Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Mi lesz a devizahitelesekkel? Már a bankok is érdeklődnek

A rögzített törlesztési árfolyam lehetőségeivel a devizahitelesek csak augusztus közepétől élhetnek.
Bár a rögzített törlesztési árfolyam lehetőségeivel a devizahitelesek csak augusztus közepétől élhetnek, az elmúlt napokban a svájci frank rekordokat döntő erősödésével több banknál is megnőtt az érdeklődés a lehetőség iránt.

Nagy rohamra azonban továbbra sem számítanak a pénzintézetek. A héten a svájci frank árfolyama több mint 50 forinttal volt magasabb a rögzített 180 forintnál. Az euró árfolyamát a csomag 250 forinton fixálná, az elmúlt napokban volt, hogy ennél 20 forinttal állt erősebben a közös valuta, száz jen pedig 40 forinttal került többe. Az MTI által megkérdezett kereskedelmi bankoknál azzal számolnak, hogy a devizahitelesek 3-5 százaléka él majd a lehetőséggel, de tartósan gyenge forintárfolyam mellett nőhet az érdeklődés.

Az OTP Banknál azt várják, hogy az érintett ügyfélkör mintegy 10 százaléka él majd az árfolyamrögzítéssel. Számolni kell a bank szerint azonban egy olyan forgatókönyvvel is, hogy a svájci frank tovább erősödik a forinttal szemben, ami nyilvánvalóan növelné a konstrukció iránt érdeklődők számát.

Tenke Gábor, az Erste Bank Hungary lakossági és mikrovállalati termékfejlesztési igazgatója az euróalapú hitellel rendelkezők körében csak minimális érdeklődésre számít. A svájci frank alapú hiteleknél azonban olyan jelentős a rögzített és a valós árfolyam közötti különbözet, hogy az Erste előrejelzései szerint az ilyen hitellel rendelkezők 15 százaléka dönthet a rögzített árfolyam mellett. A KÚH Banknál is arra számítanak, hogy a devizahiteles ügyfelek 3-5 százaléka választhatja ezt a megoldást a törlesztőrészletek kiszámíthatósága érdekében.

A CIB Banknál a várható szerződéskötésről annyit közöltek, hogy egy korábbi felmérésükben minimális volt az érdeklődés az árfolyamrögzítés iránt. A telefonon megkérdezett ügyfelek válaszaiból a CIB szerint kiderült, hogy jól tájékozottak, és általános vélekedésük, hogy a program számukra nem jelent hathatós megoldást. Amennyiben azonban a devizaárfolyamok további erősödést mutatnak - hasonlóan az elmúlt napokban tapasztalt svájci frank erősödéshez - ez növelheti az érdeklődést. A Raiffeisen Banknál azonban arról számoltak be, hogy a forintgyengülés ellenére sem érezhető az eddiginél nagyobb igény a törlesztőárfolyam rögzítésére.

A bankoktól jelentős rendszer- és folyamatfejlesztéseket követel a csomag bevezetése, de mindegyik bank azt válaszolta, hogy a határidőre elkészülnek velük. Valamennyi megkérdezett emlékeztetett arra is, hogy a pénzintézet saját megoldásokat is kínál a bajbajutott devizahiteleseknek, közöttük például átmeneti törlesztőrészlet- fixálást, árfolyamrögzítést, vagy futamidő-hosszabbítást ajánlanak. A lakáshiteleseknek segítséget jelent a középárfolyamon való törlesztés is, a szabad felhasználású devizahitelesek azonban ezzel nem élhetnek. Az ingatlanfedezetes devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvény egyes rendelkezései 2011. augusztus 12-től hatályosak. Az árfolyamrögzítés időszaka 36 hónap, de legkésőbb 2014. december 31-én véget ér.

A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, az eurónál 250 forintot, száz japán jennél pedig 200 forintot jelent. Az adós 2014. végéig ezen az árfolyamon fizetheti a havi törlesztőrészleteit; az ezekben felmerülő különbség összege, ami a tényleges és a rögzített árfolyam különbségéből fakad, az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, az ezen halmozódó hitel forintalapú. Ilyen szerződést önkéntes alapon olyan természetes személy köthet, akinek jelzálogalapú hitele van, ingatlanának értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, fizetési késedelme pedig nem haladja meg 90 napot.

Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet.

