Kisalföld logö

2018. 08. 20. hétfő - István 18°C | 32°C Még több cikk.

Jövedéki adó: drágul a benzin és a cigi

Egy liter benzin árában jelenleg 109 forint a jövedéki adótartalom, januártól 120 forint lesz.

Tíz százalékkal drágul január elsejétől a jövedéki adó hatálya alá eső termékek többsége. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a benzin esetében 10 százalékkal, a gázolajnál 8 százalékkal emelkedik a közteher mértéke.

Az MTI számítása szerint így a benzin mintegy 14 forinttal, a gázolaj pedig 9 forinttal kerül majd többe a jövő év első napjától. Egy liter benzin árában jelenleg 109 forint a jövedéki adótartalom, januártól 120 forint lesz, a gázolajéban most 90,5 forint, ami 97,35 forintra nő. Az áremelkedés hatására a benzin ára történelmi csúcsra, 320 forintra emelkedhet az eddigi, 2008 júniusában mért legmagasabb, 317 forintos ár után.

A cigaretta 8 százalékkal drágulhat a változások hatására, míg a szivarok esetében nem emelkedik a jövedéki adó.

A módosítás nem érinti a szőlőből készült borokat sem, azonban a többi alkoholterméknél, így a sör, a pezsgő valamint a tömény szesz és a gyümölcsbor esetében 10 százalékkal emelkedik a jövedéki adó mértéke.
A tüzelési célú gázolaj 8 százalékkal drágul, a cseppfolyosított gáz (LPG) jövedéki adója ugyanakkor változatlan marad, míg a sűrített földgáz jövedéki adóterhe megszűnik.

Olvasóink írták

52 hozzászólás
  • 52. Baradlay 2010. január 04. 18:49
    „A cigit 100% emelnem!”
  • 51. gjozsi88 2010. január 04. 12:12
    „kolombela!
    Ennek csak egy szépséghibája van, hogy hiába magánszemélyek fizetik az adó befizetés jelentős részét, mely fogyasztási és jövedelem adókat tartalmaz, ennek az alapja a multi által előállított nemzeti össztermék!!!
    Ha nem adna a multi munkát, akkor nem lenne fizetés, ennek nem lenne elkölthető áfa tartalma, személyi jövedelem adó tartalma!
    Tehát ezeknek a befizetéseknek az alapja a nemzeti össztermék kb 80%-t kitévő ,termelési piaccal rendelkező multi által adott munka!!!
    Ha nincs munka, mert nincs piac, amit a multi ural, akkor nincs befizetés sem!!!
    Ezennel a jobbik programját megbukottnak lehet tekinteni!!!
    Na látod, ezért fél leülni a Vona a Bokrossal szembe, amikor a terjedelmes levelének egy egyszerű munkás is képes átlátni a fonákságán!!!”
  • 50. kolombela 2010. január 04. 10:25
    „41. gjozsi88 2010.01.03. 15:14
    Okos Tóbiás, itt a válasz Bokros okoskodására:
    "A multinacionális vállalatok szerepe a magyar gazdaságban - a Jobbik Gazdasági Kabinetjének válasza Bokros levelére

    A választások közeledtével egyre több és hevesebb támadás éri a Jobbikot nemzeti érdekeket érvényesítő politikai törekvései miatt. Legutóbb éppen a magyar lakosságot sújtó, a megszorításokon alapuló politika egyik élharcosa, Bokros Lajos a Vona Gáborhoz írt nyílt levelében úgy fogalmazta meg saját képzelgéseit, mintha azok a Jobbik gazdaságpolitikai programjának részei lennének.
    Bokros hatásvadász írása szerint a Jobbik az összes multinacionális vállalatot "el akarja kergetni" Magyarországról, holott azok úgymond "oroszlánrészt vállaltak a munkahelyteremtésben". A levél hasonló részeit olvasván a hazai gazdaság főbb sarokszámait jól ismerő olvasókat nehezen múló nevetés kerülgette, de mivel nem mindenkinek az a kedvenc foglalatossága, hogy ilyen adatokat tanulmányozzon, igyekszünk a lehetőségekhez mérten olvasmányos és közérthető formában megvilágítani a multinacionális vállalatok hazai szerepét.
