Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

Magyar multik: kinek éri meg a külföldi terjeszkedés?

Az időszakosan nehéz helyzetbe került külföldi cégek akvirálása a magyar közepes vállalatoknak is új lehetőséget adhat a terjeszkedésre, új piacok megszerzésére.

Ahhoz viszont, hogy a hazai feltörekvő középvállalatok ezeken az új - vagy legalábbis részben ismeretlen - vizeken is megőrizzék sikerességüket, a cégeknek be kell tartaniuk néhány alapvető óvatossági szabályt. Ezek között a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb fokú transzparenciát követeljék meg leendő partnereiktől is.

Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoportjának vezetője elmondta, a nemzetközi terjeszkedésnek mindig vannak kockázatai, s különösen igaz ez a jelenlegi gazdasági környezetben. Az új piacok meghódításának egyik leghatékonyabb módja azonban kétségtelenül a felvásárlás, főleg abban az esetben, ha a kiszemelt külföldi vállalkozás életében a piacvesztéssel, profitcsökkenéssel, likviditási gondokkal járó időszak csupán átmeneti, valamilyen nehezen befolyásolható külső faktor által kikényszerített jelenség, de az adott társaság egyébként ígéretes termékekkel és megalapozott jövőképpel rendelkezik.

Ilyen, nehezen befolyásolható faktor a válság, amely szerte a régióban szedi áldozatait a cégek között, amelyből ugyanakkor néhány hazai, közepes méretű feltörekvő vállalat rugalmas gondolkodásának és a megfelelő időben meghozott döntéseinek köszönhetően komolyabb megroppanás nélkül kerülhet ki. A válságot helyesen kezelő, vagy attól nagyrészt érintetlenül hagyott vállalatoknak a növekedés érdekében alapvető érdeke a potenciális befektetési, terjeszkedési lehetőségek után kutatniuk - és ennek során a hazai piac mellett az országhatáron túl adódó lehetőségeket is felmérniük.

A Deloitte szakértője kiemelte, a magyar tulajdonú, közepes méretű cégek külföldi jelenléte már ma sem példa nélküli, ám sok cégvezető, tulajdonos ma még alábecsüli a külföldi piacokban rejlő lehetőséget cége számára, vagy éppen túl kockázatosnak tartja a nemzetközi porondra való kilépést, az azzal járó, várható előnyökhöz képest. Arra, hogy a valós kockázatokat a helyükön kezeljék, és pontosan felmérhetővé váljon a potenciális terjeszkedésben rejlő üzleti lehetőség, ma már ugyanakkor igen kifinomult technikák léteznek, a cégeknek pedig leginkább ezeknek a konzekvens alkalmazását kell elhatározniuk.

Bodor Kornél elmondta, mielőtt a cég élne az akvirálásban rejlő lehetőségekkel, fontos, hogy rendelkezzen jól meghatározott, hosszú távú növekedési stratégiával és jól megfogalmazott célokkal. Rögtön az elején célszerű megvizsgálnia azt is, hogy a megvásárolni tervezett cég irányítására rendelkezik-e kompetens menedzsmenttel. Semmiképpen nem szabad az akvirálást megkezdeni addig, amíg a cég belső rendszerei nem teszik lehetővé akár a saját, akár az akvirált cég teljesítményének megfelelő minőségű pénzügyi követését, esetleges integrálását.

A szakértő hangsúlyozta: A terjeszkedés mellett döntő vállalatnak célszerű nagyon alaposan megvizsgálnia, elemeznie a felvásárolni kívánt társaság havi-, negyedéves-, éves riportjait, beszámolóit. A transzparenciát és a jobb összehasonlíthatóságot szolgálja, ha a helyi előírásoknak megfelelő éves beszámoló mellett mind az akvirálandó társaság, mind a terjeszkedő hazai vállalat rendelkezik a nemzetközi számviteli sztenderdeknek megfelelő, IFRS szerinti beszámolóval is. Egy adott társaság teljesítményének nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, objektív mércéje szinte minden esetben az IFRS szerinti beszámoló. Nem véletlenül, hiszen a nemzetközi számviteli sztenderdekből adódó különbségek miatt könyvekben a vállalat profitja, saját tőkéje, illetve egyes tételek besorolásai jelentősen eltérhetnek az adott ország helyi szabályai által elkészített beszámolók tartalmától.
Bodor Kornél közölte: A felvásárolni kívánt cég beszámolóját több szempont alapján is érdemes megvizsgálni. Egyrészt célszerű ellenőrizni, hogy megfelelőek-e azok a jelentések, amelyeket a felvásárolni kívánt cég átad. Másrészt érdemes annak alaposabb vizsgálata, hogy a jelentésekben szereplő számok és kötelezettségvállalások valódi eszközökre vonatkoznak-e, továbbá, hogy vannak-e eltitkolt kötelezettségek a kiszemelt cég beszámolóiban.

