Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Szalonnázni is luxus?

Az elmúlt 21 évben a szalonna többet drágult Magyarországon, mint a sertéshús.
Érdekes számokra lehet bukkanni a Központi Statisztikai Hivatal zsebkönyvében. Az élelmiszerárakat vizsgálva például az derül ki, hogy azok átlagosan tízszeresére nőttek 1991 óta.

A Bors megnézte, az elmúlt húsz évben minek nőtt leginkább az ára. Meglepődve tapasztalták, hogy ezen termékek között vannak az olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér vagy a tojás.

Azt azonban nem gondolták volna, hogy a szalonna - sokkal nagyobb mértékben, mint a hús - csaknem tizenhétszeresére drágult ez idő alatt.

Olvasóink írták

  • 20. pancser 2013. július 10. 19:36
    „Nincsenek előítéleteim, de ellenőrizetlen terméket nem veszek. Gondolj bele, a nagy gyárak magasan képzett mérnökökkel dolgoznak, ott a a labor, azt csinálnak amit kell a hússal, míg a Józsi hentes megérzésre dolgozik, laborja nincsen, fogalma sincsen a baktériumokról stb. Pontosan fordítva gondolom, tudod-e hogy a helytelen füstölés egyértelműen rákot okoz. Nekem soha semmi bajom nem volt húsgyári termékektől, gondolj bele, a PICK szalámit sem bízzák a Józsira.
    A te dolgod hol veszed az ennivalódat én maradok amellett, hogy húst a piacon soha.”
  • 19. bumburnyák 2013. július 10. 13:34
    „18. pancser

    A piaci árus (már amelyik jóhírű) és a falusi hentes húsárúja tartósítása sóslé 3 hétig + füstölés.
    A multis pedig E111, E222, E333, E................