Olvasóink írták

  • 12. miria 2011. július 19. 06:22
    „Kilábalni a hitelböl egyértelmüen normális fizetésekkel lehetne . Sehol nem emelgethetnek ennyire kedvük szerint a bankok mint nálunk . Ausztriába miért tudják változatlan törlesztéssel fizetni a hitelüket évtizedekig az adósok . Oké , tudom , hogy ott euro van és jobb a gazdaság , de akkor sem emelhetnék ilyen drasztikusan , kiszámithatatlanul a részletet .Abankok hatalmas nyereséggel zárnak , és érdekes , nálunk egy sem ment tönkre .”
  • 11. Babenko 2011. július 18. 18:32
    „Most az van, hogy fizetnek amíg tudnak. Később majd elmenekülnek az országból, mert más választásuk nem lesz. A kormány meg majd tátja a száját, hogy egy korosztálynyi adófizető csak úgy eltűnt a palettáról. Akik kiöregedtek és elmennek nyugdíjba, szintén eltűnnek a palettáról ( ha addig nem tesznek 16 %-os adót a nyugdíjra is) Ki fog akkor adót fizetni??????”
  • 10. lajko76 2011. július 18. 14:09
    „Elmenni az orszagbol,frankot,fontot,eurot keresni.Mas orszagban fizetni az adokat.En mar csak ezt tudom elkepzelni hogy szandekosan elkergetik a melosokat.Nyelveket tanulni,csak igy van esely...”
  • 9. Contar 2011. július 18. 11:34
    „6. Lobbo71: "Olvassatok utána a dolgoknak, alap közgazdaságtan, 1 óra alatt elsajátítható. Utána nem fogtok ilyen zöldségeket írogatni és talán könnyebb lesz a kilábalás is a hitelből."
    Pontosan hol is található? Most van 1 órám, rááldoznám!”
  • 8. turtle 2011. július 18. 10:35
    „"Valójában az a jó, hogy az emberek nem értik meg a mi bank- és pénzügyi rendszerünket. Nevezetesen ha ök ezt értenék akkor kitörne a forradalom m?r pirkadat előtt."
    (Henry Ford, autogy?ros)”
  • 7. Ddorf 2011. július 18. 10:28
    „Lobbo71,könnyü mások pénzével gazda(g)ságot tanítani.
    Kiváncsi lennék,hogy pl. banki vezér miként tud többmiliárdos (leadozott?)jövedelmet varázsolni.
    Mindenki úgy lop,ahogy megengedik.”
  • 6. Lobbo71 2011. július 18. 06:30
    „Oké, hogy nem értettetek a hitelhez és a bankok működéséhez, amikor aláírtátok a papírokat (amiket el se olvastatok). De hogy most, amikor a bőrötökre megy a játék, még mindig ugyanolyan pénzügyi analfabéták vagytok, az durva. Olvassatok utána a dolgoknak, alap közgazdaságtan, 1 óra alatt elsajátítható. Utána nem fogtok ilyen zöldségeket írogatni és talán könnyebb lesz a kilábalás is a hitelből.”
  • 5. balintos66 2011. július 17. 21:06
    „miria!
    A lényegre tapintottál!A kamat a kulcsszó a devizahiteleknél!!!A bankok akkor emelik amikor csak akarják.
    Azzal segítenének ha a kezdő kamatra állítanák vissza a hitelek kamatait,de akkor hol a busás haszon?!
    Az állam megsegítette őket a mi adónkból erre k kamatot emeltek és így két helyről is hasznot húznak!
    Most jön a harmadik a rögzített árfolyammal!Addig gyengítik a forintot míg a hitelesek több mint 2/3 bele megy az árfolyam rögzítésbe!!!
    Kiváncsi lennék hogy mit csinálnának akkor ha mindenki úgy döntene hoy nem fizet.Lehet hogy még a nem fizetésből is hasznot húznának?!
    Mi hitelesek csak vesztesek lehetünk,bár ezt már akkor tudhattuk mikor felvettük a hitelt.”
  • 4. Sunyi 2011. július 17. 20:41
    „A bankok csak ne érdeklődjenek!!!!”
  • 3. janika 2011. július 17. 19:30
    „A bűnüldözés meg tátja a mafla pofáját, mint mindig! Vagy mutyiznak a hasznon?”
  • 2. miria 2011. július 17. 18:34
    „Most kaptunk egy levelet a r. banktol . 0,4 % kamatemelés , csak ugy . 3 éve felvett kölcsön törlesztö részlete duplájára nött , Ennyit nem ment fel a CHF . A segitség az lett volna , ha rögzitik a kamatot és a kezelési költséget is .ha megvizsgálják , miért emelték duplájára a törlesztést . amig ezeket ugy emelgethetik ahogy akarják addig nincs miröl beszélni . Ez a rögzitett árfolyam egy ujjabb hitel , csak a banknak jo .”
  • 1. tutti 2011. július 17. 15:00
    „Még a végén kiderül, hogy a bankszektor játszik a CHF-el...
    Nem csodálkoznék mert ez a rögzítési móka csak nekik biznisz.Nagyon nagy biznisz.
    Ha jól emlékszem akkor arról is szó volt régebben, hogy a bank és az adós közösen vállalják az árfolyamkockázatot.
    Vagy az nem üzlet a banknak ugye??Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy ha lejár pár év múlva a 180-as rögzítés akkor az igénybe vevők közül hányan nem tudják majd fizetni a két hitelt egyszerre.Sokkal magasabb arányú lesz a nem fizetők köre ebben biztos vagyok.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amerikai gazdaság: sok a munkanélküli, de a hatásuk kevés

Hivatalosan 14 millió az munkanélkülit tartanak nyilván az Egyesült Államokban. Tovább olvasom