Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

Hatalmas veszteségek az állami nyugdíjrendszerben

Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott - állapítja meg a TÁRKI 2010-ben készült tanulmánya.

Az eltérített magánpénztári járulékok sem fedezik az első pillér hiányát 

Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A TÁRKI kutatásának megállapítása szerint a keresztmetszeti vagy éves hozamok a felosztó-kirovó nyugdíjpillérben éppúgy értelmezhetők, mint a tőkefedezeti pillérben. A felosztó-kirovó pillér keresztmetszeti hozama a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségállományának azon éves növekménye, ami mellett a rendszer hosszú távú egyensúlya megvalósul. A hosszú távú egyensúly a rendszer nettó kötelezettségállományának (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) egyenlősége a rendszer járulékvagyonával. Ezen számítás alapján világosan látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán. Az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak a drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.


A járulékvagyon, 1992-2008
A járulékvagyon, 1992-2008


A keresztmetszeti hozamráta ismeretében megmondható, hogy milyen teljesítményt nyújtott a felosztó-kirovó pillér Magyarországon a rendszerváltás után, a járulékvagyon radikális csökkenése és a nyugdíjkötelezettségek növekedése idején, majd a 2000-es évek elején, amikor a két Ratkó-nemzedék (az eredeti Ratkó-generáció és a Ratkó-unokák) egyszerre volt járulékfizető.


A járulékvagyon, 1992-2008
A járulékvagyon, 1992-2008


„Az adatokat vizsgálva kiderül, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban" – mutatott rá a TÁRKI elemzése. A rendszert 1992-ben csak a várományok 31 százalékos leértékelésével lehetett volna stabilizálni, ami jóval meghaladja a 2008-as pénztári veszteségeket. Ezután ráadásul még további negatív hozamokat eredményező évek következtek. Az 1995-1996-os mélyponton az összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot – állapítja meg a tanulmány.

A 2010. évi költségvetésben a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat (http://www.magyarkozlony.hu/pdf/1867). Ebből jelenleg 360 milliárdot „lefed" a magán nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére. Ez pedig önmagától nem szűnik meg, sőt: a demográfiai helyzet romlása ennek a hiánynak a tartós növekedését jelzi előre. A magán nyugdíjpénztári vagyon – 3047 milliárd forint – teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni.



A tb hiánya várhatóan azonban növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen nyugdíjba vonulnak, miközben az járulékfizető népesség nem nő érdemben. A visszaáramló pénztári vagyon piaci értéke pedig az állam gyors likvidálási igénye miatt várhatóan csökken. Ennek hatásaként a magánpénztári rendszer államosítása csak rövid ideig ellentételezheti a hiányt és várhatóan öt éven belül a társadalombiztosítás helyzete ismét ellehetetlenülhet. Ezt az időt tovább csökkentheti, ha kormány egyéb költségvetési célokra is fel kívánja használni az államhoz visszaáramló magánpénztári vagyont, így társadalombiztosítás komoly szerkezeti reformok nélkül néhány éven belül ismét súlyos válságba kerülhet.

„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjunk" – vonja le a kutatás eredményei alapján a következtetést Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás jelenti jövő nyugdíjainak biztonságát. A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró (http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-371660) tb-rendszer képes lesz ennek a feladatnak megfelelni.

A tanulmány teljes szövege az alábbi címen érhető el >>

Olvasóink írták

  • 17. szocdem 2010. december 09. 15:12
    „Az ábrán jól látszik, hogy mekkora károkat okozott a gazdasági paradigmaváltás az országnak.

    A komcsikból lett jobboldaliaknak fogalam sem volt hogy a baromságaikkal mekkkora hiányt és krakkort fognak generálni, ezért simán elhittek mindent Sorosnak meg Blairéknak hogy "miylen a valódi kapitalizmus"...

