Kisalföld logö

2018. 07. 18. szerda - Frigyes 18°C | 26°C Még több cikk.

Gazdasági évnyitó a Kereskedelmi és Iparkamarában Győrben - Hol húzódik az osztrák munkaadói határ?

A magyar gazdaság, különösen megyénk évek óta jól teljesít. Ahhoz azonban, hogy ez a teljesítmény folyamatos maradjon, a kormány, a helyi közigazgatások, a felsőoktatás és a kamara összefogásának további erősítése szükséges.
 A megyei kamara gazdasági évnyitóján a munkaadói szempontok szerint majdnem Győrig érő osztrák határról, a munkaerő-problémák megoldásáról és a kis- és közepes vállalkozások lehetőségeinek növeléséről, a versenyképesség megőrzéséről is szó esett.

Vállalkozók, nagyvállalatok vezetői, közintézményi igazgatók, két államtitkár, Kara Ákos és Palkovics László, az országos kamara elnöke, Parragh László, a megyei közgyűlés elnöke, Németh Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora, Földesi Péter, és megyénk két meghatározó ipari gócpontja, Győr és Mosonmagyaróvár polgármestere, Borkai Zsolt és Árvay István jelenléte is mutatta, fontos témákról volt szó a megyei kamara gazdasági évnyitóján, melyet Győrben, a kamarai székházban tartottak.

Öröm és bánat a megyében
Pintér-Péntek Imre, a megyei kamara elnöke házigazdaként és az előadásokat összekötő gondolatok megfogalmazójaként állt a vendégek elé:

„2018 a kihívások éve lesz. A legnagyobb kihívásnak a versenyképességünk megőrzését érzem. Erre most a legnagyobb hatással a munkaerőpiacon bekövetkezett drasztikus változások vannak. Öröm, hogy megyénkben a munkakeresők száma a legkisebb, 2,5 százalék alatt van. Bánat, hogy egy ilyen aránynál tőlünk nyugatabbra már kongatják a vészharangot. Öröm, hogy megyénket Magyarországon mindenki irigyelheti, hiszen gazdasági eredményeink első helyre visznek a megyei rangsorban. Bánat, hogy ezt két ipari gócpontnak, Győrnek és Mosonmagyaróvárnak köszönhetjük csak, a többi megyei régió erősen le van maradva. Öröm, hogy megyénkben az egy főre jutó iparűzési adó a legmagasabbak között van országosan. Bánat, hogy a meghatározó öt város közül háromban ez a szám kiugróan alacsony. Mert akik Sopronban, Kapuváron, Csornán élnek, javarészt Ausztriában dolgoznak. Nem itthon fizetnek utánuk iparűzési adót! Vállalkozói szempontból úgy fest, nincs munkaerő már, mert az osztrák határ szinte Győrig ér" – mondta bevezetőjében a megyei kamara elnöke, majd hozzátette:

Négy erő összefogásaa gazdaságért

„Öröm, hogy sok rátermett honfitársunk külföldön dolgozik, bizonyítva, mi, magyarok a világon mindenütt megálljuk a helyünket. Bánat, hogy nem itthon adóznak, de az itthon dolgozók adójából fenntartott közbiztonságot, közellátást, utakat, oktatást élvezik. Semmi bajom azokkal a honfitársaimmal, akik Ausztriában keresik a kenyerüket, de az igazságos teherviselés mellett kiállok. Nem szeretnénk hátsó Ausztria lenni. Sok munkaerőt kell itthon tartanunk, sok terméket kell előállítanunk sok-sok hozzáadott értékkel, sok adót kell fizetnünk, hogy településeink tovább virágozzanak. Hogy ezt elérjük, úgy gondolom, négy, a gazdaságra hatással bíró »erőnek« kell összefognia. A kormánynak, a helyi önkormányzatoknak, az oktatásnak, leginkább a felsőoktatásnak és a kamarának. Ennek az összefogásnak az erejét a vállalkozóknak érezni kell. Nemcsak általában, hanem akkor, amikor csörög a pénztárgép. Mert a gazdaságot élénkítő tervek, akciók, befektetések csakis akkor nevezhetők hatékonynak, csakis akkor mondhatjuk, hogy elérték a céljukat, ha a vállalkozásoknak kedvező bevételük van. Ezért kell iparűzési adót csökkenteni, ezért kell FIEK-programban dolgozni, ezért kell az elsőgenerációs magyar vállalkozásokat az egyetem mint katalizátor segítségével, a vállalkozások evolúciós folyamatát kikerülve a XXI. századba röpíteni. Nagy munka sok kihívással, de nem lehetetlen. Ezt mutatja egy jó példa, az idén 50 éves Széchenyi István Egyetemé. Fél évszázada egy főiskola alakult meg Győrben, majd fénysebességgel egyetemmé vált. Olyan egyetemmé, amelyre már nemcsak Magyarországon, de Európában is felfigyeltek. Valóban nincs lehetetlen, de a lehetségesért sokat kell dolgoznunk."

