Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Simor: növekedés 2011-ben

Idén mély recesszió, jövőre stabilizálódás lesz, markáns növekedés 2011-ben lehetséges - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán a parlament költségvetési bizottságában.

Egyértelművé tette, hogy a magas jegybanki alapkamat csak akkor csökkenthető, ha az ország kockázati megítélése jelentősen és tartósan javul. Simor többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek szűk a mozgástere.

Idén még mély recesszió, jövőre a stabilizálódás éve lesz, markáns növekedés 2011-ben lehetséges - mondta Simor András az Országgyűlés költségvetési bizottságában, ahol az MNB monetáris politikájáról hallgatták meg a jegybankelnököt és két helyettesét. Egyikük, Karvalits Ferenc elmondta, hogy várhatóan a harmadik negyedévben éri el a mélypontot a visszaesés, ami 2009 egészében hét százalék alatt maradhat. A háztartások fogyasztása reálértéken még 2010 első felében is süllyedni fog, csak ezután indulhat gyarapodásnak. A magyar gazdaságot a recesszió mellett a nagy külső adósság is sújtja, emiatt sem a költségvetési, sem a monetáris politikában nem lehet szó lazításról - mondta Simor.



Az infláció idén az adóemelés miatt jelentősen megemelkedik, de aztán a 3 százalékos célráta alá csökken. Ismételten hangsúlyozta, hogy a magas, 9,5 százalékos jegybanki alapkamat kívánatos mérséklését most nem elsődlegesen az infláció befolyásolja, hanem az ország külső kockázati megítélése, az, hogy mekkora felárat kell fizetni az állampapírokért. Magyarország ebből a szempontból például Törökországgal van egy csoportban. Nincs nagy mozgástere az MNB-nek - hangsúlyozta. Ha a jelenlegi helyzetben alacsony lenne az alapkamat, az azt eredményezné, hogy az ilyenkor szokásos forintgyengülés következtében csak tovább mélyítené a recessziót, mert a háztartások kereslete a jelentős devizaalapú eladósodás miatt még inkább romlana - fejtette ki Simor András.

Érdemi kamatcsökkenés tehát csak akkor lehetséges, ha az ország kockázati megítélése jelentősen és tartósan javul - szögezte le. Nagy vita alakult ki akörül, hogy a bankok nagy mértékben visszafogták vállalati hiteleiket, ami súlyos feszültséget idézett elő elsősorban a kisebb vállalkozások napi működésében. Az MNB-nek kevés eszköze van ebben - emelte ki Simor András. Király Júlia alelnök kifejtette, hogy a bankoknál már nincs pénzszűke, a hitelek visszafogását elsősorban a pénzintézetek kockázatkerülése okozza, de a beruházások visszaesése is. A vállalati hitelek kamataiban a nagyobbik rész jelenleg a kockázati felár - tette hozzá. Szerinte ebben az esetben az MNB azt tehette, hogy az IMF-hitelből pénzt bocsátott a bankok rendelkezésére, hogy azok abból állami garanciával folyósíthassanak kölcsönt.

Nagyon nem hagyományos, tudomása szerint sehol sem alkalmazott módszer az, hogy a legkedvezőbb feltételekkel azok a bankok kaphatnak pénzt az MNB-től, amelyek vállalják, hogy szinten tartják vállalati hiteleik állományát - tette hozzá Simor András. Az MNB arra kéri a kereskedelmi bankokat, hogy még az eddiginél is alaposabban elemezzék a lakossági kölcsönök esetében a devizahitelek árfolyamkockázatát és erősítsék az információnyújtást az ügyfeleknek, mert az elmúlt hónapok egyértelműen bizonyították, nem elegendő csak a kamatkülönbséget nézni - válaszolta Simor arra a képviselői felvetésre, hogy "bolond, aki nem devizában vesz fel most is hitelt".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

280 forint egy euró - erősödik a pénzünk

Magyarország - Kedvező nemzetközi környezetben tovább erősödik a zloty és a forint: az eurót 279,86… Tovább olvasom