Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 21°C | 32°C Még több cikk.

Magánnyugdíj: örülhetnek, akik maradtak

Feltehetően jobban fognak járni azok, akik 2011 elején úgy döntöttek, megtartják magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat.
A Kisalföld által megkérdezett nyugdíjszakértők szerint feltehetően jobban fognak járni azok, akik 2011 elején úgy döntöttek, megtartják magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat. Kevesebben voltak, mint százezren.

Közéjük tartozik a csornai Tóth Gabriella is. „Úgy gondoltam, a pénzt magamnak tettem félre, ezért nem léptem vissza az állami nyugdíjrendszerbe, függetlenül attól, hogy melyik politikai oldal szorgalmazta ezt" – mondta lapunknak.

Nyugdíjpénztári vagyon

192 milliárd forintnyi vagyont kezeltek tavaly év végén a megmaradt magán-nyugdíjpénztárak.
A Csornáról naponta Bécsbe ingázó, s ott tervezőként dolgozó Tóth Gabriella nem bánta meg döntését, mert nemrégiben egy értesítőből az derült ki számára, hogy gyarapodott magán-nyugdíjpénztári vagyona.
Négy évvel ezelőtt ezekben a hetekben a legforróbb téma éppen a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások jövője volt. A pénztártagok 2011-ben automatikusan visszakerültek az állami rendszerbe, amennyiben nem nyilatkoztak másként. A maradás mellett nagyjából százezren határoztak. A számok arról tanúskodnak, hogy nem hoztak rossz döntést. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tavaly működő öt magánnyugdíjpénztár portfóliói közül még a leggyengébben teljesítő is 4,76 százalékos nettó hozamrátát ért el tavaly, a legjobb pedig 10,98 százalékosat könyvelhetett el – szemben a 1,7 százalékos 2013-as inflációval és a hasonló mértékű banki kamatokkal.



A tízéves átlagos nettó hozamráta – a 2008-ban kitört nagy válság ellenére – 5,55 és 8,33 százalék között volt 2004 és 2013 között, miközben ebben az időszakban az átlagos infláció 4,58 százalékot tett ki. Ebben a periódusban így a legrosszabb esetben 0,93, míg a legjobb esetben 3,59 százalékkal nőtt átlagosan, azaz évente a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások vásárlóértéke.

Dr. Barát Gábor nyugdíjszakértő, az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója szerint nehéz 15–20 évvel előre látni, de a jelenlegi tendenciák alapján úgy tűnik, jobban járnak majd azok, akik megtartották magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat. „Nem értek egyet a túlzó megállapításokkal, az állami nyugdíjrendszer nem fog csődbe menni, de ésszerű változtatásokra volna szükség tíz, de inkább öt éven belül, hogy ne csökkenjen majd hirtelen, drasztikusan az induló nyugdíjak összege" – fogalmazott a szakember.

Németh György nyugdíjszakértő kérdésünkre kifejtette: szerinte az Orbán-kormány indokoltan számolta fel a magán-nyugdíjpénztári rendszert, mert az időzített és idővel egyre nagyobbá váló pénzügyi bombát jelentett, de cinkelt lapokkal játszott, amikor azt mondta: aki marad, az – bár az állami rendszerbe járulékot kell fizetnie – nem szerez szolgálati időt. „Erre szinte mindenki kilépett. A maradék csak tiltakozásból maradt, illetve azért, mert biztos volt benne, hogy az Alkotmánybíróság el fogja utasítani ezt a kitételt. A szabályt a kormány már 2011 végén megváltoztatta, így az Alkotmánybíróság határozata tárgytalanná vált. Az a kevesebb mint százezer ember, aki megtartotta magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, kissé jobban fog járni, mint a többiek, de csak akkor, ha nyugdíjasként leélendő élete nem lesz lényegesen hosszabb, mint az átlagpolgároké" – fejtette ki álláspontját Németh György. 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

11,2 milliárd helyet 40 - Kérdőjelek a győri Audi állami támogatása körül

A kormánytámogatás összege 133,3 millió euró, mintegy 40 milliárd forint. A kormánydöntést követően… Tovább olvasom