Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Az egyoldalú kamatemelést korlátozzák

A lakáscélú hitel- és kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződéseket a pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatja.

Szombattól a bankok korlátozottan emelhetik egyoldalúan a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A kormány a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről alkotott rendeletet, ezt az Országgyűlés által novemberben elfogadott, a nehéz helyzetbe jutott lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény írta elő számára. A törvény kimondja: a lakáscélú hitel- és kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződéseket a pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatja; ha ez mégis megtörténik, akkor a szerződést semmisnek kell tekinteni.

A jogszabály rögzíti, hogy pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatja a szerződést.

A közlönyben most megjelent rendelet szerint a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló feltételek esetén módosíthatja.

A jogalkotó három feltételt szab: kedvezőtlenül változnak a hitelező forrásköltségei, forrásszerzési lehetőségei; változik a hitelkockázat; változnak a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályok.

A rendelet felsorolja azokat az eseteket is, amelyek a forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változásával járhatnak. Ezek közül legalább egynek kell teljesülnie kedvezőtlen kamatemelés lehetőségéhez: emelkedik a jegybanki alapkamat; emelkednek a bankközi pénzpiaci kamatlábak; emelkednek a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatai; emelkednek a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatai; bizonyíthatóan növekednek a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségei.

Leszögezik azt is, hogy kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg az előbbi feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.

A rendelet szerint a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet.

Az egyik eset szerint akkor, ha a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfelet, illetve a hitelügyletet magasabb kockázati kategóriába sorolják át, és ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10 százalékos változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti.

A másik eset szerint akkor kerülhet erre sor, ha a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatai növekednek, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.

Az első esetnél a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik. A második esetben pedig a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe.

A kormányrendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba; a rendelet december 15-én jelent meg.

A kormány rögzítette azt is, hogy a rendelet szabályait annak hatálybalépését megelőzően, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés e rendelet hatálybalépését követő módosítása tekintetében is alkalmazni kell.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

GKI: Feléljük a jövőt

A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus,… Tovább olvasom