    Mivel a Jobbik egyelőre - de már nem sokáig - országgyűlésen kívüli párt, kénytelenek vagyunk a nyilvánosságra hozott, a legtöbbször jelentős mértékben manipulált statisztikai adatokból dolgozni, holott a legfontosabb fejezeteket gyakran üzleti titokká minősített, a nyilvánosság elől elzárt szerződések tartalmazzák. A multinacionális vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepének megvilágításához - némi forráskritika mellett - többek között az APEH és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványát használjuk fel, mely a 2008. évre vonatkozó adóbevallások alapján átfogó képet nyújt a 100 legnagyobb magyarországi vállalat és az 50 legnagyobb magyarországi pénzintézet foglalkoztatásban és adófizetésben betöltött szerepéről. A kiadvány ajánlása szerint fontosnak érzi annak bemutatását, hogy "kik azok a gazdálkodók, akik tevékenységükkel a magyar gazdaság teljesítményéhez és a közösségi kiadások forrásának megteremtéséhez, a költségvetés bevételeihez jelentős mértékben hozzájárultak". Ez már csak azért is érdekes, mert a vizsgálódás alapját a kiemelt adónemekből (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, társasági adó) befolyó adóbevételek adják, márpedig ezeket az adónemeket jórészt nem a vállalatok, hanem a magyar magánszemélyek fizetik!
    Nézzük például a 150 nagyvállalat által teljesített adóbefizetések nem kevesebb, mint 40%-át kitevő áfát. Akkor, amikor elmegyünk vásárolni, nem csak a termék nettó árát fizetjük meg, hanem az azt terhelő áfa összegét is. A számlát kiállító cég gyakorlatilag nem tesz egyebet, mint ezt az általunk kifizetett adófajtát az állam felé továbbítja. Ennek ismeretében rendkívül furcsának találjuk, hogy Szikora János, a Magyar Köztársaság Adóhivatalának elnöke képes az általunk megfizetett adókat a nagyvállalatok nagylelkű adományaként feltüntetni, de Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szintén a nevét adta ehhez a legalapvetőbb szakmai követelményeket is figyelmen kívül hagyó, még a laikusok által is megmosolyogtatónak tartott megközelítéshez. És - ez már-már hihetetlen - a mondanivalójukat a kiadvány 58. oldalán első konkrét példaként az egyik, a hazai piacot lerabló, a magyar lakosságtól szerzett a profitját külföldre továbbító kereskedelmi multi, az Auchan vezetőjével készített egész oldalas interjúval támasztják alá.
    A hasonló esetek tömkelegét elnézve talán érthető, miért vallja azt a Jobbik, hogy hazánkon csak radikális változtatásokkal lehet segíteni. Van azonban a nagyvállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepét a mi zsebünkből származó áfa befizetések révén 40%-kal felértékelő, nyilvánvalóan manipulatív csúsztatáson kívül sokkal fontosabb módszertani kérdés is. Először is ki kell jelentenünk, hogy a magyarországi közjóhoz történő hozzájárulást tekintjük a gazdasági szerepvállalás szempontjából irányadónak az eddigi, erősen etatista felfogást tükröző, elsősorban az állami bevételek teljesülését szem előtt tartó megközelítés helyett. A közjóhoz pedig elsősorban az értékteremtő munka, azaz a foglalkoztatás révén járulunk hozzá. Addig ugyanis, amíg a magyar állam a GDP 50%-át osztja el a régiós átlagot jelentő 40%-kal szemben, addig nem az állami bevételek túlságosan alacsony aránya a magyar gazdaság fő problémája, hanem az, hogy az elmúlt 20 év nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó politikájának következtében hazánkban a szükségesnél 1,5 millióval kevesebb munkahely van az ideális 5,5 milliónál. Ezt az alapigazságot a pártok közül csak a Jobbik ismerte fel és igyekezett érvényesíteni, két nagy ellenfele, az MSZP és a Fidesz ezzel szemben egymást demagóg ígéretekben túllicitálva próbálta elnyerni a megtévesztett választópolgárok bizalmát (ennek betetőzéseként kampányolt Orbán Viktor a 14. havi nyugdíj ígéretével).
