a jövőben sok, a Gyerekegyetemhez hasonló akcióval találkozhat.

– A gyerekek érdeklődési köre sokrétű, olyan csodák foglalkoztatják őket, amelyek körülvesznek minket – mondja a professzor, aki négy unoka nagypapájaként is tapasztalja a mai diákok tájékozottságát. A professzor megjegyezte: a Gyerekegyetem meghirdetése óta lankadatlan a gyerekek érdeklődése.

– A Gyerekegyetem előadásainak megtartása nem egyszerű feladat, különleges pedagógiai tudást követel a kollégáktól – hangsúlyozta tovább dr. Szekeres Tamás.

Gyerekek tele tudásszomjjal

– Anyu találta meg a Kisalföldben a felhívást, és én gondoltam egyet és beküldtem a kérdéseimet – meséli Beszprémi Dóra, a mosonmagyaróvári Haller-iskola ötödikese, akit barátai is elkísértek a Gyerekegyetemre. Dóra azon szerencsések közé tartozik, akik elsőként választ kaphatott a beküldött kérdésre. Otthon ő is szívesen ápolgatja a család növényeit, de van egy saját virága, aminek különösen nagy figyelmet szentel. Érdeklik a természetismereti filmek, rajzfilmek, kedvence a Varázslatos iskolabusz. Kistestvérének is gyakran olvasgat az érdekes könyvekből, így együtt tanulhatnak.

Kozicska Cintia a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre Általános Iskolából érkezett az előadásra. Neki is vannak saját virágai, amiket gondoz. Az ötödikes lány – bár nem küldött be kérdést – igen érdeklik a növények, virágok, így kíváncsi volt a professzor előadására. Az is érdekelte, hogyan kell ápolni a növényeket, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.

Tóth Bence a kimlei általános iskola diákja. Ő több kérdéssel is bombázta a Gyerekegyetemet: mi is az a fekete lyuk, igaz-e, hogy mindent magába szippant, és miért villámlik és dörög az ég? A tudomány minden ága vonzza, tele tudásszomjjal, és szeretne minden kérdésére választ kapni az előadásokon. 


 DVD, könyv, oklevél
A Gyerekegyetem idén még négy (majd jövő tavasszal újabb öt) előadással folytatódik a megye városaiban. Az előadásokat DVD-re rögzítjük, hogy minden olvasónkhoz eljusson, majd egy könyvben adjuk közre az elhangzottakat. Ez tartalmazza a kurzuson részt vett diákok névsorát, akik oklevéllel igazolják, hogy részt vettek a Kisalföld Gyerekegyetemen.









Támogatók
A Gyerekegyetem támogatói a Kisalföld, a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Nemzeti Kulturális Alap, az Eurest, a Városrét, a Revita Televízió, a Sel-Gsm Bt. T-Mobil Partner, az Opel Autentik Kft., a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a Kárpáti Pékség és a FamilyFriss Kft.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kezdődik a Gyerekegyetem!

Győr-Moson-Sopron - Százötvennégy diák kétszáznyolcvannyolc kérdést küldött szerkesztőségünkbe a… Tovább olvasom