Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Görög válság: több kérdés mint felelet

Az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három évre 110 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak. Görögország ebből legalább másfél évig törlesztheti lejáró adósságait anélkül, hogy ki kellene mennie a piacra refinanszírozásért. A piacok mégis fanyalognak, sőt, tulajdonképp terjed a pánik.

"Time danaos et dona ferentes" (Félek a görögöktől, még ha ajándékokat hoznak is). Vergilius ma talán így fogalmazná át: "Félek a görögöktől, még ha fedezetet hoznak is".

Az is baj, hogy a befektetők tartanak tőle: a görög kormány nem fogja tudni elfogadtatni a lakossággal a segítség feltételeit, a súlyos fizetéscsökkentéseket és adóemeléseket, vagy ha legalább részben mégis, nem lesz képes beszedni az adókat. Az országban széleskörű és hagyományos az adóelkerülés, ezt a megszorítások nyilván csak még jobban ösztönözni fogják. Így Görögország esetleg nem tudja teljesíteni a számára megszabott feltételeket az államháztartási hiány csökkentésére.

Bár a múlt nem garancia a jövőre, de annyi igaz, hogy a múltbeli tapasztalatok mást mutatnak. Az 1990-es évek végén a távol-keleti országokban, Oroszországban, Mexikóban, újabban a balti államokban, Romániában vagy Magyarországon a lakosság, ha nem is mindenütt könnyen, de előbb-utóbb tudomásul vette, hogy a kormánynak elfogyott a pénze, és új lapot kell nyitni. Ez ügyben tehát nem biztos, hogy alapos okkal félnek a piacon.

Ám félnek a piacon a "járványveszélytől" is. Ha a múlt egyáltalán tapasztalattal szolgálhat, akkor a tapasztalatok bizony rosszak. Mi lesz, ha Görögország bizonyul az euróövezeti adósságválság Bear Stearnsének, Portugália lesz a Lehman Brothers és a Spanyolország az összes többi?
Az amerikai kormány 2008-ban mentőakciót szervezett a Bear Stearns befektetési bank számára: a Fed 30 milliárd dollárt kölcsönzött a JP Morgan Chase bankháznak, hogy az megvásárolja a csőd felé tartó kollégát, a Bear Stearns befeketési bankot. Utána az amerikai pénzügyi kormányzat úgy vélte, hogy megtette a magáét, és hagyta csődbe menni a következő befektetési bankot, a Lehman Brotherst. Ettől akkor piaci pánik és világméretű pénzügyi-gazdasági leolvadás kezdődött, hogy a továbbiakban az amerikai kormány és a Fed kénytelen volt sokszáz milliárd dollárt ölni nem csak bankok, hanem biztosítók és iparvállalatok - lásd General Motors - megmentésébe is kölcsönök és részvényvásárlások formájában. Vagyis, végül többe került a rév, mint a vám.

Lehet, hogy Portugáliát sem hagynák magára, nem úgy, mint az amerikai kormány a Lehman Brotherst, és a portugál számla nem lenne megrázó. Egy spanyol mentőakciónak viszont két-háromszor nagyobbnak kellenie a görög programnál, a két ország közti méretbeli különbség miatt. Mindez azonban ismét csak ítéletnapi forgatókönyv: vagy bekövetkezik, vagy nem.

Amitől komolyabban félni lehet vagy érdemes, az valami más. Lettország, Románia, Magyarország a készenléti hitelkereteik EU-részét az EU-tól mint jogi személytől kapták tavaly és tavalyelőtt. Az Európai Bizottság hitelt vett föl a piacon az EU-nevében, és azt adta tovább a megszorult EU-tagországoknak. Az euróövezeti országok számára ilyen lehetőséget kizár az EU rendtartása, ezért adják össze a görögöknek a pénzt az euróövezet tagországai külön-külön. Miért nem változtatták meg a szabályt a görögök érdekében? A londoni The Times szerint azért nem, mert látva a német vonakodást, a brit kormány ehhez végképp nem járult volna hozzá, így viszont Nagy-Britannia mint euróövezeten kívüli ország, kimarad a görög programból. Így nincs mechanizmus egy portugál vagy egy spanyol mentőprogram megszervezésére sem. Az euróövezetnek nincs jogi személyisége, így minden következő mentőakciót - ha kell - nulláról kell megszervezni.

Kibírna-e újabb megterheléseket a már a görög mentőakció miatt is megrendült német politikai konszenzus? A szlovák kormány máris jelezte: még vár a görög akcióban való részvétele eldöntésével. Össze lehet-e hozni mindig újra meg újra az euróövezeti tagországok együttműködését?
Ám amitől igazán félni érdemes, arra még alig figyelt fel a piac. Az Európai Központi Bank (EKB) halkan közölte: jóllehet Görögországot a hitelminősítők leértékelték a múlt héten, az EKB továbbra is elfogad görög kötvényeket fedezet gyanánt a kereskedelmi bankoktól a refinanszírozási árveréseken. Az EKB eredetileg csak legalább "A" minősítésű euróövezeti állampapírokat fogadott el fedezet gyanánt, ezt a szabályt "BBB mínusz"-ig enyhítette az általános válság miatt, most pedig Görögországgal kivételt tesz: bármilyen minősítésű görög állampapírt elfogad. Más szóval: az euróövezeti kereskedelmi bankok, köztük a görög bankok is, beadhatják a birtokukban lévő görög állampapírokat az EKB-nak, cserébe hitelt kapnak az EKB-tól, amit tovább hitelezhetnek a kormányoknak, amelyek abból - is - hiteleznek Görögországnak, amely e hitelekből törleszt, és így tovább. Vagyis a program jelentős részét az EKB finanszírozza, éspedig várhatóan "mennyiségi enyhítés", vagyis új pénz teremtésének formájában.

A "mennyiségi enyhítés" eddig nem okozott gondot sem az Egyesült Államokban, sem Nagy-Britanniában, ahol több mint egy éve ez a központi bankok gyakorlata. Föltehetőleg nem fog gondot, azaz inflációt okozni Európában sem, amíg a gazdasági növekedés akadozik és gyenge. És ha az euróövezeti adósságválság terjed, akkor gyenge is marad. Ettől érdemes félni igazán.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mennyibe kerül egy gyerek?

A születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a… Tovább olvasom