Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 14°C Még több cikk.

Így változnak az adószabályok és a cafeteria 2018-tól: az internet áfája 5 százalékra csökken

Így változnak az adószabályok és a cafeteria 2018-tól: az internet áfája 5 százalékra csökken
Folytatódik a járulékcsökkentés, azaz a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklése.
Az adócsomag mérete ellenére sem hoznak alapvető változást a 2018-as adótörvények - közölte a MAZARS keddi, adóváltozásokról szóló sajtóbeszélgetésén elhangzottak összefoglalójában.

Bár október közepe óta közel egy tucat adótörvény-módosító javaslat került az Országgyűlés elé, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy jövőre alapvető adózási változásokra számíthatnak a gazdálkodók – áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.


A vezető hazai könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerint a legnagyobb horderejű változás, hogy két új jogszabály váltja fel az adózás rendjéről szóló törvényt (az Art.-ot), és az adóvégrehajtási szabályok is önálló törvényben kapnak helyet. A MAZARS rámutat: az Art. karcsúsításának célja egy rövidebb, könnyebben érthető – az adóhatóság szolgáltató jellegét is hangsúlyozó – törvény megalkotása volt, de a kikerülő rendelkezések „nem vesznek el, csak átalakulnak", azaz más törvényekben bukkannak fel jellemzően a korábbinak megfelelő tartalommal.

A MAZARS szerint ugyanakkor akadnak a méretes adócsomagban tényleges változások is: folytatódik a tavaly indított járulékcsökkentés, azaz a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklése.

Tovább erősítik az adóhatóság által készített adóbevallási tervezet szerepét, megszűnik a munkáltatói adómegállapítás intézménye, és a társasági adóban újabb adókedvezmény jelenik meg.


Ugyancsak újdonság, hogy nem adható majd bírság azért, ha adóellenőrzéskor kiderül, hogy az adózó a NAV weboldalán közzétett tájékoztató szerint járt el, az ügyvédi irodák jövőre már a kata szerinti adózást is választhatják.  

„A jövő évi adócsomag egyik nagy dobása az adóeljárási törvények újraszabályozása, pontosabban közérthető és átlátható formába öntése – mutatott rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Valójában a régi a szabályok köszönnek vissza új tálalásban, néhány újdonsággal kiegészítve. Ilyen például az, hogy az adóellenőrzések határideje 365 napban lesz maximálva. A másik jól kivehető irány az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, valamint az egyre erőteljesebb elektronizáció. Az előbbire jó példa a bevallási tervezet körének bővítése (és a munkáltatói adómegállapítás eltörlése). Az utóbbinál pedig a számla adatszolgáltatást kell megemlíteni, ami a következő időszak legnagyobb kihívását jelenti majd az adózók számára."

A MAZARS szakértői pontokba szedték a legfontosabb változásokat

1. Szociális hozzájárulási adó

A járulékmérséklési folyamat 2017 elején kezdődött, amikor – egy 2016. decemberi döntés nyomán – a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27%-ról 22%-ra csökkentette a kormány. Egy másik – ugyancsak 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás – 2018. január 1-jével lépne hatályba, amely további, 22%-ról 20%-ra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Úgy tűnik azonban, hogy e helyett – a most parlament elé került javaslatnak köszönhetően – a korábban ígért 20% helyett még alacsonyabb szintre, 19,5%-ra csökken majd a közteher szintje, a társaságokat terhelő bérköltség tehát – elvileg – tovább mérséklődhet.  

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezzel ellentétes irányba hat a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős emelése (lásd táblázat), illetve a munkáltatónak továbbra is számolnia kell a 1,5%-os szakképzési hozzájárulással.


 
A MAZARS korábban már ugyancsak rámutatott, hogy a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a közép-kelet-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160%-át. Ráadásul az úgynevezett adóék – avagy a bérköltség adó- és járuléktartalma – Magyarország esetében még a régióban is kifejezetten magas, így a munkáltatói terhek további csökkentése valóban indokolt.