    Akad persze egy másik, sokkal kézenfekvőbb oka is annak, miért elsősorban az állami bevételekre koncentrálja figyelmét a jelenlegi politikai elit: lenyúlni ugyanis csak az államkasszába kerülő bevételt lehet... Az igazság azonban még akkor is nyilvánvalóvá válik, ha elfogadjuk az erősen kozmetikázott, a valós közteherviselés sarokszámait meghamisító koncepciót. Nézzük a legfontosabb adatok közül elsőként azt, kik és milyen mértékben javítják a hazai foglalkoztatási helyzetet. A 3,9 millió magyarországi foglalkoztatottból a 100 legnagyobb magyarországi vállalat mindössze 248 565 részére, azaz az összes magyarországi foglalkoztatott mindössze 6%-ának biztosít munkát, ám azt még a kiadvány készítői is kijelentik, hogy a "legtöbb dolgozót a kereskedelmi, a személyszállítási és a postai szolgáltatást végzők foglalkoztatják". Azaz csupa olyan cég, amely a magyar piacról, tehát belőlünk, a pénzünkből él. A két legnagyobb foglalkoztató nem is multi, hanem állami vállalat: a Magyar Posta 35 973, a MÁV pedig 20 566 embert foglalkoztat. A foglalkoztatási lista harmadik helyezettje a magyar piacot szlovák tejjel és vizezett húsipari termékekkel elárasztó multi, a Tesco 20 179 embert foglalkoztat. Tegyük hozzá: egyes számítások szerint áldásosnak nehezen nevezhető tevékenységével legalább háromszor annyi magyar munkahelyet szüntetett meg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben, mint amennyit jelenleg működtet, társasági adót pedig a kiadvány szerint tavaly sem fizetett. De ne feledkezzünk meg a Bokros Lajos által kiemelt két nagyvállalatról sem: az Audi tavaly 5939 főt foglalkoztatott, a Siemenset pedig nem is láthatjuk a 100 legnagyobb vállalat listáján, feltehetően azért, mert nem járult hozzá adatai közléséhez. És mielőtt még tovább mennénk, fel kell ébresztenünk Bokros Lajost is lázálmából: a Jobbiknak soha nem állt szándékában az Audihoz hasonló zöldmezős termelő beruházásokat megvalósító multinacionális vállalatokat távozásra kényszeríteni, amennyiben azok a nemzeti érdekeinkkel egybeeső gyakorlatot folytattak és a hatályos magyar törvények tiszteletben tartásával működtek. Reméljük, a jövőben mind az MDF által elkövetett ferencvárosi választási csaláshoz hasonló, a Jobbik jóvoltából kudarcba fulladt kísérletektől, mind pedig a hasonlóan piszkos kommunikációs trükköktől távol tartja magát az MDF összes politikusa. Mivel azonban ismerjük a mondást: "madarat tolláról, embert barátjáról", különösebb illúzióink természetesen nincsenek.
    Ám nem csak Bokros eddigi gazdasági ámokfutását, hanem észjárását is jól ismerjük, előre tudjuk azt is, hogy - miután az álláspontját nevetségessé tevő adatokkal szembesült - mire fog hivatkozni: arra, milyen sok magyar embernek adnak munkát a multinacionális vállalatok a beszállítóik révén. Ezt is könnyen cáfolhatjuk: a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság a termelő szektor helyzetét értékelve rámutatott: ,,Hazánkban a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok ritkán veszik igénybe a hazai beszállítókat, a termelési inputokat külföldről szerzik be". A Bokros által példaként említett nagyvállalatról az iparági adatok nagy részletességű gyűjtésével foglalkozó Supply Chain Monitor így ír az Audi hazai beszállítóiról: "A német tulajdonú Audi esetében a beszállítói arány nem éri el a 10 százalékot".
