Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Gyengült a forint, menekülnek a befektetők

Szerda reggel a forint 277,26/euró volt vételi oldalon. az ok, hogy negatív hangulat esetén a kisebb gazdaságok devizáiból menekülnek a leginkább a befektetők.

Gyengül a forint, menekülnek a befektetők

A görög válság örvényében szerdán tovább gyengültek a térségbeli devizák: az eurót délelőtt negyed tizenegykor 277,26 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a kedd délután négy órai 273,46 forint után.

A dollár jegyzése 214,15 forintra nőtt a keddi 209,59 forintról.

A svájci frankot 193,65 forinton jegyzik 190,97 forint után, 100 japán jen pedig 226,33 forintot ér, szemben az előző napi 221,65 forinttal.
Az euró/dollár árfolyam 1,2954 a keddi 1,3052 után.

Az éjszaka folyamán az euró 1,2937 dolláron érte el leggyengébb árfolyamát, a forint pedig 276,85-ös euró jegyzésen. Az euró gyengülését az 1,30-as technikai határ átlépését követő stop-loss üzletek gyorsítják.
Szerdára virradóra az euró tovább gyengült a dollárral szemben az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben mélyülő bizalmi válság miatt.

A negatív hangulat olyannyira meghatározó erejű, hogy az amerikai tőzsdeindexeket kedden még a kifejezetten kedvező makrogazdasági adatok ellenére is két százalék feletti veszteségbe szorította.

A bizalmi válság oka az, hogy a piac kételkedik Görögország képességében a segélycsomag feltételeiként előírt megszorítások végrehajtására, valamint tart a törlesztési válság átterjedésétől is néhány más, magas költségvetési deficittel küszködő euróövezeti tagállamra.

A hét végén elfogadott EU-IMF görög segélycsomag megoldotta az ország likviditási gondjait, azaz elhárult annak veszélye, hogy Görögország ne lenne képes teljesíteni éppen esedékessé váló törlesztéseit. Az aggályokat a költségvetési hiány csökkentéséhez szükséges megszorító intézkedések teljesíthetőségével szemben felmerült kételyek váltották ki.
Az MTI által megkérdezett szakértők szerint a piac túlreagálta ezt az utóbbi tényezőt, ezért korrekciónak kell bekövetkeznie, mivel több hónap, illetve akár egy év elteltével megítélhető tényezőről van szó.

A szerdai európai nyitás óta a forint a térségbeli devizákkal együtt folyamatosan gyengül. A megkérdezett kereskedők szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben a forint mozgási tartománya kiszélesedett, és akár 280-as euró jegyzésig is gyengülhet az árfolyam. A 280-as határ áttörése azonban kevéssé valószínű, mivel a tapasztalatok szerint erőteljes technikai ellenállást jelent.

Gyengült a forint

Kedden délután a dollárral szemben 211 forintos értékre gyengült a forint,
valamint a magyar állampapír hozamok is egyhónapos csúcsra emelkedtek; nemcsak a dollárral szemben, de az euróval szemben is drámai gyengülést tapasztalhattak a befektetők, mivel ennyire negatív hangulat esetén a kisebb gazdaságok devizáiból menekülnek a leginkább.

Árfolyamok 9.10-kor
Árfolyamok 9.10-kor


Kövesse online a kisafold.hu/gazdasag oldalon az árfolyamokat >>
Szerda reggel a forint 276,45/euró volt vételi oldalon, hajszállal rosszabb a keddi késői 276,30/eurónál.

Szerdán a térségi valutákkal együtt a forint további gyengülésére is lehet számítani, miután lefelé haladtában az euró áttörte az 1,30 dolláros ellenállási pontot, írta elemzők véleményét idézve szerda reggel a Dow Jones hírügynökség.

A forint kedden 2,54 százalékkal, a cseh korona 1,28 százalékkal, a zloty 2,61 százalékkal gyengült az euróval szemben.

ÁRFOLYAMOK

A londoni bankközi piacon a forint szerda reggel, 276,45-95/eurón, 0,05 százalékkal gyengébb volt a kora hajnalinál, és 2,17 százalékkal rosszabb az év véginél az euróval szemben. Kedd este 276,30-90/euró volt, kedd reggel 269,37-87/euró, 0,44 százalékkal erősebb az év véginél. Tavaly, 2009. márciusban történelmi mélypontot ért el 317,59/eurón, az évet végül 2,58 százalékkal alacsonyabban fejezte be az euróval szemben, mint 2008-at. 2008-ban 4,23 százalékkal gyengült, 2007-ben 0,39 százalékot vesztett, utoljára 2006-ban javult, 0,46 százalékkal.

Szerda reggel a cseh korona, 25,8900-9000/eurón, 1,89 százalékkal erősebb (kedd reggel 3,25 százalékkal erősebb), a lengyel zloty, 4,0355-95/eurón, 1,71 százalékkal jobb (kedd reggel 4,55 százalékkal jobb) volt az euróval szemben, mint év végén. A cseh korona tavaly 1,62 százalékot nyert, 2008-ban 1,31 százalékot vesztett, a zloty tavaly 0,26 százalékot nyert, 2008-ban 14,29 százalékot vesztett az euróval szemben.