2. Egészségügyi hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), továbbá a kifizető által fizetendő ekho is azonos módon mérséklődne. Az eho változása kihat az egyes cafetéria juttatások után fizetendő közterhekre is, így adott juttatások esetében az adóterhelés 43,66% helyett 40,71% lehet.



3. Szja

A legfontosabb változás, hogy 2018-tól megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. Ez nagyon sok embert érint, hiszen korábban évente legalább 700-800 ezer dolgozó bevallása készült ezzel a módszerrel. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével.

Újdonság, hogy az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít majd bevallási tervezetet – első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan. A magánszemélyek ezt a tervezetet kiegészíthetik vagy adóhatósági közreműködéssel is benyújthatják az szja-bevallásukat.

A külföldi illetőségű magánszemélyek az adóévet követő év április 30-áig nyilatkozhatnak arról, hogy – külföldi illetőségükre tekintettel – a jövedelemszerzés adóévében őket Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

4. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege 8000 forintra emelkedhet, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletének kielégítése érdekében. A módosító javaslat szerint a megemelt keretösszeget már a 2017. évben megszerzett jövedelem szja-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni lehetne.



5. Új adóeljárási törvények

Az új adózás rendjéről szóló törvény (Art.), az adóeljárási rendtartás (Air.), illetve az adóvégrehajtási törvény (Avt.) módosítója az első változattól a ténylegesen beterjesztett szövegig számottevő változáson ment át, az alábbiakban ezeket pontokba szedve foglaltuk össze:

- a tervezetek korábban nem tartalmazták általános alapelvelvként, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Most ez visszakerült a szövegbe;
- az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi;
- a javaslat rendelkezik a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazások érvényességének kérdéséről;
- a javaslat felsorolja azokat az adózókat, akikkel a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot:
- havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelesek,
- az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására kötelesek,
- az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására kötelesek, vagy
- az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelesek.
- az adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén és a megbízható adózók esetében nem haladhatja meg a 180 napot. A csoportos adóalanyokra, valamint az áfaregisztrált adóalanyokra ez a szabály azonban – úgy tűnik – nem vonatkozik majd;
- a csoportos adóalany is minősülhet megbízható adózónak, ha minden tagja megbízható adózó;
- a korábbi Art.-tervezetből hiányzott az adózó által bejelentendő adatok köre. A törvényjavaslat azonban külön mellékletben szabályozza, hogy mely adatokra terjed ki az adat- és változásbejelentési kötelezettség (pl. adószám igénylésekor vagy a biztosítottak adatainak bejelentése kapcsán);
- visszakerült a tervezetbe az adóhatóság visszatartási jogára vonatkozó rendelkezés, amelynek alapján az adó-visszaigénylés a tartozások összegéig visszatartható, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül;
- a korábbi tervekkel ellentétben mégsem változik a késedelmi pótlék (és a késedelmi kamat) mértéke: naptári naponként az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része marad;
- nem változik az adóbírság mértéke sem. Ez fő szabályként az adóhiány 50 százaléka, de marad a korábbi 200 százalék, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatokkal függ össze;
- egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt, aki adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. A korábbi 500 ezer, illetve magánszemélyek esetén 200 ezer forintos szankcióhoz képest ez jelentős emelés;
- a tervezethez képest újdonság, hogy az adószám törlésére ad okot, ha az adózó az áfaösszesítő nyilatkozat, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének – a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül – az adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget;
- teljesen új szabály lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha a NAV honlapjának erre a célra létrehozott felületén közzétett tájékoztató szerint járt el. Ilyen esetben csak az adóhiányt kell majd megfizetni;
- 2018-tól a NAV a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített vállalkozások nevét és adószámát;
- ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan több adózót – egymással összefüggően – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben vélelmezheti az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését, azt az érintettek tudomására hozhatja. Azaz ezzel a NAV ösztönözheti a jogkövető adózókat, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a gyanús gazdasági szereplőkkel;
- az átmeneti szabályok értelmében az új Art. és Air. rendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően induló és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor az új szabályok irányadók a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé váló kötelezettségek tekintetében is.
6. Társasági adó

