Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

A Mol lassítja a belföldi földgáz-kitermelés csökkenését

Már korábban kipróbált és alkalmazott technológiák segítségével növeli a földgázkihozatalt a Mol, amivel az a célja, hogy lassítsa a belföldi kitermelés évek óta tartó csökkenését.

Mindezt Holoda Attila, a Mol belföldi kutatás-termelési igazgatója nyilatkozta.

Jelenleg a Mol Magyarországon évente mintegy 2,5 milliárd köbméter földgázt termel ki és 650 ezer tonna kőolajat bányászik. A belföldi földgázfelhasználás évente eléri a 12-15 milliárd köbmétert, a finomítók nyerskőolaj-felhasználása pedig évi 7-8 millió tonna. A kihozatalnövelő eljárásokkal elérhető, 2008-ban beazonosított többletkészlet olajegyenértéken 20 és 40 millió hordó között van, melynek döntő hányada földgáz.

Ez meghaladja a Mol jelenlegi magyarországi bizonyított és valószínű készleteinek a 10 százalékát. A már "letermelt", úgynevezett "érett korú" szénhidrogén mezőkön van lehetőség a tároló rétegben maradó szénhidrogén kitermelésére, de ehhez valamilyen fejlett technológiát szükséges alkalmazni, ami lehet például vízbesajtolás, szén-dioxid-besajtolás, baktériumos kezelés, földalatti elégetés.

A MOL már több mint 40 éve foglalkozik ezeknek a módszereknek a kidolgozásával és alkalmazásával, mely lehetővé tette, hogy a világban elismert szénhidrogén-termelőnek számít, a kihozatalnövelő és egyúttal költséghatékony technológiák alkalmazásában.

A kőolaj jelenlegi árát figyelembe véve az ilyen megoldások már gazdaságosnak bizonyulhatnak, igaz, megtérülésük a zöldmezős beruházáshoz képest átlagosan három-öt évvel hosszabb, és műszakilag kockázatosabbak. Az úgynevezett másodlagos, valamint harmadlagos kitermelés iránt nagy az érdeklődés - mondta Holoda Attila.

Hozzáfűzte: a külföldi cégeket elsősorban az alkalmazott technológiában szerzett tapasztalatok érdeklik. Az olajcég Magyarországon 130-135 termelő szénhidrogénmezővel rendelkezik, de többségük túl van a "zeniten", azaz az elsődleges kitermelést már befejezték rajtuk.

A Mol 2008-ban felülvizsgálta a kihozatalnövelés további lehetőségeit, és eszerint a technikailag szóba jöhető 34 mező közül 24 esetében még van lehetőség a gazdaságos kitermelésre. A mezőket a társaság a többletkihozatal szempontjából csoportosította: a gyorsan indítható, nagy elérési potenciált jelentő, a nagyobb lehetőséget mutató és a 100 dollár feletti olajárnál gazdaságos kitermelést biztosító mezőkre.

Ezeket a projekteket azonban nem feltétlenül egyedül, hanem partnerek bevonásával szeretnék megvalósítani. A Mol a hazai területeken ragaszkodik az operátori szerep megtartásához, tehát a műszaki és gazdasági irányítást nem engedi ki a kezéből. Természetesen a Mol, mint a legnagyobb kutató cég is Magyarországon, a meglévő mellett új mezők után is kutat.

A mezőfejlesztésekre, illetve a belföldi kutatásokra az idén 92,4 millió dollárt költ. A társaság az idén tovább folytatja a nem hagyományos szénhidrogén-kutatásokat a Derecskei-medencében.

A kutatás-termelési igazgató megjegyezte, hogy mivel Magyarország területén sok szén-dioxid tartalmú földgázmező található, ezért a Mol a kihozatalnövelő eljárások alkalmazásához kapcsolódóan is, megtanult bánni ezzel az igen agresszív és korrozív gázzal.

Ezt a tudást hasznosítja többek között abban az európai uniós projektben is, amely az Északi-tenger térségében a szén-dioxid befogását és végleges elhelyezését szolgálja.

A Mol ugyanakkor részt vesz abban a hazai konzorciumban is, ami a tervezett mátrai erőmű új 400 megawatt kapacitású lignitblokk-beruházása kapcsán a szén-dioxid elhelyezésének lehetőségét vizsgálja.
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Korrupció: a Daimler figyelmen kívül hagyta a jelzéseket

A legkevesebb 22 ország, köztük Magyarország kormányzati képviselőinek korrumpálásával vádolt… Tovább olvasom