Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

Simor: További szigorra van szükség

Simor András szerint Magyarország belátható időn belül képes lehet a maastrichti kritériumok teljesítésére, bár jelenleg az ország még egyetlen kritériumnak sem tesz eleget.

Az MNB elnöke szerint továbbra is szükséges a szigorú költségvetési politika, mivel a magyar gazdaság sérülékenysége a magas adósságszintek miatt csak lassan csökkenhet.

Azonban önmagában a szigorú költségvetési politika fenntartása is csak az elmúlt évtizedhez hasonló, lassú felzárkózásra elegendő, így ez szükséges, de nem elégséges gazdaságpolitikai feltétele a konvergencia felgyorsításának. Ennél gyorsabb konvergenciához a versenyképesség és a hatékonyság javítását szolgáló intézkedések szükségesek - tette hozzá.
Az MTI-nek adott interjúban Simor András kifejtette: a monetáris politika a hosszú távú növekedést nem tudja élénkíteni, a potenciálist még kevésbé. A jegybank a növekedéshez a stabil, alacsony inflációs környezet biztosításával tud hozzájárulni, ez a monetáris politika legnagyobb hozzáadott értéke. Az MNB elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a jegybanki célok között az árstabilitás, mint elsődleges cél elérése és fenntartása nem magyar sajátosság, hanem az Európai Unió Működéséről szóló szerződésben foglalt kötelezettsége minden tagállam jegybankjának és az Európai Központi Banknak is.

Simor arra is felhívta a figyelmet, hogy a válság után alacsonyabb növekedési ütemre és a kockázatvállalási hajlandóság hosszú távon is alacsonyabb szintű stabilizálódására kell felkészülni. A sebezhető országok, mint Magyarország drágábban jutnak majd külső forrásokhoz. A következő években így Magyarországnak meg kell változtatnia gazdasági növekedési modelljét, mivel az sokkal kevésbé tud majd támaszkodni a külföldi finanszírozásra - tette hozzá a jegybankelnök.

Simor András kiemelte, hogy a hasonló fejlettségű országokéval összehasonlítva Magyarország külső- és államadósság állománya kiugró mértékű. Az államadósság nagyságának elviselhetősége összefüggésben van a megtakarítások nagyságával is. A Magyarországnál fejlettebb gazdaságok, azért képesek a magyart jóval meghaladó államadósság állományt finanszírozni, mert a lakosság nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezik, így belső forrásból az államadósság magasabb hányadát képesek finanszírozni, az nem tükröződik azonnal a külső adósságban - hívta fel a figyelmet. Régiós összehasonlításban a magyar lakossági megtakarítások összege nem tűnik alacsonynak, inkább az a probléma, hogy túl sok helyről próbálják azt "felszívni": a magángazdaság és az állam is, a kettőre együtt pedig már nem elegendő. Így nem feltétlenül a lakossági megtakarításokat kell növelni: ha a költségvetés helyzetét rendbe hozva az nem szívja el a korábbi mértékben a lakossági megtakarításokat, akkor a lakossági források a magángazdaság finanszírozását részben meg tudják oldani. Ekkor az ország kevesebb külső forrásra szorul, külső sérülékenységünk csökken. Fegyelmezett költségvetési politikára tehát nemcsak önmagában a magas államadósság fenntarthatósági kockázatai miatt van szükség, hanem azért is, mert ez lehet a kulcsa a magángazdaság fejlődésének is, ez biztosíthat teret a növekedés finanszírozásának - fűzte hozzá a jegybankelnök.

Az MNB azzal számol, hogy a piacok egy szerény fizetési mérleg hiány melletti növekedésre lehetőséget adnak. Van azonban egy pesszimistább szcenárió is, amely szerint tartósan semmilyen fizetési mérleg hiányt nem tud felhalmozni az ország. Akkor pedig az eddigieknél is szigorúbb költségvetési politikára lesz szükség - mondta. Hozzátette, mivel Magyarország jelenleg a gazdasági ciklus alsó fázisában van, ezért, ha kiadási szinteket szigorúan kézben tartják, akkor a meginduló gazdasági növekedéssel bővülő adóbevételek javítják a költségvetési egyenleget.

Az euróbevezetésről azt mondta az elnök, hogy eddig is kívánatosnak tartották, ám az elmúlt 1-2 év tapasztalatai ezt még inkább erősítették. A saját valuta ugyanis nem csak kiigazítási szelep, hanem komoly sokkok forrása is lehet különösen egy olyan gazdaság számára, amely pénzügyileg is jelentősen integrálódott - mondta. Önmagában az euróbevezetés nem oldja meg a gazdaság problémáját, amit Görögország helyzete is bizonyít. Az euró bevezetéséhez az összes feltételnek teljesülnie kell, és emellett konzekvens, hosszú távon fenntartható stabil gazdaságpolitikára van szükség. Görögországban éppen ez hiányzott és ennek súlyos következményeit hosszú évekig kell viselnie. A maastrichti kritériumok szigorítása ugyan nincs napirenden, de Simor András biztos benne, hogy az elbírálás folyamatában a fenntarthatóságra az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni. Az hogy Görögország ilyen helyzetbe került, nem az euró kritikája, hanem a gazdaságpolitika hiányossága.

