Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Még bizonytalanabbá vált az Opel sorsa

Pontosan egy éve tart az Opel sorsával kapcsolatos huzavona. A cég jövője a General Motors mostani döntésével még bizonytalanabbá vált.
Az amerikai anyavállalat igazgatótanácsa szerdára virradó éjjel általános meglepetésre arról határozott, hogy mégsem járul hozzá az Opel eladásához az osztrák-kanadai beszállítói cégnek, a Magnának, noha erről már előzetes megállapodás jött létre.

A döntés Németországban felháborodást váltott ki és csalódást okozott, az illetékesek - és mindenekelőtt Angela Merkel kancellár - ugyanis más korábban a leghatározottabban elkötelezték magukat az erős orosz kapcsolatokkal rendelkező és jó oroszországi piaci kilátásokkal kecsegtető Magna mellett. Ez a magyarázata annak, hogy a német kormány, illetve az Opel-vagyonkezelő társaság még az előző kormányzati ciklusban az osztrák-kanadai cég befektetői pályázatát találta a legjobbnak, miközben olyan pályázók léptek vissza vagy váltak esélytelenné, mint az olaszországi Fiat vagy a General Motors anyavállalattal szoros kapcsolatban álló RHJ International belga pénzügyi befektető.

A General Motors döntése végleges. Bár az elmúlt hónapokban az Opel sorsával kapcsolatban sok váratlan fordulat történt, ez a jövőben immár valószínűtlennek tűnik. A németországi, illetve európai leányvállalat sorsa azonban bizonytalan, és német szakértők szerint nem sok jóval kecsegtet.

Berlini értékelések szerint az Opelt 80 éve igazgató amerikai anyavállalat azért döntött a gyár megtartása mellett, mert úgy ítélte meg, hogy saját jövője is nagyban függhet a németországi, illetve európai autógyártól. A General Motorsnak szüksége van az Opelre, szüksége van Európára, illetve az európai piacokra - értékelték egyes szakértők, hangsúlyozva az Opel nevéhez fűződő technológia jelentőségét.

Ez a technológia - amely elsősorban a legnagyobb németországi üzem, a rüsselsheimi gyár sajátja - rendkívül fontos a középkategóriás autók, továbbá az elektromos, illetve hibrid meghajtású gépkocsik jövőbeni gyártása szempontjából. Egyes vélekedések szerint az amerikai konszern a döntéssel meg kívánta akadályozni azt is, hogy a szóban forgó technológia a Magna orosz kapcsolatai által oroszországi kezekbe jusson. A detroiti elhatározás gazdasági, illetve pénzügyi hátteréül pedig az szolgált, hogy az amerikai kormány által korábban kisegített, a csődtől megmentett General Motors az elmúlt időszakban némelyest stabilizálódott, és az elmúlt hónapban - hosszú idő óta először - pozitív értékesítési adatokat mutatott fel.

Mindennek ellenére az amerikai anyavállalat pénzügyi helyzete távolról sem stabil, és ez számos kérdést vet fel. A konszern ugyan bejelentette, hogy egy 3 milliárd eurós átszervezési, illetve rekonstrukciós tervet terjeszt elő, de senki nem tudja, hogy erre miként lesz meg a fedezet. Németországban attól tartanak, hogy a kilátásba helyezett átszervezések gyárak bezárásával, illetve elbocsátásokkal járnak majd ott, és feltehetően más európai Opel-helyszínen is. Mindennek kapcsán a bezárásra "esélyesek" között a kaiserslauterni és a bochumi gyárat, továbbá Belgiumban az antwerpeni üzemet említették.

Németországban négy Opel-üzem működik, összesen mintegy 25 500 alkalmazottal. A legnagyobb és egyben központi üzem a hesseni Rüsselsheimben van, de hagyományos gyárnak számít a bochumi (Észak-Rajna-Vesztfália), a kaiserslauterni (Rajna-Pfalz) és az eisenachi (Türingia) üzem is. Az európai leányvállalathoz tartoznak még a spanyolországi, a nagy-britanniai, a lengyelországi, a belgiumi, a francia és a magyarországi gyárak is. Az Opel összes európai alkalmazottainak száma német források szerint mintegy 55 ezer.

Az elmúlt hónapok zűrzavara nyomán az amerikai anyavállalattal szemben Németországban nagy a bizalmatlanság. Ezt a bizalmatlanságot azonban mindenekelőtt az váltotta ki, hogy egy évvel ezelőtt az Opel a General Motors súlyos pénzügyi válsága miatt került szorult helyzetbe. A németországi üzemek, illetve azok alkalmazottai a potenciális új befektetők közül egyöntetűen a Magnát támogatták, és az osztrák-kanadai konszern "véglegesítése" esetére nagyfokú takarékoskodást helyeztek kilátásba, vállalva fizetésük, valamint juttatásaik jelentős csökkentését is. Azt azonban közölték, hogy mindez csak a Magna esetében érvényes, így most ebben a tekintetben is gyökeresen új helyzet állt elő.

Várható, hogy az ügynek komoly német belpolitikai következményei is lesznek. Az ellenzék máris élesen bírálta a kormányt, amiért szerinte engedett a General Motors zsarolásának. Általános követelésként hangzott el ugyanakkor az, hogy a politika teljes mértékben tartózkodjon a vállalati ügyekbe való beavatkozástól és ennek kapcsán az adófizetők pénzéből történő hitelezéstől.

A kormány ugyanis korábban 1,5 milliárd eurós, úgynevezett áthidaló hitelt nyújtott az Opelnek a talpra álláshoz, és további 3 milliárdot helyezett kilátásba arra az esetre, ha az új tulajdonos végérvényesen a Magna lesz. Ez utóbbi az új helyzetben aligha kerül kifizetésre, míg a már átutalt 1,5 milliárd eurót a német kormány az Opel régi-új tulajdonosától visszaköveteli.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lassult az Adidas profitjának csökkenése

A Nike után a világ második legnagyobb sportszergyártója még érzi a kereslet negatív hatásait, a… Tovább olvasom