Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Ételutalvány lehet a gyógyír a nettó bérek csökkenésére

A nettó bérek 2011-ben megkezdődött csökkenése egy folyamat része, és mára már az is kiderült, hogy még várhatóan két éven keresztül tart.
Ennek oka, hogy a Széll Kálmán terv alapján az adójóváírás megszűnik, a szuperbruttó kivezetése pedig az esetek túlnyomó többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni. Hatékony és valós megoldást a bércsökkenés kompenzációjára az étkezési utalvány nyújthat - áll az Open Communications Kft. sajtóközleményében .

A kormány konvergencia programjában szereplő tervek alapján, havi nettó 200-230 ezer forintos jövedelem alatt minden munkavállalónak csökkeni fog a nettó bére. Az adójóváírás megszűnéséből adódó csökkenést a szuperbruttó kivezetése az esetek túlnyomó többségében nem tudja ellensúlyozni. Ez a negatív folyamat a munkavállalók kétharmadát érinti, azaz 2,5 millió ember megélhetése lesz évről évre nehezebb, amennyiben semmilyen kompenzáció nem történik. A nettó bérek csökkenése ráadásul éppen azokat a munkavállalókat érinti, akik amúgy is alacsonyabb keresettel rendelkeznek, és akik számára a mindennapi megélhetés a tét.

A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk. A kormány a bérek kompenzációját a munkáltatóktól várja, ezt azonban a cégek nehezen vagy nem fogják tudni megadni a béremeléssel együtt járó adó és járulék többlet miatt.

A munkáltatók számára az étkezési utalványok juttatása jelenthet valós megoldást a kompenzációra, mint a cafeteria rendszeren belül a mindennapi megélhetéshez leginkább közel álló juttatási forma. Az étkezési utalványokat a munkáltatók a bérben történő kifizetéshez képest jóval kedvezőbb munkaadói költség mellett biztosíthatják a dolgozóknak, és ugyanazon juttatási keret mellett a munkavállalóknak magasabb nettó kompenzációt adhatnak. Szemben a bérben történő kompenzációval, ebben az esetben 70-100 milliárd forint ráfordítással tudnák ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését.

Az étkezési utalványokkal történő kompenzáció emellett a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorol. Az étkezési utalvány felhasználása belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak (vendéglátóhelyek, helyi kisboltok) teremt többletbevételt.

A KOPINT-TÁRKI elemzése alapján erre szükség is van, hiszen a GDP az idén már közelíti a 6 évvel ezelőtti szintet, de a nettó reálkeresetek és különösen a lakossági fogyasztás szintje még számottevően elmarad attól. A belföldi kereslettől függő, piaci szolgáltató szektorok, így a kereskedelem és a vendéglátás krízise különösen mély: a 2008 eleje óta eltelt 13 negyedévből 11-ben növekedése kisebb (visszaesése nagyobb) volt, mint a GDP-é. Makrogazdasági szempontból jelen helyzetben különösen fontos a jövedelmi, fogyasztási lehetőségeket stabilizáló gazdaság- és társadalompolitikai lépések szerepe.

A fogyasztás élénkítése mellett az étkezési utalvány kiküszöböli a területi aránytalanságokat is, hiszen a papíralapú utalvány az ország bármely pontján működő számos vendéglátóhelyen vagy egyéb partnernél elkölthető. . Ezen kívül az utalvány segíti a gazdaság kifehérítését és a munkavállalók életminőségének javítását. Az étkezési utalványok könnyen elérhetők minden munkaadó számára, hiszen az utalványok forgalmazásával fő tevékenységként foglalkozó cégeken (Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo) és a kereskedelmi láncokon kívül immár az ügyfelek rendelkezésére áll egy állami tulajdonrésszel rendelkező új szereplő a Posta Paletta is. Az EUFE június 22-i levelében üdvözölte a versenytársat, és meghívta az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesüléshez való csatlakozásra.

Olvasóink írták

  • 1. btl 2011. június 29. 23:36
    „Aki étkezési utalványt kap béremelés helyett, az biztos, hogy nem jár vendéglátóhelyre, hiszen az alapdolgokhoz kell a pénz, nem szórakozásra - így ezt az iparágat biztos, hogy nem támogatja (kivétel: az alkoholisták, de nekik mindegy, mennyit keresnek). Jobb lenne a nagyjövedelműeket jobban adóztatni, a kevés jövedelműeket meg segíteni. Ha egy cég nem ad nagy fizetésemelést, amögött sokszor az is van, hogy nincs miből, és jobb kisebb bérért dolgozni, mint elmenni munkanélküli segélyre. Nem azokra gondolok, akiket kicsi bérre jelentenek be és feketén kapják a többit, őket ez nem érinti (esetleg egyszer lebuknak és akkor szomorkodnak, a munkaadóval együtt). A legtöbb ember viszont tisztességes alkalmazásban dolgozik, abból kell(ene) megélnie, amit fizetésként kap. Hogy sikerül-e, és hogyan, arról árulkodik, hogy a magyar emberek többségének nincs megtakarítása, valamint az is, hogy hány embernek probléma a lakáshitel fizetése.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Stabilan nyereséges az Ajka Kristáy

Stabil nyereséggel zárta a tavalyi évet, és az idei év első öt hónapját is az egyedi üvegműves… Tovább olvasom