Kisalföld logö

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 25°C Még több cikk.

Az EU-n belül Magyarországon a legnagyobb az építőipar visszaesése

A hat évvel ezelőttihez képest a magyar építőipar teljesítménye 65 százalékra esett 2011-ben, míg a román építőiparé az idén 138, a lengyelé 174, a szlováké 111, a szlovéné pedig 85 százalékon áll.
Az EU-n belül Magyarországon a legnagyobb az építőipar visszaesése, a hat évvel ezelőttihez képest a magyar építőipar teljesítménye 65 százalékra esett 2011-ben, míg a román építőiparé az idén 138, a lengyelé 174, a szlováké 111, a szlovéné pedig 85 százalékon áll, a visszaesés miatt akkora az elvándorlás a magyar építőiparból, hogy az a minőségben is érezhető már - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek.

Még öt évvel ezelőtt, a 2013-ig tartó uniós költségvetési időszakban szereplő 8 ezer milliárd forintos támogatás 30-40 százaléka volt a becsült építési igény, és az ágazat vezetői azt latolgatták, hogy nem lesz elég munkáskéz ahhoz. Ehhez képest azóta 70 ezerrel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma - mondta az elnök. Miután a válság miatt szinte megszűnt a privát cégek megrendelése, így az állam lett az, amely ellátja munkával az iparágat. Ezeknek a feladatoknak a zöme pedig uniós támogatású projekt, de összértékük jóval kevesebb az előzetesen kalkuláltnál. Az ÉVOSZ számítása szerint 3 ezer milliárd forint értékű építési beruházást halasztottak későbbre, vagy mondott le a beruházó.

Az építőipar idei 1.700 milliárd forintos teljesítménye - összehasonlító árakon - 45 százaléka a 2006. évinek. Idénre az ÉVOSZ 8-10 százalék termeléscsökkenést várt, de az 10-12 százalék lett. A piaci lakásépítés gyakorlatilag leállt, csak Budapesten 5-6 ezer kész lakás áll eladatlanul. Jövőre talán már a 10 ezret sem éri el az új lakások száma - vélte Tolnay Tibor.

Az iskolaépítés is áll, kórházépítés folyik ugyan, de amíg nem dönt a kormány a fejlesztendő intézményekről, addig nem lesz folytatás. Az irodaépítés mindig is a privát szféra ügye volt, akár a kereskedelmi létesítményeké. Az előbbi leállt, de a kereskedelmi cégek még adtak munkát az építőiparnak, amit most a "pláza stop" törvény szüntetett meg.

Az egyetlen növekedési terület - és ezt mutatja a legutóbbi KSH jelentés is - az út- és vasútépítésé. Ezen belül is a vasútépítés- és felújítás a domináns terület, egy szépséghibával: két cég rendelkezik az ahhoz szükséges speciális géplánccal - mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy az új közbeszerzési törvényt nagyon várta az ágazat, bár az építőiparnak legfontosabb dolgok - éppen a törvény keret-jellege miatt - a végrehajtási kormányrendeletben szerepelnek majd. Ilyen probléma az, hogy egy projekt árbevételét ne lehessen - engedményezéssel - átvinni másik projektre, vagy szervezetre. Miután a fővállalkozók a teljes munka 10 százalékát végzik el, az árbevétel nagyobb része nem az övék, hanem az alvállalkozóké. Ezt ne engedményezhesse - például egy bankra - a fővállalkozó - vázolta az ÉVOSZ javaslatát az elnök, amelyről még nem tudható, hogy szerepel-e a rendeletben.

A közbeszerzés problémája szerinte az is, hogy fedezet nélkül is indítható ilyen eljárás, illetve egyre több idő telik el az uniós pályázatoknál a teljesítés és a kifizetés között. A fél évet is meghaladó tartozásba több cég rokkant már bele.

Ismertetése szerint az ágazat árbevétel arányos nyeresége 2-3 százalék körüli, és az éves áremelés soha nem érte el az inflációt. Miután a beépített anyagok 60 százaléka importból származik, ezeknél még az árfolyam veszteséget is kompenzálni kell, tehát romlik a nyereségesség.

Az építőipar megszűnni nem akaró problémája a lánctartozás - emelte ki az elnök, aki kitért arra, hogy az ÉVOSZ elkészítette az ágazati kollektív szerződést, amely meghatározza - szakmánként - a minimálbért, és a legkisebb rezsióradíj is ismert. A lánctartozás egyik oka, hogy a fővállalkozó a minimális rezsi óradíj alatt vállalja el a munkát, aminek egyenes következménye, hogy nem fizeti ki az alvállalkozóit. Elegendő lenne az adóhatóságnak néhány építkezésen ellenőrizni az ott dolgozók bérét, máris kiderülne a turpisság - vélte.

A válság rendszerint megrostálja a piaci szereplőket és az állam is egyszerűsíti a piaci szabályokat. Magyarországon mindkettő elmaradt az építőiparban: a közel 100 ezer cég száma nem csökkent, így maradt a 20 ezer egyszemélyes vállalkozás is, az állam pedig inkább bonyolultabbá tette az ágazat szabályait Tolnay Tibor szerint.

Olvasóink írták

  • 4. Contar 2012. január 02. 09:46
    „És a lánctartozás végén ők vannak, akik nem kapnak semmit, és nem is sok mindent tehetnek ellene. Sajnos!”
  • 3. machers 2012. január 01. 10:45
    „2. Contar 2011.12.30. 15:26
    Annyit, hogy egyéni vállalkozóként, vagy egyszemélyes kft formában működnek.”
  • 2. Contar 2011. december 30. 15:26
    „"20 ezer egyszemélyes vállalkozás"
    Elgondolkodtató, vajon mit is takarhat?”
  • 1. blaze 2011. december 30. 11:54
    „Nem kell aggódni 2012 sokkal rosszabb lesz!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elemzők elhúzódó IMF/EU-tárgyalásokra számítanak

Az IMF/EU-programról szóló megállapodás a magyar piaci árfolyamok még további jelentős esésének… Tovább olvasom