    Ha továbbra is kiállsz a tömeggyártású élelmiszereknél akkor javaslom kezdj el ismerősöket keresni az onkológián..”
  • 18. pancser 2013. július 10. 08:32
    „17. bumburnyák 2013.07.09. 22:15
    Nekem nincsenek semmilyen előítéleteim a szalonnát de másmilyen élelmiszert illetően sem. Kizárólag az ízlelőbimbóimra hagyatkozom és ezt ajánlom másoknak is. Minden termékből megtaláltam a számomra megfelelőt valahol a 7 multi között. Csak a piacon nem veszek tartósított húsárút!
    Azért én nem lennék biztos a szocializmus húsáruinak, szalonnáinak minőségében. Először is akkor nem ettem szalonnát, mert csak zsírból állt, hogy mi volt akkor leginkább a disznósajton lehet lemérni. Akkor ez a termék tele volt szőrös bőrdarabokkal.
    Nem volt minőségi a hús, mert a jó ment exportra. A menzán a rágós húsra azt mondtuk versenytehén sütve, a mi igaz is volt.”
  • 17. bumburnyák 2013. július 09. 22:15
    „pancser
    Az ízlésedet a szalonnával kapcsolatban osztom, én is azt a fajtát szeretem. Pár dolgot utána azért elírtál:
    "20-25 éve csak a gyenge minőséget árulták az állami boltokban" Anno ?állami? hentesboltok voltak minden sarkon ahol választhattál, érezhetted az illatát, nem voltak még gyorsérlelő-pácoló eljárások tehát az akkori legsilányabb minőség vetekedett a mostani MULTIKnál kapható legjobb prémium minségűvel.
    Tehát a mondatod helyesen: 20 éve csak a gyenge minőséget árul!ják! a !multi! boltokban.
    Ezt meg ne akard megmagyarázni hogy:
    "Sütéskor minden hús zsugorodik, ennek oka elsősorban a magas víztartalom" ebbe beszúrnám a vessző utánra: amit nagyüzemi módszerekkel állítanak elő és vákum csomagolásban kapni! Ugyanis ha pl a tecso-ban a hűtőpultból ha kiveszel egy ilyet, jól látszik hogy a zsírrétegek között akár !1cm-es! átlátszó kocsonyás anyag van.
    Na ez az a beinjekciózott sós-tartósítószeres víz ami miatt felére zsugorodik a te szalonnád sütéskor.
    Érdekes, a falusi hentesnél, a házi vágású disznó szalonnájában ilyet nem látsz...”
  • 16. Valaki 2013. július 09. 18:52
    „A jó szalonna két éves disznyón van! A mostani 6 hónap alatt felfujatott disznyókon csak 1 cm rágógumi lesz.”
  • 15. pancser 2013. július 09. 14:53
    „A dolog nem ilyen egyszerű. Szalonna és szalonna között hatalmas különbségek vannak én szeretem is, de a csupa zsír kenyérszalonnát meg nem enném. A jó szalonna nem rágós, hanem puha, sütve mennyei illatot áraszt, a fele hús, amit átsző a zsírréteg. Ilyet csak az említett 100-115 kilós disznóból lehet készíteni. Vannak tehát olcsó és drágább szalonnák is, 20-25 éve csak a gyenge minőséget árulták az állami boltokban.
    Sütéskor minden hús zsugorodik, ennek oka elsősorban a magas víztartalom, a víz elmegy a laza szövetű hús összeesik. de vannak azért konyhai trükkök is. Ha az izomrostokra merőlegesen szeleteljük a húst, kevésbé ugrik össze.
    A tepertővel meg egyetértek, ha nem sütnek zsírt mert nem keresik tepertő is kevesebb ennélfogva az ára is magasabb lett.”
  • 14. Valaki 2013. július 09. 12:16
    „Háznál kell venni 1 vietnámi disznyót és akkor megvan az évi szalonna ,sonka, zsír!
    Az egész kb. egy huszas. :))”
  • 13. Mathrin 2013. július 09. 11:19
    „12.buggyant 2013.07.09. 08:37
    Tökéletesen igazad van, a régiek is azt ették reggel is és este is, meg sok tojást, mert falun az volt. Meg megették mellé a sok hagymát, fokhagymát, ami levitte a koleszterinszintet, és sok benne az antioxidáns. Ma meg, ha valakinek hagymaszaga van, már megszólják. Pedig csak egészségesen akar élni :-)”
  • 12. buggyant 2013. július 09. 08:37
    „a szalonna egyáltalán nem egészségtelen étel, tessék követni a legújabb eredményeket.”
  • 11. megmindiggyöri 2013. július 09. 08:13
    „Eddig úgyis mindenki azon sopánkodott, hogy az egészséges ételek túl drágák.
    Most kiderült, hogy az egészségtelenek meg még drágábbak:)))”
  • 10. ATX 2013. július 08. 19:10
    „Bizony! Végre más is észrevette. Az asszony már évek óta mondogatja, hogy "nézd milyen drága a szalonna, pedig annak idején az volt az egyik legolcsóbb kaja!"”
  • 9. isti-58 2013. július 08. 18:26
    „7. mecsoka
    Igazad van ilyen Tesco félékbe én se vennék.igaz mást se veszek ezekbe a <moderálva> áruló boltokba.”
