Kisalföld logö

2016. 09. 28. szerda - Vencel 10°C | 22°C

Kiskereskedelem a kockázatos iprágak között

A kiskereskedelem is bekerült az öt legkockázatosabb iparág közé – áll a Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő legfrissebb elemzésében.
A cégek száma mégis növekedést mutat, mivel az iparágban az elmúlt három hónapban 6,34 százalékkal több cég alakult, mint 2009 azonos időszakában. 2010 harmadik negyedévében a kiskereskedelemben egy felszámolásra három új cégalapítás jutott. A más szektorokban is folyamatosan nő a cégek száma, a vállalati szféra stabilitása azonban még nem javul, kevés cég tudja elérni a stabilitáshoz szükséges árbevétel szintet.

A kockázatkezelési szakértő, Dun&Bradstreet Hungária Kft. elkészítette 2010 harmadik negyedévére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Hazánkban a társas vállalkozások száma egyenletes növekedést mutat. 2010 szeptemberének végén 554 000 vállalkozás működött Magyarországon, ami 4,15 százalékkal meghaladja az előző év harmadik negyedévének végén működő cégek számát. Ez a stabil növekedés önmagában üdvözlendő folyamat, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar cégszerkezet meglehetősen sérülékeny, mivel a legtöbb cég árbevétele nem üti meg egy minimális, a stabilitáshoz szükséges szintet. A magyar vállalatok csupán 6,6 százalékának van 10-nél több alkalmazottja, és csak 8 százalékuk éri el a 100 millió Ft feletti árbevételt. A gazdasági stabilitás és a vállalati szféra fejlődésének sikertényezője az lenne, ha egyre több cég érne el tartós stabilitást biztosító, például 100 millió Ft éves árbevételt. – mondta Keleti József, a Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő, ügyvezető igazgatója.



A legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel, a közigazgatással és a kommunális tevékenységgel (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) foglalkozó cégek száma nőtt. A cégszám az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csak a textiliparban csökkent, az összes többi szektorban nő. Az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a vállalkozások száma a papíriparban, a gumitermékek gyártása terén, nemfém ásványi termékek előállítása terén, a gépiparban és bútorgyártásban, és meglepő módon még a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén is.

Az építőiparban a cégek száma az átlagosnál még mindig nagyobb mértékben növekszik. Az elmúlt negyedévben 5,45 százalékkal több cég működött ezen a területen, mint 1 évvel ezelőtt. Ráadásul az építőipar változatlanul a harmadik legnépesebb iparág – a cégek 10 százaléka építőipari főtevékenységgel van bejegyezve –, azaz ennél több vállalat csak a kiskereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működik.

Az elmúlt 12 hónapban valamennyi megyében nőtt a cégek száma. A legnagyobb mértékben Pest, Hajdú-Bihar és Fejér megyében, míg a legkevésbé Tolna, Vas és Zala megyében. Ha a cégek számát viszonyítjuk a KSH 2010. január 1-jei lakosságszámra vonatkozó adataihoz, akkor láthatjuk, hogy a fővárosban egy cégre közel 8 budapesti lakos jut, míg Nógrád megyében 40 Nógrád-megyei. A keleti megyékben általában egy cégre 30 lakos is jut, nyugaton viszont vállalatonként a 20-25 lakos jellemző.



Fizetési határidők, fizetési késedelmek

A D&B DunTrade® nevű fizetési tapasztalatok összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek.

Az átlagos fizetési határidő 2010 harmadik negyedévében 1 nappal volt kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Az elmúlt időszakban kismértékben ugyan, de csökkent a fizetési határidő, miközben az átlagos késedelem is minimális csökkenést mutatott. Míg az elmúlt 3 hónapban átlagosan 16 napot késtek a vevők számláik kiegyenlítésével, addig az elmúlt év azonos időszakában 18 napot. Az átlagos fizetési késedelmet, csak a már késedelembe esett számlák esetén vizsgáljuk, ami hozzávetőlegesen a számlák felét jelenti, mivel az elmúlt 12 hónapban a számlák 53 százalékát határidőn belül vagy maximum egy napos késéssel fizették. Egy utalásos számla esetén az átlagos pénzhez jutási idő még most is igen magas, átlagosan 47 nap.



A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. A hagyományos pénzügyi mutatókat kiegészítve a fizetési tapasztalatokkal, a vállalatok kockázatkezelői megalapozottabb és biztosabb döntéseket hozhatnak vállalati hitelkihelyezés esetén. A pénzhez jutási idő utalásos számla esetén a legmagasabb az ingatlaniparban, a papíriparban, az építőiparban, ezért ezekben az iparágakban még fokozottabban érdemes figyelni a cégadatok és negatív események mellett a fizetési tapasztalatokat is.

