Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Járulékalap, járulékmértékek januártól

Változott a járulékalap, a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék mértéke, a járulékfizetési felső határ és a minimálbér Január elsejétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az év első napjától a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; a felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Lényeges változás 2010-hez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után ugyanakkor a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Továbbra is járulékmentes a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék). A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke fél százalékponttal, 10 százalékra emelkedett januártól. (A járulékemelés a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedezi.)

A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a tagdíj mértéke 0 százalék. (2010. október 31-ig a magánpénztári tagok nyugdíjjáruléka 1,5, magán-nyugdíjpénztári tagdíja 8 százalék volt, novembertől 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 0 százalék tagdíjat fizettek.)

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék).

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint, napi összege 170 forint (korábban havi 4.950 forint, napi 165 forint volt).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni. A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011-ben az idei költségvetési törvény szerint 21.000 forint (2010-ben 20.420 forint volt), éves szinten 7.665.000 forint.

A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibérnél 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.

Olvasóink írták

  • 1. miracle 2011. február 06. 13:45
    „Végül is még nem sokkal múlt el január 1...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Euró: most 2020 a céldátum

Londoni elemzők szerint 2019-2020-ban lehet magyar eurócsatlakozás. Orbán Viktor szerint 2020 előtt… Tovább olvasom