Sikerrecept: megoldást találni a problémákra

Borkai Zsolt, Győr megyei jogú város polgármestere kamarai beszédét a közönségnek, rajtuk keresztül a régióban élőknek címzett köszönettel kezdte:

„Köszönetet szeretnék mondani, köszönetet az elmúlt időszakért, hiszen ahhoz, hogy ez a térség, ez a város, ez a megye, ez a régió gazdasági teljesítményben jó példa tudott lenni, egyértelműen az kellett, hogy a városban, a megyében, a régióban dolgozó vállalkozások bátran mertek újabb és újabb beruházásokat megvalósítani. Ki tudtak alakítani egy jó bázist, megfelelő környezetet a gazdaság részére." Győr polgármestere ezután kifejtette: „Az elmúlt időszakban sikerült nagyon sok komoly feladatot megoldani. Ettől az évtől Győr városában, segítve és élénkítve a gazdaságot, 1,6 százalékra vittük le az iparűzési adót. Bízom benne, intézkedéseink, amelyeket eddig meghoztunk, és amelyeket – egyeztetve a gazdaság résztvevőivel – a jövőben meghozunk, segítenek abban, hogy az előttünk álló problémákat, ahogy az eddigieket is, megoldjuk!" Az állam, a gazdaság, a helyi önkormányzatok együtt- működése kapcsán Borkai Zsolt megjegyezte: „A kialakított törvényi háttér segített abban, hogy a gazdaság előre tudjon haladni. Most már nem arról beszélünk, hogy mennyi a munkanélküli ebben a térségben, hanem arról tudunk beszélni, hogy munkaerőhiány van és ennek a megoldását kell közösen megtalálnunk. Biztos vagyok benne, ahogy az erre a régióra eddig is jellemző volt, ezután is – közösen – megtaláljuk a megoldást!"
 
Az Ipar és a tudomány együttműködése


Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján pontos adatokkal illusztrált előadást tartott arról, milyen kihívásokra kell felkészülnie a magyar felsőoktatásnak. Többek között elmondta: „A tanulók hatvanöt százaléka ma még nem tudja, mit fog csinálni, amikor kikerül a munkaerőpiacra. Mert azokat a szakmákat lehet, még nem is ismerjük, amelyek akkor már munkaerőt igényelnek. Ezért kellenek az olyan üdítő példák a flexibilis oktatásra, az iparral történő együttműködésre, amelyeket a Széchenyi István Egyetem mutat meg nekünk." Majd bejelentette, hogy megszületett a döntés arról, hogy Szeged, Pécs és Zalaegerszeg után Győrben is felépül az egyetem berkein belül egy science park (tudományos innovációs park) a régió leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő hazai és nemzetközi vállalkozásai számára.

„A kormány ezen parkok létrehozására komoly erőket fordít. Látható, a befektetők ma már csak olyan helyekre mennek, ahol a tudomány és az ipar szorosan együttműködik."
FIEK Győr

A „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése" című pályázati kiírás szerint 25 milliárd forint fordítható valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztések kutatási bázisának biztosítására az adott szakterület kiváló kutatóintézményeivel való együttműködésben. A pályázat győri nyertese a Széchenyi István Egyetem. 6,4 milliárdból épül fel az a három épület, amelyek otthont adnak a kis- és közepes vállalkozások számára is hasznosuló projekteknek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az év második felétől lefékeződhet az építőipar lendülete

A lakásépítési kedvezményes áfakulcs megszűnése miatt az építőipar lendületének fékeződését vetítik előre az ingatlanpiaci elemzők. Tovább olvasom