Simor hozzátette: az árfolyam, mint gazdaságösztönző eszköz csak addig segítheti a versenyképességet, amíg nem pörgeti fel az inflációt és okoz többlet bérkiáramlást. Elterjedt tévhitnek nevezte, hogy a túl erős forintárfolyam a magyar gazdaság problémája, az árfolyam gyengülése ugyanis előbb-utóbb többletinflációt és magasabb béreket eredményez.

Hozzátette: egyes közgazdászok messze túlértékelik az árfolyam szerepét egy ország alkalmazkodásában. A versenyképesség szempontjából a reálárfolyam számít, ezen túlmenően azonban számos egyéb tényező is igen fontos: az adórendszer szerkezete, a munkaerő képzettsége, a makrogazdasági politika stabilitása.

A kritériumokat illetően úgy vélte, ha sikerül a költségvetés kiadási szintjeit tartani, a gazdasági növekedés beindulásával belátható időn belül elérhető a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél. Az inflációs kritérium is teljesíthető, ha a várakozásokat sikerül alacsonyabb szinten stabilizálni és semlegesíteni a külső nyersanyagár emelkedést. Az államadósság ugyan jóval a GDP 60 százaléka felett van, de 2011-től már csökkenő pályára áll - tette hozzá.

Olvasóink írták

  • 8. valami89 2010. május 23. 11:31
    „simon menjen izraelbe, az az ő népe”
  • 7. kolombela 2010. május 21. 08:28
    „5. hozzászólás load 2010.05.20. 22:18
    FEJÉTŐL BŰZLIK A HAL!”
  • 6. load 2010. május 20. 22:22
    „4. Dodo57
    Tehát, ha jól értelek, azért alacsony a lakosság jövedelme, mert az általa be nem fizetett adót rajta hajtják be.
    Ki a fészkes fenén kelle?
    Van erre valami ötleted?”
  • 5. load 2010. május 20. 22:18
    „3. info2009*
    A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában működik, tulajdonosa (részvényese) a magyar állam.
    A jegybanktörvény 2007. májusi módosításának alapján az MNB fő szervei a Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság.
    A bank működéséről üzleti jelentés és beszámoló formájában évente beszámol az Országgyűlésnek, tevékenységét ezen felül az Állami Számvevőszék, valamint a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
    A jegybank legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A tanács tagjai a jegybank elnöke, 1-3 (jelenleg két) alelnöke, valamint további külsős tagok.
    A Tanácsban a külsős tagok száma jelenleg kilenc, amely fokozatosan, a tagok mandátumának lejártával csökken le maximum 4 főre. A törvénymódosítás alapján a külsős tagok közül kettőt a jegybankelnök, kettőt a miniszterelnök javasol. A Monetáris Tanács tagjainak mandátuma hat évre szól, és a köztársasági elnök nevezi ki őket. Megbízatásuk lejártát követő három évig nem jelölhetők újra.
    A Monetáris Tanács hoz döntést a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéről, a gazdaság állapotának, a különböző pénz-, és devizapiaci folyamatok, valamint a forint árfolyamának figyelembevételével.

    Remélem ebből kiderül számodra, hogy ki Simor főnöke.”
  • 4. Dodo57 2010. május 20. 21:03
    „Azért alacsony a lakosság vagyoni helyzete, mert az adózás alól kivont pézek adóhányadát is rajta hajtották
    be!!”
  • 3. info2009* 2010. május 20. 17:33
    „Simor Urnak mely orszagban ul a fonoke? Mert nem magyar az biztos!
    Kozoljuk a magyar neppel, hogy a Simor Ur fonoke NEM magyar es pontosan ki???”
  • 2. mais 2010. május 20. 08:54
    „Ez a Simornak honnét is van a vagyona ? Csak nem Ő is összespórolta? :)”
  • 1. kolombela 2010. május 20. 08:20
    „Simorra ellenben nincs tovább szükség. NINCS SZÜKSÉG EGY OLYAN NEMZETI BANK ELNÖKRE, AKI OFF-SHORE CÉGÉBE MENEKÍTI AZ ÁLLAMTÓL LENYÚLT PÉNZT.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tartozás: egyre nehezebben fizetik a villanyszámlát

Az E.On Hugária Zrt.-nek több tíz milliárd forint kinnlevősége van az áramdíjak elmaradásából. Tovább olvasom