    Az összkép akkor sem változik, ha a multinacionális vállalatok adózásban betöltött szerepét nézzük. A fent említett, kiemelt adónemekből befolyó adóbevételeknél is azokat a nagyvállalatokat találhatjuk a lista legelején, amelyek alapvetően a magyar lakosságból élnek és a tőlünk származó bevételeikből fizetnek adót. Óriási, alapvetően a lakosságtól származó, 277 milliárd forintot meghaladó áfabevételének köszönhetően a MOL toronymagasan vezeti a mezőnyt. A lista további helyein gázkereskedelmi cég (Panrusgáz), távközlési vállalat (Magyar Telekom), az előző bekezdésben említett vállalatok (MÁV, Magyar Posta, Tesco), majd ismét egy gázkereskedelmi cég (Emfesz), a Paksi Atomerőmű és egy mobiltelefon szolgáltató cég (Pannon GSM) áll (a lista 9. helyezettje nem járult hozzá adatainak közléséhez).
    A részletes adatokat tanulmányozva a Bokros által tipikus példaként említett zöldmezős termelő beruházást megvalósító multikról kijelenthető, hogy sem a hazai foglalkoztatásban, sem pedig az adóbevételek alakulásában nem játszanak jelentős nemzetgazdasági szerepet. Az adatok egyértelműen bizonyítják: a 100 legnagyobb vállalat a hazai foglalkoztatottak mindössze 6%-ának ad munkát, a 3,9 millió alkalmazottból mindössze 248 565-en dolgoztak náluk. De még ezeknek a munkahelyeknek a többsége is nagy állami vállalatoknál vagy olyan kereskedelmi, szolgáltató multiknál található, melyek a magyar piac megszerzését követően, a saját pénzszivattyúik kiszolgálására működtetnek nálunk kis számú személyzetet.
    Hogy ne maradjon titokban, kikre is gondolunk: a Tescóhoz hasonló kereskedelmi multik mellett elsősorban azokra a fejlett világban stratégiai cégekként kezelt, ezért idegen kézbe soha nem adott áramszolgáltató és erőmű-vállalatokra, melyek a magyar állam által privatizációs szerződésekben garantált 7-8%-os eszközarányos profitbiztosítása mellett éppen az akkor kormányzó Bokros Lajosék adtak külföldi tulajdonba. Ezek után éppen a nemzeti javak elkótyavetyélésében élen járó Bokros titulálja Vona Gábort nemzet- és társadalomellenesnek...
    A fenti tényadatokat ismerve egyetérthetünk-e tehát azzal a kijelentéssel, hogy "a külföldi tulajdonosok által birtokolt gazdasági szegmens egyes közterhekből nem arányosan veszi ki a részét"? Egyértelműen, ám mielőtt még a Bokros-hívők e kijelentést olvasva demagóg szélsőjobboldali politizálást vizionálnának, ki kell ábrándítanom őket: az idézet az Állami Számvevőszék 2007. októberi értékelő tanulmányából származik. Milyen érdekes, ugye? Az Állami Számvevőszék szakemberei a gazdasági adatok részletes tanulmányozása után ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a Jobbik gazdasági szakemberei: a külföldi vállalatok nemhogy nem vállalnak oroszlánrészt a közteherviselésből (mint ahogyan Bokros állítja), de egyenesen kedvezményezettjei a hazai adórendszernek. Az APEH és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványában említett kiemelt adónemekből származó bevételek közül az egyetlen olyan, amely ténylegesen is a vállalatok nyereségéhez kötődő, a társasági adó. A z Állami Számvevőszék fenti tanulmánya több év adóeredményeit vizsgálva összevetette a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatok és a magyar kis- és középvállalkozások által igénybe vett társasági adókedvezmény összegét. A különbség mellbevágó: a magyar kis- és középvállalkozások a társasági adókedvezmények mindössze 2%-át kapták meg, a többi a nagyvállalatokhoz került. Hasonló a helyzet az önkormányzati adóbevételek 85%-át kitevő iparűzési adónál igénybe vett kedvezményekkel is. Az Állami Számvevőszék tanulmánya rámutat: "A kedvezményeket elsősorban a nagyvállalkozások kapták, illetve azok tudtak az önkormányzati rendeletekben meghatározott feltételeknek megfelelni".