    Az általános népi ostobaság totális hatásainak két dimenziós szobrát láthatjuk az ábrán szerintem töltsd le és tedd ki a falra hogy emlékeztessen minden nap: a társadalomnak nem ideolegerekre, narancsosokra, meg iylen szemét alakokra van szüksége, hanem működő gazdaságra, mégpedig egy élhető, kipróbált rendszerben. Erre kiválóan megfelel az EU szociális államainak rendszere - arra szavaztun 199-ben nem a nemzetáruló tolvajok lopásaihoz, aminek itt is isszuk a levét..”
  • 16. gjozsi88 2010. december 05. 17:18
    „bi.ildi57!
    Milyen veszteséges lesz 15-20 év múlva az állami nyugdij rendszer, amikor a mostani 5-9 éves korosztályból 900 ezren vannak és ha teljesen elfoglalják a munkaerőpiacot is, az akkor nyugdijba vonulók 1, 6 millióan lesznek!
    A szlovákoknak akkor 75% nyugdijat kell beszedni járulék formájában, nekünk 100%-ot! Azaz szlovákiába megy át a munka ,mert versenyképesebbek lesznek emiatt, nálunk ezzel csökken a befizetett járulék....!”
  • 15. b.ildi57 2010. december 03. 16:52
    „Annobon én se vagyok magánnyugdíjpénztártag szerencsére még a mi korosztályunk volt az utolsó aki választhatott. Nem akarom mindenáron védeni a mostaniakat de a fidesz a másik két párttal se volt 2/3 s többségben, másrészt előtte vezették ezt be és szerintem akkor még nem látták annak a hátulütőit, amit sajnos most már látunk.”
  • 14. annobon 2010. december 03. 09:17
    „11-hez: "Gondolkodj el miért és kik vannak úgy beszarva hogy megszűnik a magánnyugdíjpénztár ." Szerencsére én soha nem voltam és nem is vagyok magánnyugdíjpénztár-tag. Viszont az első Orbán-kormány idejében is lehetett volna érdemi döntéseket hozni, hiszen a Fidesz koalícióban kormányzott az FKGP-vel és az MDF-el! Így hármasban már kellően határozatképesek voltak!”
  • 13. knifemaster 2010. december 03. 05:06
    „Nagyon szelektív itt valakinek az emlékezete.