A korona szerdán, reggelig 0,12 százalékkal romlott, a zloty 0,42 százalékot vesztett az euróhoz képest.

A forint 213,60-90/dollár volt, 0,45 százalékkal rosszabb a kora hajnalinál, 13,02 százalékkal gyengébb, mint év végén. Kedd este 212,80-213,10/dollár volt, kedd reggel 203,77-204,54/dollár, 7,81 százalékkal gyengébb, mint év végén. A tavalyi évet 0,08 százalékkal jobban végezte a dollárhoz képest, mint 2008-at. 2008-ban 7,88 százalékot vesztett a dollárral szemben.

A cseh korona szerda reggelre 0,47 százalékkal gyengült, 19,995-20,039/dollárra, a zloty 0,72 százalékkal romlott, 3,1143-222/dollárra. A korona 8,47 százalékkal, a zloty 8,60 százalékkal gyengébb a dollárhoz képest, mint év végén.

Szerda reggel az euró 1,2945 dollár volt vételi oldalon, 0,0041 dollárral olcsóbb a keddi későinél, 0,0259 dollárral olcsóbb, mint kedd reggel, 9,58 százalékkal rosszabb a dollárhoz képest, mint év végén.

Szerda hajnalban az euró új egyéves mélypontot ért el 1,2936 dolláron. Tavaly november 25-én, 1,5145 dolláron, több mint tizenöt havi csúcsra hágott.

Tavaly 2,39 százalékkal javult a dollárhoz képest. Előzőleg, 2008-ban 4,27 százalékot vesztett, miután 2008 július 15-én, 1,6038 dolláron, elérte eddigi történelmi csúcsát. Az eddigi mélypontja 0,8225 dollár volt, 2000. októberben.

Kiút lehet az eurózóna?

A görög válság megoldását célzó nemzetközi művelet kudarca esetén jóval több foroghat kockán, mint csupán a közös európai valuta sorsa: az öreg földrész politikai eróziója fenyeget. Az egyesült kontinens történelmi álma, amely politikusok nemzedékeit mozgatta meg, jóvátehetetlen kárt szenvedhetne, az európai integráció pedig léket kapna - alkalmasint örökre.

Sokan a Lehmann Brothers bankház 2008 szeptemberében bekövetkezett csődjéhez hasonlítják az akuttá vált görög krízist. Akkor csak nagyszabású állami mentőcsomagokkal sikerült megakadályozni a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlását - emlékeztetett elemzésében a Der Spiegel. Most hasonló forgatókönyv réme vetül a falra, azzal a különbséggel, hogy nem egy bank, hanem egy - a görög - állam szédítő adósságait kell befoltozni. Míg eleinte 30 milliárd eurós segélyről volt szó, újabban a "végösszeg" már eléri a 130 milliárdot, amelyet három év alatt kellene Athénnak juttatni. Az összeg oroszlánrészét (90 milliárdot) az eurózóna tagállamai állnának.

Az irdatlan mennyiségű pénz jó befektetés volna - feltéve, ha három év leforgása alatt sikerülne "szanálni" Görögországot, vagyis az athéni kormány szigorú takarékossággal és eredményes gazdálkodással egyenesbe hozná az államháztartást.

Ha ez nem sikerül, akkor a sok-sok milliárd - de legalábbis egy része - elúszott. Ebben az esetben bekövetkezne mindaz, amit a segélyprogram révén a többi állam meg akart akadályozni. A hitelezők búcsút mondhatnak pénzügyi követeléseiknek, a bankokat újra meg kell menteni, spekulánsok támadásai térdre kényszerítik az úgynevezett PIIGS-csoport (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) többi gyenge államát, s az euró összeomlik.

Ebben az esetben maguk a mentőövet dobó államok is veszélybe kerülnének. Még Németország, egy nemzetközi összehasonlításban szolid állam is óriási adósságtömeget halmozott fel. Amennyiben az euró-örvény Berlint is magával rántaná, az beláthatatlan következményekkel járna. Ekkor Európa legerősebb gazdasági hatalma is a leminősítés sorsára jutna, miáltal egyre magasabb kamatokat kellene fizetnie az újabb és újabb hitelekért.

A nagy ipari államok évtizedeken át többet költöttek, mint amennyi bevételük volt. Az államháztartások hiánya még a gazdasági föllendülés éveiben is folyamatosan növekedett; mindenekelőtt az Egyesült Államok finanszírozta "hozomra" saját jólétét. Az állam rossz példája ragadós lett: Amerika polgárai olyan autókat és házakat vásároltak, amelyeket tulajdonképpen nem engedhettek meg maguknak. A bankok pedig spekulációba kezdtek a kölcsönadott pénzzel.