    Téved, aki azt gondolja, hogy az üvöltő aránytalanságok felsorolásának ezennel vége. A magyar kis- és középvállalkozásokat ugyanis további negatív diszkrimináció is sújtja: a belföldi magánszemélyek által birtokolt vállalkozásoknak nyereségükből a társasági nyereségadón kívül osztalékadót is kell fizetniük, ezáltal a magyar vállalkozások nyereségének adóterhelése több, mint kétszerese a multinacionális vállalatok adóterhelésének. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a multiknak milyen remek lehetőségeik vannak akár az anyacég és annak leányvállalatai között folyó nemzetközi adótervezésben is. A tőlük megszokott módon offshore cégek közbeiktatásával, a vállalatcsoporton belüli számláik összegének gyakorlatilag tetszés szerinti alakításával képesek arra, hogy adóbefizetéseiket, a közteherviseléshez történő hozzájárulásukat minimalizálják. Ezzel és a hazai adórendszer által számukra biztosított kivételes kedvezmények révén óriási, szinte behozhatatlan versenyelőnyre tesznek szert a magyar kis- és középvállalkozásokkal szemben.
    A magyar vállalkozások szempontjából hasonlóan rossz a helyzet a közbeszerzések terén is. A Közbeszerzések Tanácsának tavalyi évre vonatkozó beszámolója szerint a hazai foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozások árnyékában másodhegedűsi szerepet játszó, 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok a magyar közbeszerzések összegének 60%-át nyerték el, és tegyük hozzá: egy részt általában ezek a magasabb nyereséghányaddal kecsegtető, zsírosabb falatok, másrészt a kisvállalkozások 40%-os részesedése az elmúlt évek történelmi rekordját jelenti (2007-ben ugyanez az arány 34% volt csupán), de ez is elsősorban a megszorítások miatt visszafogott állami nagyberuházások elmaradásának volt köszönhető.
    A multinacionális cégek nem csak az adókedvezményekben és a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott állami megrendelésekben, hanem a vissza nem térítendő állami támogatásokban is bővelkednek. Az egyedi kormányzati döntéseken alapuló támogatások sokszor mellbevágó nagyságúak: az egy új munkahely megteremtésére fordított vissza nem térítendő állami támogatások több nagyvállalat esetén is meghaladták a 10 millió forintot (pl. Linde, Bridgestone, Hankook). Az eddigi csúcstartó ismereteink szerint az Asahi Glass nevű autóüveggyártó multinacionális vállalat, mely munkahelyenként 18,4 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást zsebelt be. Emlékeztetőül jegyzem meg: ez az egyetlen új munkahely megteremtésére jutó hatalmas összeg csupán a vissza nem térítendő állami támogatást takarja, az adókedvezményeket és az egyéb állami támogatásokat ezen felül biztosítja részükre a magyar állam.
    Tekintetünk azonban nem csak ezektől a megdöbbentően magas munkahelyteremtési támogatásoktól lehet borús, hanem azért is, mert a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt egyetlen olyan kormánya nem volt Magyarországnak, amely az ad hoc jellegű osztogatás helyett egységes, megtérülési számítások által is alátámasztott, a beruházások esetleges multiplikátor hatását, vagy a létrejöttük folytán megnövekedett környezeti terhelést is figyelembe vevő, a szakmai követelményeknek legalább alapfokon megfelelő gyakorlatot folytatott volna.
