Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

G8: 40 milliárd dollár az arab tavasz támogatására

A Nyolcak nevében Nicolas Sarkozy francia elnök mintegy 40 milliárd dolláros pénzügyi csomagot ajánlott fel "az arab tavasz" támogatására a világ hét legfejlettebb ipari országát és Oroszországot tömörítő csoport (G8) csúcstalálkozóján a franciaországi Deauville-ban, ahol Oroszország jelezte: kész közvetíteni annak érdekében, hogy Moammer el-Kadhafi líbiai vezető távozzon a hatalomból.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának elfogadásakor - amelynek alapján a Nyugat folytatja líbiai offenzíváját - Oroszország tartózkodott, s korábban nem kívánta Párizs és Washington azon nyilatkozatait támogatni, amelyekben távozásra szólították fel a líbiai vezetőt. A orosz vezetés azonban Deauville-ban hivatalosan is elismerte, hogy Kadhafinak mennie kell, s alá is írta a zárónyilatkozatnak az erre vonatkozó kitételét.

A G8-találkozó zárónyilatkozatában azt olvasható, hogy "Kadhafinak és a líbiai kormánynak nem sikerült vállalnia a líbiai nép megvédésével kapcsolatos felelősségét, és elvesztette minden legitimitását. Nincs jövője egy szabad és demokratikus Líbiában. Mennie kell".

Dmitrij Medvegyev orosz elnök deauville-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a "nemzetközi közösség nem tekinti többé legitim vezetőnek" Kadhafit. Bejelentette továbbá, hogy Mihail Margelov, Oroszország afrikai főképviselője személyében megbízottat küld Bengáziba. "Szó szerint azonnal elindul Bengáziba" - hangsúlyozta Medvegyev, aki egyébként személyesen is megerősítette: "Felajánlottam a közvetítést partnereinknek. Mindenki úgy gondolja, hogy az hasznos lesz".

Nicolas Sarkozy elismerte, hogy a Nyugatnak szüksége van Dmitrij Medvegyev orosz elnök segítségére a líbiai helyzet rendezéséhez, de nem erősítette meg, hogy közvetítésre kérte fel Moszkvát Moammer Kadhafi líbiai vezető távozása érdekében. A francia elnök viszont kiemelte, "nagy egyetértés" volt a Nyolcak között arról, hogy a civil lakosság védelmének érdekében erősíteni kell a katonai beavatkozást Líbiában.

Oroszország ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a líbiai helyzet nem hasonlítható a szíriaihoz. Moszkva továbbra is az egyik legfőbb támogatója marad a damaszkuszi vezetésnek a tüntetésekkel szembeni véres fellépések ellenére.

A zárónyilatkozat Szíriát érintő részének megfogalmazása ezért enyhébb, mint a korábbi tervezeté volt: míg ez utóbbiban a csúcson részt vevő állam- és kormányfők azzal fenyegettek, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak, a damaszkuszi vezetés elleni fellépést kérve, a végső változatban már csak az szerepel: ha a szíriai kormányzat nem tesz eleget a felszólításnak, a Nyolcak "fontolóra vesznek további lépéseket".

A csúcstalálkozó egyik fő témája az arab világ demokratizálódási folyamatának támogatása volt. A 40 milliárd dolláros csomag országonkénti elosztását még nem pontosították: arra az illetékes külügy- és pénzügyminiszterek július elejéig megtartandó találkozóin kerül majd sor.

A támogatás jelentős részét a nemzetközi pénzügyi szervezetek (Nemzetközi Valutaalap, Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) hitelei jelentik, amelyeket a demokratikus átalakulás finanszírozására biztosítanak az arab országoknak.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön jelezte, hogy 35 milliárd dolláros hitelkeretet tervez biztosítani az arab országok számára, ha a régió kormányai a washingtoni szervezethez fordulnak anyagi segítségért.
Sarkozy azt közölte, hogy a 40 milliárd dolláros csomag felét a fejlesztési bankok biztosítják (beleértve az IMF-hitelt), 10 milliárd dollár a kétoldalú kötelezettségvállalásokból folyik majd be, s a fennmaradó 10 milliárd dollárt a Perzsa- (Arab-) öböl menti országok ajánlották fel.

Az Európai Unió a 2011 és 2013 közötti időszakra eddig előirányzott 5,7 milliárd dolláron felül mintegy további 1,2 milliárd dollárt biztosít az arab országoknak a demokratikus átmenet reformjainak finanszírozására.
A zárónyilatkozatba az is bekerült, hogy hasonlóan ahhoz a segítséghez, amelyben Kelet-Közép-Európa részesült a berlini fal leomlása után, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) kell szerepet kapnia a Földközi-tenger déli medencéjének gazdasági rekonstrukciójában.

A csúcstalálkozó a vendéglátó Franciaországnak arra is alkalmat teremtett, hogy az Európai Unió után az Egyesült Államok támogatását is megszerezze Christine Lagarde francia gazdasági és pénzügyminiszter jelöléséhez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói székébe.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Deauville-ban egyértelműen jelezte, hogy ő Lagarde-ot támogatja. "Személy szerint és nem hivatalosan én amellett vagyok, hogy a kvalifikált nőknek - amilyen természetesen ő is - lehetőséget kell adni a nemzetközi szervezetek irányítására - mondta Clinton, utalva arra, hogy az Egyesült Államok hivatalosan csak a jelölések június 10-i lezárása után jelenti be, hogy ki mellett teszi le a voksát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Matolcsy: Magyarország új gazdasági motor

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint történelmi esély kínálkozik Magyarország és a… Tovább olvasom