    Az állami nyugdíj garanciája a demográfiai adatokon kívül még a jelenlegi 24%-os munkáltatói befizetés adónemmé átalakításának szándéka,illetve az ország kifosztásának és eladósításának következtében fellépett üres éléskamra miatt is erősen megkérdőjelezhető.”
  • 12. pancser 2010. december 02. 22:19
    „10-hez! Nem tidom milyen alapon működtek a pénztárak a háború előtt, de minden közszolga tudomásom szerint állami nyugdíjat kapott4”
  • 11. b.ildi57 2010. december 02. 20:24
    „Annobon bölcs vezetőnk nem tudott semmit se tenni mivel ha nem vennéd észre 2/3 os törvénnyel lehet csak
    változtatni nagyon sok dolgon.
    Gondolkodj el miért és kik vannak úgy beszarva hogy megszűnik a magánnyugdíjpénztár .
    Persze hogy veszteséges lett az állami nyugdíjpénztár ha kivesznek belőle / mert nem oda fizetik be / és ugyanannyi kifizetést kell eszközölni mint előtte amikor még mindenkinek a nyugdíjbefizetése oda ment.”
  • 10. Lobbo71 2010. december 02. 20:12
    „pancser, állami nyugdíj, felosztó-kirovó rendszer 1951 óta van. A háború előtt bajosan lehetett tagja bárki is.”
  • 9. annobon 2010. december 02. 08:36
    „"Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik" Nem tudom, hogy jól emlékszem-e, de ebbe az időszakba beletartozott az első Orbán-kormány is, nem? Ha pedig igen, bölcs vezetőnk miért nem ágált ellene anno, vagy esetleg miért nem tett ellene?”
  • 8. 49. 2010. december 01. 12:39
    „Szét kellene választani a saját jogcímen megszerzett nyugdíjat az egyéb jogcímen kapott juttatástól, amit szintén a társadalombiztosítás rendszeréből fizetnek ki.
    Csak így lehetne valós képet kapni a ,,sok nyugdíjas" és az élősködők juttatásairól.
    Gondolom, ezt azért nem hozzák napvilágra, mert meglepő képet kapna a lakosság.
    Ne olyanoktól sajnálják a havi járandóságot, aki egy életen át dolgozott, és becsületes járulékfizető volt.”
  • 7. pancser 2010. december 01. 11:54
    „Mi ez a zsagyvaság "Phobos"! Az állami nyugdíjrendszer összeomlik akkor ha az állam összeomlik, vagy még akkor sem. A második világháborúban a magánypénztárakba befizetett összegek elvesztek. Viszont akik állami állást töltöttek be, sőt másokk is akik a kirovó felosztó rendszer tagjai voltak a háború előtt, érvényesíteni tidták az akkor már kommunista államnál is a befizetéseiket!
    A szoc-lib pénztárfosztogatók szerint a magyarság idő kérése és kihal, a népesség egyre fogy és közelít lassan de biztosan a nullához. Ez ellen a legjobb védekezés a magánnyugdíjpénztár. Az utólsó aktív magyar majd el tudja tartani a rá eső 20 aggastyánt. Ha azok is elmennek egy magyar lesz az is a fővárosban az is szocialista lesz, az országot meg fölveri a dudva, a szoci utólsó magyar meg éhenhal a magánnyugdíjpénztári vagyonával kibélt vackában! Madách az eszkimó szín után mondott valami biztatót "Ember küzdj és bízva bízzál"! Tőletek még ennyi sem telik, a napotok viszont kihunyt, ma már más nap ragyog az égen!”
  • 6. Primax 2010. december 01. 11:05
    „Itt a jövő(nk) :
    http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20101130-magannyugdijpenztarak-allamositasa-argentin-magyar-parhuzamok.html”
  • 5. Phobos 2010. december 01. 09:04
    „Igen megszabadítja a problémától, a pénzétől.
    Az állami nyugdíjrendszer össze fog omlani, nem véletlenül oktatják ezt már bankos, biztosítós körökben.
    Az aktív lakosság egyre fogy, a nyugdíjas meg egyre több. Nem fogják megtermelni az aktív lakosság a kifizetendő nyugdíjat. Emellett a cigány lakosság száma radikálisan nő, a magyaroké radikálisan csökken. 2050 környékér jósolják, hogy kb. ugyanannyian lesznek mint mi. Ugye ez nem a dolgozó lakosságot jelenti majd. A közbiztonság összeomlik.
    4 év múlva remélhetőleg más kormány lesz, és remélhetőleg nem a Gyurcsótányék.
    A helyzet egyre rosszabb, és nem tudok optimista lenni, ennél sokkal rosszabb lesz.
    Sőt változásra sem számítok, hiszen a lakosságot már sikerül olyan szinten elhülyíteni, hogy nincs remény jobbulásra. Megszoktuk, hogy tűrni kell.
    ÉS mindig lesznek MSZP és Orbán hívők, bár mit is csinálnak.
    Szerintem ennek az országnak sajnos lassan vége.”
  • 4. load 2010. december 01. 00:05
    „2. pancser
    Most szépen lassan, lépésről-lépésre foglald össze, hogy mit akartál mondani!
    Mert, amit ebben írtál az zagyvaság.”
  • 3. Primax 2010. november 30. 21:59
    „2. hozzászólás pancser !
    " Óriási problémáktól szabadította meg az Orbán kormány..." - írod.
    Nyugtával dícsérd a napot !
    Nem fog sikerülni a felcsútinak ez az óriási lenyúlás.
    Az emberek nem hülyék.
    Az EU nem hülye.
    Elragadta a hév a narancsosokat, azt gondolják, nekik már mindent szabad.
    Amúgy : nem is baj, hogy ilyen "kamikaze" módon csinálják egymás után a hülyeségeket, legalább hamarabb eltakarodnak.”
  • 2. pancser 2010. november 30. 18:20
    „Óriási problémáktól szabadította meg az Orbán kormány mind az országot mind azokat akik 20-30 év múlva mennek nyugdíjba. Pénztárak mentek volna tönkre, a pénzt elvitték, végül mégis az állami garancia alapján akár többször 1000 milliárdos vagyonokért kéne helytállnia az államnak. Az állam viszont nem megy tönkre, kivéve a háborút, akkor meg úgyis tök mindegy mindennek! Akinek esze van felfogja, kivéve ha szoci és liberális. Ott az ész a gyűlölet okán el van rejtve. Hát igen, egyesek gyöngyéletének vége, pedig milyen jó lett volna, az állam garantálja az évi 400 milliárdot a kasszákba. Hát ez az amitől agybajt kapnak a semmirekelők!”
  • 1. load 2010. november 30. 17:08
    „Érik a nyugdíjak fokozatos csökkentésének kényszere.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nőtt a munkanélküliség az euróövezetben

Októberben az elemzői várakozásoknak megfelelően 10,1 százalékra emelkedett az euróövezetben a… Tovább olvasom