  • 8. An0nim77 2013. július 08. 18:19
    „#7Mecsoka:A legjobb házilag elkészíteni....”
  • 7. mecsoka 2013. július 08. 18:13
    „A boltban már olyan áron van (és olyan gagyi minőségben) a szalonna, hogy érdemesebb a piacon megvenni a házi készítésűt, mert csak pár száz forinttal drágább, de sokkal finomabb.”
  • 6. kekec 2013. július 08. 18:04
    „Tegyük hozzá, hogy annak a nyúlós-rágós <moderálva>nak, amit szalonna (ál)néven árulnak még a ´jobb´ helyeken is, <moderálva> kevés köze van az igazi szalonnához.”
  • 5. lakatosborbála 2013. július 08. 17:27
    „Már a nyomor is sokba kerül...”
  • 4. An0nim77 2013. július 08. 16:56
    „#3Öreg: az oka ott van, amit alant leírtam. NIncs tepertőalapanyag....”
  • 3. Oreg35 2013. július 08. 16:10
    „Az meg már röhelyes, hogy a tepertőt a TESCO-ban 2990-Ft-ért árusitják! A színhús árának közel háromszorosáért! És van olyan bugyuta aki meg is veszi!!!”
  • 2. An0nim77 2013. július 08. 14:07
    „Ebbe semmi világszenzáció, vagy csodálkoznivaló nincs. A mai sertéstenyésztés ipari körülményekben és módszerekkel zajlik. Szó szerint fel vannak pumpálva a sertések. A sertéstenyésztők szerint az a sertés számít jó hízónak, ami a születésétől fogva a levágásáis nem éri meg a hat hónapos életkort sem. A vágásérettséget 100-115 kg-os súlyban érik el. E súlytartományban tartalmazza a legkevesebb zsírt 1 kg húsra, élősúlyban számítva. A minsőítés a Seurop szerint zajlik, így az a cél, hogy minnél kevesebb zsírt tartalmazzon. MInt szakmabeliként foglakoztam sertésminősítéssel is és persze nagyon sok minősítő papír átment a kezemen, amit a vágóhíd küldött. A vágott állatok 96%-nak a színhús százaléka egy kiló élősúlyra számítva 65-66% volt. Ennek következtében a vágásra leadott hízók vágás utáni zsír mennyisége konvergált a nullához, így perzse a szalonnáé is. Ebből következően a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek megfelelően (nagy kereslet, pici kínálat) megnőtt a szalonna, a tepertő és a zsír ára. Ma már annyiba kerül egy kiló tepertő csaknem, mint egy kiló jobb minőségű marhahús (lehet kicsi túlzás ez, nem tudom). Nem utolsósorban mivel e hízók mesterséges tápokkal kerülnek felpumpálásra, így egyrészt mikor az óriási karajt kisütjök olajban, az összeesik negyedére a serpenyőben. Másrészt máig nem tisztázott hatása e ipari körülmények között hízlalt sertéseknek... NIncs rá garancia arar, hogy mondjuk az unokáink nem välnak kis zöld emberkékké”
  • 1. An0nim77 2013. július 08. 13:05
    „Ebbe semmi világszenzáció, vagy csodálkoznivaló nincs. A mai sertéstenyésztés ipari körülményekben és módszerekkel zajlik. Szó szerint fel vannak pumpálva a sertések. A sertéstenyésztők szerint az a sertés számít jó hízónak, ami a születésétől fogva a levágásáis nem éri meg a hat hónapos életkort sem. A vágásérettséget 100-115 kg-os súlyban érik el. E súlytartományban tartalmazza a legkevesebb zsírt 1 kg húsra, élősúlyban számítva. A minsőítés a Seurop szerint zajlik, így az a cél, hogy minnél kevesebb zsírt tartalmazzon. MInt szakmabeliként foglakoztam sertésminősítéssel is és persze nagyon sok minősítő papír átment a kezemen, amit a vágóhíd küldött. A vágott állatok 96%-nak a színhús százaléka egy kiló élősúlyra számítva 65-66% volt. Ennek következtében a vágásra leadott hízók vágás utáni zsír mennyisége konvergált a nullához, így perzse a szalonnáé is. Ebből következően a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek megfelelően (nagy kereslet, pici kínálat) megnőtt a szalonna, a tepertő és a zsír ára. Ma már annyiba kerül egy kiló tepertő csaknem, mint egy kiló jobb minőségű marhahús (lehet kicsi túlzás ez, nem tudom). Nem utolsósorban mivel e hízók mesterséges tápokkal kerülnek felpumpálásra, így egyrészt mikor az óriási karajt kisütjök olajban, az összeesik negyedére a serpenyőben. Másrészt máig nem tisztázott hatása e ipari körülmények között hízlalt sertéseknek... NIncs rá garancia arr, hogy mondjuk az unokáink kis zöld emberkékké válnak :D”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soha ennyi cég nem szűnt meg Magyarországon, mint az első félévben

Rekordot döntött a megszűnő cégek száma Magyarországon az első félévben. Tovább olvasom