Az úgynevezett adófelajánlás intézményéhez kapcsolódó új szabály szerint az adó, az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés késedelmes befizetése nem feltétlenül jár a felajánlás – és az az után járó jóváírás – elvesztésével. Ha a késedelem „csekély mértékű", az adózó külön kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság ezt elfogadja, a kedvezményezett hozzájuthat a felajánlott összeghez, az adózó pedig jogosult lehet az adott összeg utáni jóváírásra.

Egy külön törvényjavaslat alapján a fejlesztési adókedvezmény a jövőben két új jogcímen: jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, illetve jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén is igénybe vehető lesz.
Mindkét esetben feltétel, hogy a beruházást nagyvállalkozás valósítsa meg a közép-magyarországi régió támogatható településein, és az termékdiverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön.
Ugyancsak feltétel a kormány határozatban foglalt jóváhagyása, amelyhez az Európai Bizottság engedélye is szükséges. A kedvezmény ráadásul létszámbővítésre vagy bérköltségnövelésre vonatkozó vállaláshoz is kötött – azaz sok feltétel teljesítése szükséges az igénybevételéhez.

7. Transzferár

2018-tól a szokásos piaciár-megállapítási eljárás (APA) szabályai is módosulnak. Egyrészt könnyítés, hogy a kérelmeket elektronikus úton kell beadni. Másrészt jelentős többletköltséget jelent majd, hogy az adóhatósággal való első kapcsolatfelvétel – amikor a kérelem beadása előtti anonim egyeztetésre van lehetőség – a jövőben alkalmanként 500 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj befizetésével jár. Mivel a többi díjtétel nem változik, javasoljuk, hogy a potenciális kérelmezők az előzetes egyeztetési időpontjaikat még a 2017-es évre foglalják le az adóhatóságnál.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a transzferár-dokumentációra vonatkozó részletes szabályokat új rendeletben (32/2017. (X. 18.) NGM-rendelet) találják majd az érintettek.

8. Áfa

A jelenleg beterjesztett csomag(ok) az áfa szempontjából nem tartogat(nak) sok érdemi változást. Ahogyan már korábban tudni lehetett, az úgynevezett tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázóprogramok valós idejű online adatszolgáltatása is. Új kötelezettség viszont, hogy az egyéb számlák esetén is – összeghatártól függően – adatot kell szolgáltatni, ami a gyakorlatban kézi számlák adatainak napi vagy heti feltöltését jelenti majd egy online felületen keresztül.



2018. január 1-jétől az internetszolgáltatás áfakulcsa a jelenlegi 18%-ról 5%-ra, az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmiadó-kulcsa pedig 27%-ról 5%-ra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, mind a fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa, amely 2017 januárjától 27%-ról 18%-ra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5%-ra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

9. Eva

Az evás vállalkozásoknak 2018. július 1-jétől – az áfaalanyokhoz hasonlóan – szintén valós időben kell adatot szolgáltatniuk számlakibocsátásaikról.

10. Kata és kiva

A parlament elé került javaslat kibővítené a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett úgy tűnik, hogy a fizetendő közteher mértéke – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változna: a főállású katások 2018-ban is havi 50 ezer forintot (választásuk esetén 75 ezer forintot) fizetnének. Ez egyre vonzóbbá teheti kata alanyiságot.

A kisvállalati adó mértéke 2018-tól az idei 14%-ról 13%-ra csökken.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kereskedőknek is ünnep a fekete péntek

A kereskedőknek is ünnep a fekete péntek
Egy hagyományosan erős akciós naphoz képest akár tízszeres forgalmat is hozhat a fekete péntek a… Tovább olvasom