A bankok csődjével 2008 őszén beköszöntött a pénzügyi válság, s a kormányok a pénzintézeteknek nyújtott irdatlan összegekkel akadályozták meg az összeomlást. Szavatolták polgáraik bankbetéteit, milliárdos konjunktúra-programokkal igyekeztek felpörgetni a gazdaság motorját - mindezt persze hozomra. Ezáltal megmentették a világot - legalábbis átmenetileg -, viszont az úgy eladósodott, mint békeidőben korábban még soha. Az OECD-országok összesített államháztartási hiánya 2007-hez képest több mint a hétszeresére duzzadt, s elérte a 3,4 billió dollárt. Az államadósságok összege is drámai mértékben nőtt, ma meghaladja a 43 billió dollárt. Az euróövezetben három év leforgása alatt tizenkétszeresére nőtt az összesített államháztartási hiány, a 16 állam belső adósságának összege ma már 7,7 billió dollárra rúg.

Az első sztrájkok és tüntetések azt mutatták, hogy a görögök nem fogják szó nélkül lenyelni a kormányuk által - a hitelezők nyomására - elrendelt takarékossági intézkedéseket (13. és 14. havi fizetés megvonása, közalkalmazottak bérének csökkentése, nyugdíjak befagyasztása, áfa-kulcs emelése, benzin, alkohol, dohányáruk adójának növelése). Ha pedig a berzenkedés, tiltakozás túllép a békés kereteken, akkor a spekulánsok újból megrohanják az eurót. Eddigi stratégiájuk az volt, hogy Görögország súlyosbodó problémáira és az euró gyengülésére játszottak. Most csak az újabb alkalomra várnak, amely a Madrid állítólagos hiteligényéről kedden felröppent horrorszám (280 milliárd euró) alakjában máris körvonalazódik.

Államok csődjére - egyelőre - nem vonatkozik semmiféle jogszabály vagy jogi keret. Pedig Adam Smith, minden közgazdászok ősatyja már 1776-ban utalt egy államcsőd esetén szükséges jogi szabályozásra. "A tisztességes, nyílt és határozott fizetésképtelenség minden esetben a legjobb módszer, amely az adós számára legkevésbé becsületbe gázoló, a hitelező számára pedig a legkevésbé fájdalmas" - írta Smith. Bő kétszáz évvel később Görögország csakugyan érett volna a csődeljárásra - ha az eurózóna politikusai nem rettegnének annyira a következményektől.

Végül a kormányoknak minden stratégiai eszközt be kell majd vetniük az adósságválság leküzdése érdekében. Az inflációt, ha nem fogják is felpörgetni, mindenesetre nem fogják tűzzel-vassal megpróbálni leszorítani. A nehéz helyzetbe jutott államok (például Görögország) esetében átütemezik az adósságokat. Mindenekelőtt azonban megpróbálják nagyobb bevételek és visszafogott kiadások révén szanálni az államháztartást. Ebben az esetben legalább mindenki áldozatot hozna: nemcsak az adófizetők, de a takarékbetétesek és a hitelezők is.
Csak ebben az esetben sikerülhetne a közösség szénájának rendbetétele. Mindazonáltal ehhez hiányzik még egy döntő fontosságú elem: a gazdasági növekedés. Az állam ugyanis csak ennek beindulása nyomán tehet szert elegendő adóbevételre, hogy csökkenthesse adósságát. A művészet lényege éppen ez: takarékoskodni - és egyidejűleg növelni a GDP-t. A dilemmát azonban pontosan ez jelenti: az adósságok meg a takarékoskodás fékezi a növekedést, amely nélkül viszont nem törleszthetők az adósságok. Hogy ebből létezik-e kiút, azt hamarosan látni fogjuk Görögország példáján - írta a Der Spiegel.

Olvasóink írták

  • 4. Jandex 2010. május 06. 04:29
    „1. hozzászólás Phobos
    Meg hát,már be is mutatta az új TÍZezrest!:)))
    http://imagerz.com/QEMVXUtvAwJWBVocFAVR”
  • 3. Primax 2010. május 05. 18:06
    „Pedig erős és határozott kormányunk van/lesz már. Kiválóbbnál kiválóbb emberek minden erejüket megfeszítve, gyöngyöző homlokkal, éjjel-nappal a nép érdekében fognak tevékenykedni...kell-e ennél több ?
    Csak a győzelem óta igen-igen hallgatnak...
    "Majd 4-6 év múlva" lesz - érzékelhető - eredménye dicsőséges munkájuknak...ezt mondogatják.
    Mi meg - ismét - jól belesétáltunk a csapdába.”
  • 2. szocdem 2010. május 05. 15:28
    „Hurrá! Legyőztük az uzsorásokat! Most.

    De vszza jönnek, mert vissza hívja őket Orbán - effelől nincs semmi kétségem.”
  • 1. Phobos 2010. május 05. 14:41
    „Nyugalom Orbán megoldja...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárja rétsági üzemét a japán TDK

A gyár bezárásával 145 ember marad munka nélkül. A TDK iparűzési adómentessége 2005-ben járt le. Tovább olvasom