Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Orbán növekedésről és a vállalkozások tehercsökkentéséről beszélt

Orbán Viktor már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabb kamatszintet, és bejelentette, hogy a kormány lehetővé tenné a kkv-k devizahiteleinek forintkölcsönre váltását is.

Orbán Viktor már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabb kamatszintet, és bejelentette, amellett hogy lehetővé tennék a kis- és középvállalkozások (kkv) devizahiteleinek forintkölcsönre váltását, a kormány foglalkozik a versenyszektor energiaköltségének csökkentési lehetőségével is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán a miniszterelnök elmondta: Matolcsy György, még miniszterként készített számára tanulmányt arról: a következő 10 évben az európai versenyképesség egyik fontos eleme lesz, hogy a vállalkozások milyen körülmények között és milyen áron jutnak energiához. Az energiaszektorban történt kormányzati tulajdon- és befolyásszerzés már tekintettel van erre a gondolatra - mondta. Szavai szerint a lakossági rezsiköltségek csökkentése után nyílik a kormánynak lehetősége arra, hogy "ráforduljon erre a kérdésre". Meg kell vizsgálni: az energiaszektor versenyképessége, vagy a vállalatok versenyképessége fontosabb az országnak. "Most gyűjtjük azokat az állami eszközöket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy versenyképességi szemüvegen keresztül nézzünk rá a teljes magyar energiaszektorra" - tette hozzá.

Kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében - jelezte.

A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el.

Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket - mondta.

Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.

Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de - mint fogalmazott - erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani.
A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja.

Hosszan beszélt a "cselekvési szabadság" kérdéséről is, kifejtve: "az egész IMF-probléma megoldása" sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy "egy beszorított helyzetben is" lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén "akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon talpon tudunk maradni"- mondta. Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.

A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták "gyepálni", hogy egy fantaszta. "Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik", de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig "az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni" - tette hozzá.


A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. "Nem vagyunk ettől nagyon messze", és talán az év végére el is éri ezt a kormány - jelezte.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.

Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék.

Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is.
Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában.

Korábban:

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán a miniszterelnök kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében - jelezte.

A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. A jelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanis nem tudják kigazdálkodni - hívta fel a figyelmet.

Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket - mondta. A kormányfő a feladattal Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg.

Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.

Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de - mint fogalmazott - erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani.

A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja.

Hosszan beszélt a "cselekvési szabadság" kérdéséről is, kifejtve: "az egész IMF-probléma megoldása" sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy "egy beszorított helyzetben is" lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén "akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon talpon tudunk maradni"- mondta. Ezért szerinte az IMF-fel folytatott vita az ország cselekvési szabadságáért folyó küzdelem is volt, és megerősítette: "az IMF-hitel nélkül is képesek vagyunk megállni a saját lábunkon". Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.

A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták "gyepálni", hogy egy fantaszta. "Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik", de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig "az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni" - tette hozzá.

A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. "Nem vagyunk ettől nagyon messze", és talán az év végére el is éri ezt a kormány - jelezte.

Arról is szólt, hogy a kormány "mesterterve" részeként az innováció a GDP-hez mérten 4-5 százalékra emelkedik a kabinet elképzelései alapján.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összekötése megvalósul, ahogyan végigviszik a dohánykereskedelem átalakítását is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.

Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék.

Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is.

Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában.

Olvasóink írták

  • 9. load 2013. március 15. 23:01
    „http://m.cdn.blog.hu/va/varanus/image/Fabius/k%C3%A9p/orb%C3%A1n-gdp.gif”
  • 8. öröksoproni 2013. március 13. 15:31
    „Ha annyira segíteni akar a vállalkozásoknak, akkor miért nem törlik el pl. a kamarai regisztrációs díj újbóli megfizetését. Normális országban egyszer regisztrálunk, azért egyszer fizetünk. Utána max. tagdíjat kérhetnek, de megmagyarázhatatlan módon a regisztrációval nem lett tag senki. Szimpla lehúzás.”
  • 7. Jandex 2013. március 13. 12:10
    „HIHETETLEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”
  • 6. dödike 2013. március 13. 09:55
    „Orbán még ott tart hogy két mínuszos előjel az plusz.”
  • 5. vikri 2013. március 12. 23:56
    „Hú, de durva! Ez az ember (OV) hol él?!

    Csak így tudom megérteni:
    Ne azt nézzétek, amit mond, hanem azt, amit csinál - ez az ő használati utasítása saját magához...”
  • 4. urbaniastapista 2013. március 12. 21:41
    „Tisztára mint egy tipikus áruházi akció:
    100 ft egy akármi ára, felemelik 150-re, majd nagy marketingkampánnyal bedobják, hogy mostantól 125, de jó, halihó.
    Egy Lajosadó is jól jönne. Meg a PRmarketing adó.”
  • 3. embertelen 2013. március 12. 16:21
    „Baj van, ez az ember valószínű, hogy nincs tisztában a számok elé tett előjelek fogalmával! Ha viszont igen, akkor megint elkezdődött egy tündérmese a 2/3 elaltatásához. Orbánnal már nem is az a gond, hogy hazudik, mert azt már megszoktuk tőle, hanem az, hogy hülyének nézi a nemzetet.”
  • 2. oxana 2013. március 12. 16:05
    „Nem is értem, min vitatkozunk. Minden szép, minden jó, év végére mindenkinek lesz munkája, virágzik a gazdaság mindenhol. Az MNB is a legjobb kezekben van. Menjen az ördögbe az IMF meg EU meg a többi pióca, most visszacsapunk! Megelözzük a nyugatot, anélkül hogy behoznánk. Mert mi egy szuper ország vagyunk, a többiek irigykednek ránk, milyen jó kormányunk van. Jönnek majd a bevándorlók tömegesen ebbe a tündérországba. Bocsánat, egy kicsit elkalandoztam.”
  • 1. dödike 2013. március 12. 15:08
    „Igaza van.Az árfolyam szépen növekszik.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nielsen: a magyarok nagy része a szupermarketekben vásárol csemegeárut

A magyar ember szupermarketben vásárol csemegeárut és tejterméket, míg szaküzletben húst és baromfit, pékárut, zöldséget-gyümölcsöt. Tovább olvasom