Fokozott figyelmet kell fordítani az impairment teszt, azaz a terven felüli értékcsökkenés-vizsgálat elvégzésére, mind az üzleti-, vagy cégérték (goodwill), mind pedig a tárgyi eszközök tekintetében. A részesedések esetében ajánlott külön-külön megvizsgálni a tőzsdei és nem tőzsdei befektetéseket. A tőzsdén nem jegyzett részesedések esetében ugyanis az értékelésnél nélkülözhetetlen annak figyelembe vétele, hogy az adott részesedést hogyan érintette a krízis, míg a tőzsdén jegyzett részesedéseknél a tartósság és jelentőség kérdése a meghatározó, a fordulónap utáni árfolyamok vizsgálata, és annak figyelembe vétele, hogy történt-e változás a cég megítélésében. A cégnek adott kölcsönöknél fontos azt számba venni, hogy van-e nemfizetésből eredő kockázat.
A szakértő elmondta: Jó, ha a vállalat figyelmet fordít az akvirálni kívánt cég ügyfeleinek, vevőinek vizsgálatára, abból a szempontból, hogy azok mennyire sebezhetőek. A vevők esetén ki kell térni például a körbetartozás kockázatának alaposabb vizsgálatára is, valamint az értékvesztések számbavételére. Fontos továbbá a beszámolókból nyerhető devizakockázatokra, likviditási kockázatra vonatkozó adatok elemzése is, valamint annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a cég nem fog tudni a kötelezettségeinek - hitelek, szállítókkal szembeni kötelezettségek - eleget tenni. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a törlesztési terv és bevételek összhangja megvalósul-e, illetve, hogy az évenként megújítandó szerződéseknél a bank megújította-e a szerződést.

A szakértő hangsúlyozta, az akvirálással kapcsolatos kockázatok vizsgálatára azonban nem lehet egy általános szabályt felállítani, minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni és értékelni, hiszen a befektetéssel járó kockázat nem csak iparág- és nem is pusztán országfüggő. Mivel az esetek mérlegelése, illetve a beszámoló vizsgálata igen alapos ismereteket és nagyfokú körültekintést igényel, célszerű azt külső szakértő bevonásával végezni.

Olvasóink írták

  • 3. fióka 2010. február 09. 16:18
    „Magyar múltik? HOL????? mert én csak zsidók által üzemeletett multikat látok ebben az országban.Tudom papíron minden rendbe van és húúúúú ,de jó nekünk,hogy ennyi üzletbe ennyi más álltal kitoloncolt kajákat vehetünk .YEPPIYÉÉÉÉ.”
  • 2. lótusz 2010. február 07. 15:49
    „persze ez az izraeli terjeszkedésnek éri meg.adót nem fizetnek, vagy alig. olcsó magyar munkaerő kell nekik aztán jönnek a munkahelyteremtés hamis mondókájával. éhbérért dolgoztatnak. a magyar terméket meg nem lehet eladni, tönkremennek a gazdák”
  • 1. elemér 2010. február 05. 01:57
    „A baj csak ott van hogy mind ezzel tisztában vannak külföldön a befektetök. Tehát ami jó azt elösször ök vásárolják fel, ezután jöhet mindenki más. Nem minden papsajt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszatérőben a forinthitelek

Lassan, de folyamatosan emelkedik a forintalapú lakáshitelek iránti kereslet a hazai… Tovább olvasom