    A szakmaiság fontos szempontként fel sem merült a nagyvállalatokkal folytatott tárgyalások során. A multinacionális cégek ilyen szintű kedvezményezése általában korrupciós szándékokon, vagy - jobb esetben - azon a hozzá nem értő döntéshozók részéről megfogalmazott jóhiszemű vélelmezésen alapult, hogy a nyújtott támogatás "valahogy majd csak megtérül". Az államháztartás információs rendszerének rossz átláthatósága, például a gazdaságfejlesztési célú legyűjthetőség vagy az egységes nyilvántartási elvek hiánya nem csak az állami támogatások hasznosulásának nyomon követését nehezíti meg, hanem a jövőbeli elemzői munkát is akadályozza. Megjegyzem, a magyar közbeszerzési rendszernek is ez az egyik legfőbb hibája. Az említett tényekből egyértelműen megállapítható: a magyar adófizetők pénzéből fenntartott hazai intézményrendszer, a hazai jogszabályi környezet, a döntéshozók gyakorlati lépései egyaránt a multinacionális vállalatokat részesítik előnyben a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben.
    Ennek a számokkal is könnyen alátámasztható igazságnak azonban szinte nyoma sincs a médiában. Jól fizetett, túlnyomórészt a multinacionális médiabirodalmak szolgálatában álló profi újságírók, szakmailag prostituálódott közéleti emberek egész hada győzköd minket éjjel-nappal ennek az ellenkezőjéről. Az igazságot azonban nem lehet hosszú ideig jól felépített kommunikációs trükkök mögé rejteni: a valóság előbb-utóbb átüt a hazugság mázán. Sokszor maguk az érintettek, a nemzetellenes politika gátlástalan kiszolgálói szolgáltatnak muníciót ahhoz, hogy az igazság mindenki számára nyilvánvalóvá váljon.
    Bokros Lajos például annyiszor váltott már csapatot, hogy mára egészen belezavarodott, lassan azt sem tudja szegény, melyik kapura játszik. Talán ezért kezdett el sorozatosan öngólokat rúgni a Vona Gábornak írt nyílt levelében? A saját álláspont önnön megbuktatásának remek példája a Bokros által hasraütés-szerűen, kellő információk híján kiválasztott két, számunkra követendő példaként beállított német vállalat, a Siemens és az Audi is.
    A nemzetközi sajtó két és fél éve még a Budapestre méregdrágán, 800 millió forintos egységáron leszállított Combino villamosok gyártójának, a Siemensnek egész világot átívelő korrupciós ügyleteitől volt hangos. A korrupciós csatornákon keresztül, törvénytelenül kifizetett összegek a jogerős bírói végzés tanúbizonysága szerint is meghaladták az 1,3 milliárd eurót (!), a korrupcióban 12 ország volt érintett. Ekkora bukta még a multik világában sem számít mindennapos eseménynek. A hazánkban hajléktalanok nevére bejegyzett cégekkel számlagyárat működtetett a Siemens egyik partnere, ebben az ügyben ezidáig csupán strómanok akadtak horogra, ami a hazai korrupció elleni harc "komolyságát" is figyelembe véve ez egy cseppet sem meglepő... Hasonlóan vicces, önbuktató példa volt Bokros részéről az Audi felemlegetése is: ha ez a szerencsétlen politikai szélkakas tudta volna, hogy az Audi - immár nem először - éppen egy újabb, vissza nem térítendő állami támogatásért folyamodott (ezúttal 14,9 milliárd forintot kap a német vállalat a magyar adófizetők pénzéből), talán nem a német autógyártót hozta volna ideális példának.
    Szegény, megzavarodott Bokros. Várjuk a következő bakiparádéját.
    Volner János, a Jobbik Gazdasági Kabinetjének tagja"”
  • 49. Gép-ész 2010. január 03. 23:35
    „Magyarország..én így szeretlek! Vanessa, Te meg ne kekeckedj, kibicnek semmi sem drága.:-)”
  • 48. maradando 2010. január 03. 22:52
    „48.SCs.
    Jól mondtad!
    De szebben hangzik igy e :
    Passzentost a Hungarikumba. :D”
  • 47. gjozsi88 2010. január 03. 18:17
    „Meghatódtam!!!
