Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Karácsonyi hajtás, kifizetetlen túlórák

Az év vége a karácsonyi bevásárlás miatt az üzletekben dolgozóknak mindig hajtást, nagy megterhelést jelent.
Idén az üzlettulajdonosok még inkább az esztendő utolsó hónapjában próbálják a korábbi hónapokban a várakozásoktól elmaradt forgalmukat behozni. Ennek az a következménye a munkavállalókra nézve, hogy a túlórák kifizetése, a szabadságok kiadása terén még több a szabálytalanság, romlott e téren a helyzet. Minderről lapunknak dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke beszélt, aki tisztségviselőik, a megyében dolgozó érdekvédők év végi találkozójára jött Győrbe.

A gazdasági válság egyik hatása az elnök szerint, hogy egyre több helyen a boltokban dolgozóknak nem fizetik ki a túlórákat, nem is csúsztathatják le azokat, s számos esetben hiányzik is a túlórák pontos nyilvántartása. Dr. Sáling József elmondta, hogy tapasztalataik alapján gyakori, hogy a munkakezdés tényleges időpontja és a nyilvántartásban szereplő dátum nem egyezik, s olyan esetről is tudnak, hogy egy bevásárlóközpont üzletében dolgozót két órára jelentettek be, de naponta tizenegy órát kell dolgoznia. Az ehhez hasonló ügyek a KASZ szerint túlzott mértéket öltöttek. S a dolgozók szabadságának sokszor még a harminc-negyven százalékát nem adták ki, pedig közel az év vége. Ugyan a jogszabályok szerint a cég különlegesen fontos üzleti érdeke okot adhat arra, hogy az idei szabadságot jövőra adják ki, de a kereskedelemben a karácsonyi hajtás erre nem lehet indok, hiszen azt lehet tudni előre, hogy adventkor mindig nagyobb az üzletekben a forgalom.

- Több munkaügyi ellenőrzésre lenne szükség - szögezte le dr. Sáling József és arról is beszélt, hogy csak néhány helyen adtak decemberre ösztönzésként ötezer forint értékű utalványt a dolgozóknak, néhol plusz egy havi bért, de egyre gyakoribb, hogy hasonló ellentételezésre ott se kerül sor, ahol eddig ez gyakorlat volt.

Az ország nyugati megyéiből a kereskedelmi dolgozók egy része német nyelvtanfolyamot elvégezve Ausztriába ment el dolgozni, s helyükre nehéz másik dolgozót gyorsan találni. Ilyenkor a munkaadó több pénzt ajánl fel, hogy mielőbb találjon jelentkezőt, de ez nem jelent előnyt a többi dolgozónak, az ő bérüket nem emelik meg, s ez feszültséget szül a munkahelyeken. Hasonló hatást ér el, hogy több helyen bevezették az egy dolgozóra jutó forgalom számlálását, egymással versenyeztetik az embereket, amivel azt érték el, hogy nem segítik egymást a munkavállalók.

Az országos bérajánlás a jövő évre 3,5 százalékos béremelést javasol, de erről a kereskedelemben dolgozók munkahelyein jobbára még nem tárgyaltak a dolgozókkal, nem foglalkoztak a béremeléssel, a karácsonyi hajtásra hivatkozva. A minimálbér kötelező megemelése azokon a helyeken, ahol a KASZ-nak vagy alapszervezete, nem járt azzal a hatással, hogy papíron lecsökkentették a napi munkaidőt kevesebb órára, de ugyanannyit kell dolgoznia a munkavállalónak, mint eddig. Viszont ahol nem tömörülnek szakszervezetbe az alkalmazottak, ahol nincs érdekképviselet, ott a kereskedelemben sajnos ez jellemző az elnök tudomása szerint. Pedig hazánkban mintegy 500 ezer ember dolgozik a kereskedelemben, felük az ötvennél több munkavállalót foglakoztató cégeknél.

Három az egyben

December 6-án megalakult a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelyben dr. Sáling József elnökségi tag lett. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával Magyarország legnagyobb érdekvédelmi szervezete jött létre. Mintegy 250 ezer aktív korú tag alkotja és mintegy 70 ezer nyugdíjas. Az ágazati szervezetek rendszere megmarad benne, aminek előnye, hogy a területi képviseleteken a tagok helyben kapnak segítséget, információkat. A három konföderáció egyesülése révén nagyobb lesz a szakértői stáb, amely a munkavállalók érdekeit képviseli, s mivel a nagyobb taglétszám nagyobb erőt képvisel, a Magyar Szakszervezeti Szövetség aktívabb párbeszédet akar folytatni a döntéshozókkal. Az alapszervezetek vezetőit pedig felkészíti az eddigieknél hatékonyabb munkára. (A KASZ eddig az MSZOSZ tagja volt, most része az új szövetségnek.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az Együtt-PM március végére halasztaná az online pénztárgépek bevezetését

Javaslatukkal azt szeretnék elérni, hogy a parlament még a jövő héten fogadja el az erről szóló… Tovább olvasom