Fizetésképtelenségi eljárások

A fizetésképtelenségi (csőd- és felszámolási) eljárások száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt időszakban. Míg az elmúlt három hónapban több mint 4400 felszámolási eljárást és majdnem 30 csődeljárást regisztráltak, addig a felszámolások száma a 2009-es év azonos időszakában 20 százalékkal kevesebb volt, csődeljárásból is csupán 3-at jegyeztek. Az elmúlt 12 hónapra is ugyanaz a tendencia jellemző, mivel tavaly októbertől idén szeptemberig 17 000 felszámolás történt, 2009-ben ez a szám csupán 15 000 volt, ami 15 százalékos emelkedést jelent.

Nemcsak a felszámolások száma növekszik, hanem a végelszámolások száma is dinamikusan nő. A nagyszámú cégbezárás, a folyamatos cégszám növekedéssel együtt valószínűsíti, hogy csődbe ment cégek vezetőinek nagy része ismét társas vállalkozás alapításába vágja a fejszéjét. Keleti József, a Dun & Bradstreet ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy új üzleti kapcsolat kialakítása esetén, a tulajdonos, ügyvezető korábbi cégkapcsolatait is érdemes megvizsgálni.



Látható, hogy a csődeljárások száma növekszik, de továbbra is csak nagyon kis arányt képviselnek és sok esetben felszámolásba is csapnak át. Szabó Zsolt, a Felszámoló-REORG Zrt. vezérigazgatója 2010. októberi sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy a csődeljárásban a rövid határidő-előírások miatt valódi reorganizációra esély sincs, és ezzel minden szereplő tisztában is van, ezért az eljárások jelenleg nem a vállalkozások talpra állításáról, csupán az időhúzásról szólnak. Magyarországon a célok tekintetében a csődeljárás és a felszámolási eljárás között jelenleg nincs különbség, csupán annyi, hogy a csőd mai előírásaival szemben sokkal egyszerűbb egyezséget kötni felszámolás alatt. Ezért továbbra is várható, hogy a tendencia folytatódik, és a csődeljárások száma a jövőben is alacsony marad.

A folyamatosan növekvő számú cégbezárások egyre inkább felhívják a figyelmet a kockázatmenedzsment, a vevői nemfizetések kezelésére. Keleti József, a Dun & Bradstreet ügyvezető igazgatója azt tanácsolja a kis vállalatoknak is, hogy vegyék kézbe az irányítást, tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket a nem vagy késve fizetések megelőzése érdekében. A kisvállalatok életében ez azért is különösen fontos, mert ha saját bőrükön tapasztalják meg egy fontos vevőjük fizetésképtelenségét, az a saját stabilitásukat is veszélyezteti. Magyarországon ugyanis még leginkább nagyvállalati és multinacionális, külföldi tulajdonú cégek végeznek kockázatkezelést, a kisebb és hazai vállalatok zöme még védtelen a vevői nemfizetésekkel szemben.

A romló gazdasági helyzetet jelzi, hogy a bedőlési valószínűség az elmúlt 12 hónapban már meghaladta a 3 százalékot, 3,17 százalék volt. A bedőlési arány az elmúlt néhány évben sajnos folyamatos növekedést mutatott. A működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya 2009-ben még „csupán" 2,84 százalék volt. A korábbi évekre visszatekintve ez 2008-ban 2,34 százalék, míg 2007-ben 2,21 százalék volt. Alig három éve alatt közel 1 százalékpontot nőtt a bedőlés arány hazánkban.

Kockázatos iparágak

A D&B immár hagyományosan negyedévente közzéteszi a legkockázatosabb és legkevésbé kockázatos iparágak listáját. A korábbi időszakhoz hasonlóan az iparágak kockázat szerinti listájában csak kisebb elmozdulások tapasztalhatók. Nagyobb mértékben nőtt a fafeldolgozással (kivéve: bútor) és fonottáru-gyártással foglalkozó cégek kockázatossága, míg az egyéb szolgáltatásokat végző vállalatok kockázatossága csökkent.

A D&B Failure Score-ja segítségével az egyes vállalatok fizetésképtelenségi eljárás alá kerülése is meghatározható, és a kockázatkezelési döntésekhez a jövőre vonatkozóan is megbízható információforrást biztosít. Ez alapján kerültek meghatározásra, hogy várhatóan a jövőben mely iparágak lesznek a legkockázatosabbak és a legkevésbé kockázatosak. A D&B Failure Score a cégeket érintő negatív eseményeket is figyelembe véve több mint 300 mutató felhasználásával jelzi, hogy adott cég milyen valószínűséggel kerül fizetésképtelenség alá. A kiskereskedelem 2010 elején még nem szerepelt a legkockázatosabb iparágak között, de mára már a lista negyedik legrizikósabb helyén szerepel. Így a jövőben érdemes lesz odafigyelni a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek fizetőképességére is. A kiemelt figyelem szükségessége az utóbbi héten még nagyobb jelentőséget kapott, mivel a tervezett válságadó változásokat okozhat a kiskereskedelmi nagyvállalatok stabilitásában is.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Afrikában és Ázsiában is jól fogy a Coca-Cola

A világ legnagyobb üdítőital gyártója a profitját 8,4%-kal növelte a harmadik negyedévben. Tovább olvasom