    Egy gazdasági csődbe lévő szocializmust, amit nem lehetett finanszirozni, nem kellett bomlasztani, az tönkre ment magától!
    Látod jól átvertek, miközben pl a Széles akkor szerezte az ikarusz tönkretételével a vagyonát!!!”
  • 46. maradando 2010. január 03. 17:49
    „45.gjozsi88.
    Az alant felsorolt becses személyek,azért voltak az MSZMP tagjai,hogy eredményes bomlasztást végezzenek a párt soraiban.Feladatuk volt a szocializmus alapjainak megbontása. (Ez sikerűlt, mert ebböl vannak a luxus villák alapjai.) Rendszerváltás fedőnéven 1989.ben =legalitásba vonultak. EZ LESZ A TÖRTÉNELEM KÖNYVBEN IS !”
  • 45. gjozsi88 2010. január 03. 16:47
    „még annyit!
    Egyébbként az is érdekelne, hogy mi a különbség a jobboldal és az MSZP egykori MSZMP tagjai közt, ugyanis az igazán nagyok: Szürös,Pozsgai, Széles Gábor, Csintalan,Kövér László, ..Kondor Katalin, Morvai Krisztina (komcsi rendszer egyetemi tanára,komcsi Tv-s Baló felesége)..stb?”
  • 44. gjozsi88 2010. január 03. 16:42
    „még annyit!
    Ha az MSZP-SZDSZ-nek nem lett volna terve, akkor nem kellett volna népszavazással megakadályozni!
    Egyébbként idő kérdése és az országot finanszirozó külföldi tőke ki fogja kényszeríteni, ugyanis a hozzád hasonló gondolkodók egyikének sem sikerült elmondani, hogy az adósságban úszó (lakossági , vállalati eladósodás, az államadósság 76%-a) országunk minimális belföldi piaccal milyen eszközökkel rendelkezik érdekei érvényesítése érdekében a tőkeerös multikkal szembe, tekintettel arra, hogy az ország nem önellátó???”
  • 43. gjozsi88 2010. január 03. 16:35
    „Joel!
    A senki ne fizessen be semmitből, hogy akarod fenntartani a közszolgáltatásokat?
    Miért, csak az az 1,8 millió versenyszférás fizessen eü hozzájárulást, amikor 10 millióan veszünk igénybe az eltelt idöszakban óriási fejlődésen átment, emiatt megdrágult egészségbe?
    De a Bokros azt is mondta, hogy a valóban rászorulók közvetlenül kapjanak erre a célra támogatást! Igy az adó csalók, adó nem fizetők, akár a cigányok is hozzájárulnak a közhöz! Ugye ez így teljes!!!
    A Bokros számos ország gazdasági szakértői elismerik, kérték fel tanácsadónak, a jobbikosokat, pedig sorban huzzák le a meghivottak listájáról! Mitöl kellene hinnem nekik!!!”
  • 42. Joel 2010. január 03. 16:18
    „gjozsi88 !
    <moderálva>
    Ti annyira maszop imádók vagytok hogy 400 forintos benzinárnál is a jobbikot hibáztatnátok.
    Bokros egy nagy nulla, a 94-es csomagja elhibázott volt, csak fékezte a magyar gazdaságot, és kiszolgáltatta az országot az IMF-nek. Az egy terv szerinted, hogy minden 18 év feletti állampolgár fizessen havonta tízezer forint egészségügyi hozzájárulást ? Mert az általad imádott Bokrosnak ez az egyik terve !
    Az általad agyondicsért maszopnak és szadesznek nincs programja ! Ötletelésük van, a libatolvaj Bajnai csak a megszorításokhoz ért n!
    Az ilyen maszop imádók miatt tart az ország a lejtőn lefele, mint te gjozsi88, és az elvtársaid !
    Vagy a meir nevű ide irogató aki 2800 km-ről ír, húsz éve nem volt magyarországon, de meggyőződése hogy jobban ismeri a magyar valóságot az állandóan magyarországon lakóknál !”
