Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

A monetáris tanács nem változtat az alapkamaton

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 7 százalékos szintjén kedden.
17:10 - A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést, így az alapkamat továbbra is 7 százalék maradt - mondta Simor András jegybankelnök kedden sajtótájékoztatón, a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követően.

A döntés megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak. Simor András elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább lett a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult. Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában. Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség Magyarország és az EU/IMF között - mondta.

Az MNB keddi sajtótájékoztatóján számos újságírói kérdést kapott a jegybankelnök arról, mi volt az indoka a fizetését érintő múlt heti felajánlásának.

Simor András ezzel kapcsolatban leszögezte: most kellett lépnie a fizetése ügyében, mert az akadálya lehet az EU/IMF és Magyarország közötti megállapodásnak.

Az MNB elnöke kiemelte: amíg a fizetése körüli nézeteltérés pusztán jogvita volt az Európai Unió, az IMF és Magyarország kormánya között, addig nem lépett. Mostanra azonban ez a vita már akadálya lehet a nemzetközi szervezetek és Magyarország közötti megállapodásnak, ezért tette meg felajánlását a fizetésével kapcsolatban - mondta az elnök.

Simor András rámutatott: "azért léptem most, mert eddig csak jogvita volt, mostantól kezdve Magyarország pénzügyi biztonságának lehet a kerékkötője ez a jogvita a magyar állam és az Európai Unió között."

"Ugyan egy forintos nincs Magyarországon, de ezt az összeget át is lehet utalni" - mondta az egyforintos fizetését firtató kérdésre. Simor András ugyanis egy forintos fizetést kért az MNB elnökeként végzett munkájáért, azt is visszamenőleg, 2010 szeptemberéig, mivel a fizetése fennmaradó részét a jogvita megszüntetése után, közgazdászhallgatók támogatására ajánlotta fel az MNB elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a magyarországi jelzálogpiac élénkítésére tett jegybanki javaslatokért sem a bankszövetség, sem a pénzügyi felügyelet nem lelkesedett, elmondta: korábban a jegybank több javaslatát is "fanyalgással" fogadták a bankok, illetve a PSZÁF. Az elnök idesorolta a devizahitelezés korlátozására, a jelzálog referenciakamatok bevezetésére és a pozitív adóslistára tett korábbi MNB-s javaslatokat, majd nyomatékosította: ezek a jegybanki indítványok később törvényekké váltak.

15:22 - A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 7 százalékos szintjén kedden.

Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte a monetáris tanács.

A keddi kamattartás indoklásában a testület kiemeli, hogy az elmúlt hónapokban javult az ország kockázati megítélése, ugyanakkor a pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint a magyar gazdaság érdemi növekedése 2013-ban indulhat meg, a kibocsátás az idén és jövőre is elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint az elmúlt félévben bekövetkezett árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet következtében kialakult visszafogott inflációs dinamika érvényesülhet a fogyasztói árakban.

A fogyasztói árak januárban a vártnál erőteljesebben növekedtek, részben a számottevően emelkedő üzemanyagárak, részben az inflációs alapfolyamatok hatása miatt. A beérkező adat megítélését az indirektadó-változások miatt a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, ami a következő hónapokban az új adatok megismerésével mérséklődhet. A Monetáris Tanács a fogyasztóiár-index mellett különös figyelemmel kíséri az adószűrt maginfláció alakulását is, ami januárban szintén emelkedett.

A globális növekedés lassulása, valamint az euroövezet adósságválsága kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre Magyarország külső piacain, ami rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is.

A testület szerint egyelőre nehezen ítélhető meg, hogy a negyedik negyedéves előzetes GDP vártnál kedvezőbb alakulása mennyiben tekinthető tartós tendenciának. Míg az export alakulása az év végén is segítette a növekedést, a belső keresleti tételek a negyedik negyedévben is visszafogottan alakulhattak - jegyzik meg.

Előretekintve a bizonytalan nemzetközi és hazai gazdasági környezet és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást, a bizonytalan jövedelemkilátások és a szigorú költségvetési politika miatt alacsony fogyasztás várható. A költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához.

Az elmúlt hónapban javult Magyarország kockázati megítélése, ami a forint árfolyamának erősödésében és a kockázati mutatók csökkenésében is tükröződött. A javulás mögött a kedvező globális folyamatok álltak, emellett az ország-specifikus, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodással összefüggő várakozások is kedvező irányba hatottak. A kockázati megítélés alakulását nagymértékű volatilitás jellemezte az elmúlt hónapokban, ezért a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében - emeli ki a tanács közleménye.

A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit kíván a magyar gazdaság most? - Kiáltvány a megyei kamarában

A kamara felhívja minden politikus figyelmét, hogy tegyen meg minden, hogy az Európai Bizottság… Tovább olvasom