  • 41. gjozsi88 2010. január 03. 15:14
    „kolombela!
    A jobbik meg legfeljebb ,lezárja a határokat és kiírja, hogy "bolondok háza"!
    Ha lenne a jobbiknak valódi mondani valója, uram bocsá" gazdaság programja, akkor a Vona nevű csodagyerek nem menekülne a Bokros elöl, hanem leülne vele vitázni és alátámasztva igazát, lemosná a Bokrost!!
    Valamiért mégsem ez történik!
    Tudod miért, mert kiderülne, hogy mekkora semmi, amit ő ajánl, nektek betegeknek!!!!”
  • 40. kolombela 2010. január 03. 13:50
    „34. Primax 2010.01.01. 20:09
    Eddigiekkel ellntétben most egyt tudok veled érteni.
    A fidesz nem fog az imf-nek beinteni, ugyan olyan szolgalelkű mint a ballibsi banda. Likud Viktor tulságosan is elkötelezett ahhoz, hogy a zsidóknak ellent mondjon.”
  • 39. gjozsi88 2010. január 03. 11:43
    „moderálva”
  • 38. lacim6 2010. január 02. 20:15
    „moderálva”
  • 37. vanessa 2010. január 02. 17:52
    „nem drága a benzin,mert sokan még a közeli boltba is autoval mennek,ha tehetné a wcre is azzal megy,)))”
  • 36. tibipityu1951 2010. január 01. 21:27
    „moderálva”
  • 35. gjozsi88 2010. január 01. 20:43
    „Hát igen!
    Úgy döntöttünk, hogy nekünk kell ingyen diploma, nem kell magántőke az egészségügybe, nem kell hozzájárulás vizitdij formájában azoktól, akik igénybe veszik az elmúlt években óriási fejlődésen átment és emiatt hihetetlenül megdrágult egészségügyhöz!
    A legnépszerübb párt maradhatott, aki a 2/3-os törvények elutasításával sikeresen megakadályozta az egyébb pazarló ellátó rendszerek ésszerüsítő, eu konformos átalakítását!
    Mivel a munkát terhelő költségeket, az eddigi legnagyobb befizetők ( nem minimálbér után adózok) javára csökkenteni kellett, hogy azok versenyképessége megmaradjon, a jövedelem típusu adó bevételek csökkennek!
    A nem ritkán adózatlan, illegális jövedelmekből szerzett ingatlan adót kiheréltettük,(mostani változatban sok nem fog befolyni), az államnak egyetlen lehetőséget hagytunk (ugyanis a külföldi bankok mivel további megszorításokban látnak lehetőséget, nem finansziroznak nagyobb mértékben) a társadalom minden rétegét (azt is aki eddig szinte semmivel sem járul a közhöz) terhelő fogyasztási tipusu adók növelését volt kénytelen megtenni!
    Nem lett volna egyszerübb ésszerüsíteni a kiadásokat ( a pár tiz milliárdos ellopott pénzeket, melynek jelentős része a privatizáció megakadályozása miatt helyzetben hagyott közalkalmazottak mutyija), mint több adót fizetni???”
  • 34. Primax 2010. január 01. 20:09
    „" Újabb szög a maszop koporsójába :DDDD " ( suellen #33 )
    És Viktorékéba is.
    Csak nem gondolod, hogy bármi is olcsóbb lesz nyártól ? Az IMF nem engedi.
    Majd megmagyarázzák.
    A "megmondóemberek" tételesen ismertetni fogják, hogy miért nem az történik majd, amivel a felcsúti behülyítette a népet.
    Meghallgatjuk majd.
    Tudomásul is vesszük.
    Ennyi fog történni.
    A "soha nem hazudós " meg királykodhat, tündökölhet vígan.”
  • 33. suellen 2010. január 01. 19:20
    „Újabb szög a maszop koporsójába :DDDD”
52 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

900 tonna virsli a Tescóban

Budapesttől Berlinig érne a Tescóban kapható összes virsli, ha egymás mellé raknánk őket. Tovább olvasom